7. r�sz. A nagy kutyaszellem hal�la

A szakad� h�es�sben h�rom alak �llt a tenger partj�n.

-Add nekem a kardokat. –mondta Sesshoumaru. –A Tetsuig�t �s a Sou’ung�t.

-�s ha azt mondan�m neked, nem adom, meg�ln�d a saj�t ap�dat? –k�rdezte Inutaishou. –Sesshoumaru, mi�rt keresed a hatalmat?

-V�gig kell j�rnom a h�d�t�s �sv�ny�t. –mondta Sesshoumaru.

-H�d�t�s, heh? –k�rdezte Inutaishou, majd v�ratlanul feltett m�g egy k�rd�st. –Van valami, amit meg akarsz v�deni?

-Nincs sz�ks�gem arra, hogy ilyesmivel foglalkozzak. –jelentette ki Sesshoumaru, mire Yilsrana, aki eddig csendben �llt Inutaishou mellett alig l�that�an megr�ndult.

Sesshoumaru kiny�jtotta az egyik karj�t oldalra.

Inutaishou �tv�ltozott, �s fut�snak eredt.

Yilsrana vetett m�g egy pillant�st Sesshoumarura, azt�n � is �tv�ltozott, �s Inutaishou ut�n eredt.

-Nagyuram, kisasszony, k�rem, gondolj�k meg. –mondta az Inutaishou bund�j�ba kapaszkod� Myouga.

-Hallgassanak r� �rn�m, nagy�r. –mondta Ryunga, aki Yilsrana bund�j�ba kapaszkodott. –M�g nem gy�gyultak be a s�r�l�seik, amiket a Ryukossei elleni harcban szereztek.

-Ki kell hoznunk onnan Izayoit. –mondta Inutaishou.

Amikor oda�rtek az Izayoit rejt� er�dh�z mindketten visszavett�k emberi alakjukat.

A katon�k r�gt�n nyilakat l�ttek r�juk.

Inutaishou a Tetsuig�val utat t�rt az emberek k�z�tt.

Mikor bejutottak az er�dbe szembe tal�lt�k magukat Setsuna Takemaruval.

Inutaishou felemelte a Tetsuig�t, �s Takemaru is saj�t kardj�t.

A k�t penge �sszecsapott, s Inutaishou lev�gta Takemaru bal karj�t.

A haland� t�rdre esett.

Inutaishou, a nyom�ban Yilsran�val berohant az er�dbe.

Mire r�tal�ltak Izayoira az m�r halott volt, �s az eg�sz er�d l�ngokban �llt.

Inutaishou el�h�zta a Tenseig�t, �s meg�lte az alvil�g k�ld�tteit Izayoi k�r�l.

A n� fel�lt, �s karjaiba vette az eddig mellette fekv� kisbab�t. Inutaishou a n�re ter�tett egy t�zpatk�ny sz�r�b�l sz�tt kimon�t, azt�n szembefordult az �pp bel�p� Takemaruval.

-Inuyasha… -sz�lalt meg Inutaishou.

-Mi? –k�rdezte Takemaru.

-A gyerek neve legyen Inuyasha. –mondta Inutaishou.

Izayoi r�n�zett a karjaiban tartott gyermekre.

-Inuyasha. –mondta halkan.

-Menj. –sz�lt r� Inutaishou.

Izayoi r�n�zett, azt�n b�lintott, �s fut�snak eredt, ki a l�ngol� er�db�l.

Ekkor egy leszakad� gerenda maga al� temette Yilsran�t.

Inutaishou a f�lig eszm�letlen l�ny mell� l�pett, azt�n d�nt�tt.

Leoldotta �v�r�l a Tenseig�t, �s a l�ny kez�be adta.

-Tegy�l r�la, hogy Sesshoumaru megkapja. A Tetsuiga, pedig Inuyasha� legyen, ha k�sz lesz r�, hogy megkapja. –mondta, azt�n szembefordult Takemaruval, �s el�h�zta a Sou’ung�t.

-Meg fogsz halni Inu, -suttogta Yilsrana er�tlen�l. –Meghalsz, ha nincs n�lad a Tenseiga.

-Ez a sorsom. –mondta a kutyaszellem. –De neked, hercegn�, m�g �lned kell.

-Nem… -suttogta Yilsrana. –M�r nem…

-Sesshoumaru m�g megv�ltozhat. –mondta a nagy kutyaszellem. –�s te mindent el fogsz k�vetni, hogy meg is v�ltozzon. �s �szaknak is sz�ks�ge van egy er�s, b�tor �rn�re.

Inutaishou vetett r� m�g egy pillant�st, azt�n elindult ellenfele fel�. .

Yilsrana m�g k�zd�tt egy ideig az eszm�letveszt�s ellen, mik�zben megszor�totta a Tenseig�t, de v�g�l el�jult.

Az er�d l�ngolva omlott �ssze.

Folyat�s k�vetkezik