-Vagyis még van esélyem?-kiáltott fel May.-Ha Sora nem állja ki a próbát...akkor engem választasz?
-Ahhoz, hogy téged válasszalak, ki kell állnod a próbát. Azt választom, aki kiállja.-mondta Leon.-És ha egyikötök sem állja ki...akkor egyikötök sem lesz a társam.
-Vagyis akkor ki kell vennem a főszereplőt, Tinát?!-kiáltott fel Mia.
-Egy hetetek van a gyakorlásra.-mondta Leon.
-És mit kell gyakorolnunk?-kérdezte May.
-Annyit elmondhatok, hogy a görkorival kapcsolatos.-felelte Leon.

-ebéd közben-

-A görkorival kapcsolatos...Ez sokat segitett, mondhatom...-sóhajtott Mia.-Remélem megkapod a szerepet, Sora.
-Biztosan megkapod!-kiáltotta Ana.
-Köszi, lányok.-mosolygott Sora.
-De ne feledkezzetek meg rólam se.-mondta May.-Én fogom megkapni Tina szerepét...Sajnálom, Sora.
-Azt majd meglátjuk!-felelte a lány.

-este-

-Szerinted mit kéne tennem, Fantom?-kérdezte Sora és sóhajtott.-Mi lehet az a próba?...Várjunk csak.. van egy ötletem!

-1 perc-

-Sora, ez mire jó?-kérdezte Fantom. -Az egyensúlyomat akarom fejleszteni.-felelte a lány. A lábán a görije, a fején egy pár könyv.-Kérlek tedd fel azt a tálcát a könyvekre. Fantom bólintott. Nagy nehezen megemelte a tálcát és megpróbált felemelkedni...nem nagyon ment neki, ezért Sora elvette tőle, és feltette a könyvek tetejére. Egy kicsit egyensúlyozott, majd megszólalt. -És most szállj fel rá te is, Fantom. És ugrolj jobbra balra. -Biztos ez?-kérdezte a szinpad szelleme. -Persze hogy biztos. Akarsz segiteni, vagy sem? Fantom sóhajtott és leszállt a tálcára. Ugrott egyet jobbra és a tálca ledőlt. Újra és újra megpróbálták. Mikor Sora már meg tudott állni anélkül, hogy valami leessen a fejéről, "lábujjhegyre" állt és elkezdett szép lassan forogni. Egyre gyorsabban forgott, de a könyvek és a tálca nem esett le a fejéről. Aztán elindult és közben forgott. Most is sikerült megtartania az egyensúlyát. De megbotlott -a saját lábában- és odavágta magát. Csak most vette észre mennyire elfáradt. Felállt, és ledőlt az ágyára. Rögtön elaludt. Fantom közben ide-oda tántorogva nekiment az asztalnak (el volt szédülve). -2 nap múlva- -Hogy haladsz az edzéssel, Sora?-kérdezte Rosetta. -Hát...Az egyensúlyommal már nincs gond. De nem tudom, hogy mi legyen a következő lépés.-mondta eltűnődve. -Én tudom. Beszélned kéne a mesteremmel, és ő majd...-kezdte Sarah, de Sora elengedte a füle mellett ezt a mondatot. -Van egy ötletem. Mi lenne, ha a kötélen próbálnád meg megtartani azt a tálcát a fejeden?-vetette fel az ötletét Mia. -Nem is rossz ötlet! Máris nekifogok!-ugrott fel Sora. Egy kicsivel később Sora máris az edzőteremben volt. Ana és Mia elhelyezte a fején a könyveket, és a tálcát. Sora a terem közepére ment. Igyekezett a fején tartani a dolgokat. Elindult. Egyre gyorsabban ment, majd elkezdett forogni, és leesett. Megint nekifogott. Egyre gyorsabban ment, majd elkezdett forogni. Utána abbahagyta a forgást és hátrafele ment. Nem volt annyira nehéz a fején tartani a könyveket, mert az utóbbi két napban ezt gyakorolta. Megfordult, és felugrott a kötélre. Felért a kötélre, de nem tudta megtartani az egyensúlyát. Kapálózni kezdett. A tálca leesett a fejéről. Utánakapott, ezzel elérte, hogy a könyvek is leesenek. A könyveket meg ő követte. -1 nap múlva- Leon komolyan nézte ahogyan Sora gyakorolt. Magában elismerte, hogy a lány sokat fejlődött, és az ötlet sem rossz, hogy könyvekkel a fején egyensúlyozzon a kötélen. Mintha egy halvány mosoly hagyta volna el az ajkát. Sorának sikerült fennmaradnia a kötélen és sikerült hátralépnie. De ez még csak a kezdet...Sokkal keményebben kell majd gyakorolnia, ha ki akarja állni a próbát. -közben- May egy parkban görizett. "Vajon Sora hogy halad?" gondolta magában. Tekintetét végigjáratta a környéken. Szeme megakadt egy lépcsőn és a hozzá tartózó korláton. Elmosolyodott. "Itt az alkalom, hogy megnézzem mit tudok. Gyorsitott. Mikor 2 méterre volt a lépcsőtől, szaltózott egyet. Ráesett a korlátra és könnyedén felemelte a kezeit. A jobb lábát a bal előtt tartotta. Szinte lehetetlen volt ez a mozgás. De megcsinálta. A korlát végéhez közeledett. Szaltózott egyet és pont ráesett valakire. Mindketten hanyatt vágták magukat. -Hé, nem tudsz vigyázni?!-kiáltottak fel egyszerre. May feltápászkodott. A fiú is felállt. -Te voltál az az őrült, aki lejött azon a korláton, nem igaz?-kérdezte vigyorogva. -De igen, és nem vagyok őrült. Én a Kaleido szinpadtól vagyok. Épp az egyik főszerepre pályázom, úgyhogy ne szövegelj nekem. -Kaleido szinpad? Az meg mi?-kérdezte csodálkozva a fiú. -Még nem hallottál a Kaleido szinpadról? Le vagy maradva.-mondta sértődötten May és elgörizett. -3 nap múlva- Sora a kötélen ugrált. Már nem "hordta" a könyveket. Felemelte az egyik lábát, hátraszaltózott, de megcsúszott és beleesett a hálóba. "Már csak egy nap van hátra...Kiváncsi vagyok, mi lehet az a próba." gondolta magában.