XVIII. fejezet: V�ratlan esem�ny

Egy nap, Naraku palot�j�ban Haro unottan �lt a teraszon �s egy k�nyvet olvasott. Marena pedig boldogan futott ki.

• K�pzeld dr�g�m, az egyik bar�tom megh�vott minket a fogad�j�ba egy h�tv�g�re! Ugye elmegy�nk?
• Ahogy szeretn�d. – mondta Haro, mik�zben fel sem n�zett a k�nyv m�g�l.
• Akkor k�sz�l�dj, mert holnap indulunk. – nyomott puszit a fi� arc�ra Marena, majd elviharzott.

Haro f�radtan s�hajtott. M�r megszokta Maren�t, de sohasem szerette. B�r m�r lassan 2 �ve voltak h�zasok, egy �jjal sem ny�lt a l�nyhoz. M�g mindig nem volt r� k�pes. Nem volt boldog h�zass�g az �v�k, b�r Marena folyton azon f�radozott, hogy azz� tegye. Mit sem tudott arr�l, hogy volt a f�rje �let�ben egy olyan l�ny, akibe m�g mindig hal�losan szerelmes volt. Arr�l pedig egyik�k sem tudott, hogy ez a l�ny �letet adott a Haroval k�z�s gyermek�knek.

Sz�val Haro �s Marena felkerekedtek �s elindultak az egyik faluba az ismer�s�kh�z. Amikor Haro megl�tta melyik falur�l van sz�, ledermedt. Igen, Minako faluj�ban volt ez a fogad�.

• Minden rendben sz�vem? – k�rdezte Marena.
• Persze. – er�ltetett mosolyt mag�ra Haro, mik�zben sz�ve a tork�ban dobogott.

Bementek a fogad�ba, ami a N�gy L�lek n�vre hallgatott, mivel a faluban �rizte Kagome a Szent �kk�vet.

• Marena! De �r�l�k, hogy l�tlak! – l�pett ki egy n� a pult m�g�l �s �t�lelte Maren�t.
• Rika! Olyan r�gen l�ttalak! Mi van veled? �s nagyon k�sz�nj�k a megh�v�st. Sok megbesz�lnival�nk van. – kacsintott Marena. – Jajj, bocs�ss meg, � itt a f�rjem, Haro.
• Nagyon �r�l�k. Tudtam, hogy ragadnak r�d a j�k�p� pasik. – mosolygott Rika.
• Nos, h�lgyeim, bizony�ra sok megbesz�lnival�juk van. �n addig s�t�lok egyet. – mondta Haro �s elindul kifel�.
• Menj�l csak, de vacsor�ra gyere vissza. – ki�ltott ut�na Marena, majd le�lt pletyizni bar�tn�j�vel.

Ezalatt Haro az ismer�s faluban s�t�lt. L�bai magukt�l vitt�k Minako�k h�za fel�. Tisztes t�vols�gban meg�llt �s figyelt, hogy �t ne l�ss�k.

• Kicsik�m, gyere vissza! N�zd meg m�r megint �sszekoszolod magad! – hallatszott Kagome hangja.

Majd ebben a percben a nyitott ajt�n egy egy�vesforma gyermek rohant ki, m�g�tte meg Kagome. K�nnyed�n elkapta a kis rosszcsontot �s kedvesen megcsikizte.

• M�r megint rossz kisfi� volt? –hallatszott egy �jabb n�i hang.

Majd Minako bukkant el� a h�z m�g�l. Az a majdnem k�t �v, ami alatt nem tal�lkoztak igazi n�v� �rlelte. Harot teljesen leny�g�zte, ha lehet m�gjobban beleszeretett a l�nyba.