18. fejezet

-Catherin, kelj fel! –ny�sz�r�gni kezdtem, jelezve mennyire nincs kedvem felkelni. Egy er�teljes r�z�s v�g�l r�k�sztetett, hogy kinyissam szemeimet. Mesterem sz�rke szemivel n�zhettem farkas szemet, mire halv�nyan elpirultam. 
-Mit akarsz? –k�rdeztem �lmos hangot m�melve. 
-Id�t utazni. –kacsintott r�m; mell�m �lve az �gyon. �n �s�tottam �s b�lintottam. 
-T�lem. –magamra r�ntottam meleg takar�mat �s h�tat ford�tottam neki. J� p�r m�sodpercbe tellett, mire felfogtam mit is mondott. 
–Tess�k??? 
-J�l hallottad. –mesterem felvette azt a szfinxhez hasonl� arcot, amit annyira gy�l�ltem. 
-Na de… Nem is tudod hogy kell! –n�ztem r� �rtetlen szemekkel. 
-Ez�rt fogod nekem TE megmutatni. –mondta egy kaj�n mosoly k�s�ret�ben. Egy percig nem tal�ltam a szavakat. 
-Megbolondult�l? �n magam sem tudom hogyan kell csin�lni! Nozdormu csak Gwineth-et tan�totta, any�m parancs�ra. Arr�l nem is besz�lve, hogy id�t utazni tilos!!! –fakadtam ki. 
F�radts�gom pillanatok alatt elm�lt. �s enyhe b�ntudatom is t�madt. Hal�lsz�rny olyan csal�dottan n�zett r�m, hogy majdnem megsajn�ltam. 
-���. �rtem. –mondta majd fel�llt az �gyamr�l. 
-Figyelj t�nyleg sajn�lom. Ha ki tudlak engesztelni… -hogy mi�rt akartam kiengesztelni? Nos, mert abban egyezt�nk meg, hogy cser�be a tan�t�s��rt �n is megtan�tom n�h�ny olyan var�zslatra, amit � nem ismer. Azonban amint kimondtam az aj�nlatomat, �reztem, hogy rosszul tettem. Mesterem ugyanis gonosz mosollyal az arc�n fordult vissza fel�m…

*

Magamban k�romkodtam mik�zben port felkavar� l�ptekkel s�t�ltam a forr� sivatagban. Kellett nekem felaj�nlani ezt az eg�szet… Most battyoghatok ebben a d�g meleg sivatagban Nozdormu-t keresve. H�t ezt �rdemlem? M�sr�szr�l meg m�gis mit mondjak neki? „Bocsi, de a mesterem id�t akar utazni. Megtan�tan�l r�, hogy-hogy kell?” Ott helyben kit�pn� a fejemet a hely�r�l. V�gt�re is � a barna nekrisek ura. �s a barna nekrisek nem csak az id�, hanem a t�rv�nyek parancsol�i is. Nozdormu szabta meg azt a szab�lyt, hogy id�t utazni tilos, mert befoly�solhatatlan, hogy m�ltba-e, vagy a j�v�be �rkezik-e az, aki v�gre hajtja a var�zslatot. Meg egy�bk�nt is, ak�r hova �rkezik, akkor is v�ltozni fog a sors. �gy minden egyes k�dex kimondja, hogy tilos az id�vel j�tszadozni. De most �szint�n! Hogy mondhattam volna nemet a mesteremnek? Ahogy n�zett r�m, azt hittem ott helyben meghalok… Ekkor hirtelen egy m�mi�hoz hasonl� l�ny emelkedett ki a homokb�l. 
-Vezess Nozdormu el�. –a sz�rny szemei tilt�an megvillantak. 
–Mond, hogy Catherin keresi. –m�r, ha tudsz besz�lni gondoltam keser�en, miut�n elt�nt. Nem kellett sok�ig �llnom a t�z� napon, ugyanis a l�bam el�tt sz�tny�lt a homokt�meg �s egy meredek l�pcs� vezetett le a s�t�ts�gbe. Gondolkoz�s n�lk�l elindultam rajta. J� 5 percig s�t�ltam lefel�, mikor �les f�nyt pillantottam meg egy ajt� m�g�l kisz�r�dni. Egyet koppantottam rajta, majd benyitottam. H�l�san, m�gis kicsit �rtetlen�l vettem �szre, hogy a fenti h�m�rs�klethez k�pest kifejezetten hideg van. Pedig ha eml�keim nem csal�k�k, akkor itt lent, tal�n m�g melegebb szokott lenni. Mikor azonban jobban k�r�ln�ztem a szob�ban meg�rtettem mindent. Nozdormu nem volt egyed�l, vele volt b�tyja Maligos is. Maligos, aki a havasi id�j�r�shoz szokott, bizony�ra melegnek tal�lta Nozdormu �letk�r�lm�nyeit, �gy felhaszn�lva erej�t leh�t�tte. K�r�ln�ztem a szob�ban �s meg�llap�tottam, hogy semmi sem v�ltozott utols� ittl�tem �ta. A szoba olyan volt, mintha roskadozna. Mindennek egyhang� homok sz�ne volt �s minden az �vezredek el�tti m�ltb�l sz�rmazott. A szoba t�mve volt barna k�t�s� k�nyvekkel, melyek mind Nozdormu �ltal szabott t�rv�nyeket tartalmazt�k. Miut�n felm�rtem a szob�t k�t leesett �ll� f�rfivel tal�ltam szembe magamat. Nozdormu �s Maligos �gy b�mult r�m, mintha most l�tn�nak �let�kben el�sz�r. J�, persze sokat v�ltoztam Hal�lsz�rnynak k�sz�nhet�en. Hajamat, melyet r�gebben mindig fi�san h�tra k�t�ttem, kiengedtem �s hagytam, had g�nd�r�dj�n �gy, ahogy akar. Zavarba ejt�en z�ld szemeimet is megaj�nd�koztam egy kis szemceruz�val, �gy m�g er�sebben ki volt emelve. Ajkamat b�k�n hagytam, egy�bk�nt is term�szetellenesen v�r�s volt. Magasan felv�gott feh�r szoknya volt rajtam �s ujjatlan, m�ly bev�g�s� topp. Hal�lsz�rny szerint a feh�r sz�n er�sen kiemelte naps�t�tte b�r�met. Egy b�jos mosolyt villantottam r�juk, majd illedelmesen meghajoltam. 
-R�g tal�lkoztunk. �r�mmel l�tom, hogy mindkett�t�k itt van. –olyan �desen mosolyogtam r�juk, hogy szinte m�r id�tlennek �reztem magamat. De �gy t�nt �k nem �gy l�tj�k. Majdnem elkapott a r�h�g� g�rcs mikor �szre vettem, hogy kez�kkel csukj�k �ssze sz�jukat. 
-Minek k�sz�nhetj�k a l�togat�sodat Catherin dr�ga, l�togat�sodat k�sz�nhetj�k dr�ga minek Catherin? –Maligos m�g a szok�sosn�l is bonyolultabban ism�telte meg saj�t mag�t. 
-Nem kedvenc �csik�nk vend�gszeretet�t �lvezitek h�goddal? –Nozdormu megel�z�tt egy �jabb k�rd�ssel. 
-De, �ppens�ggel n�la tanulunk. �s mivel most �ppen Gwineth-el van, gondoltam elj�v�k megl�togatni benneteket. �r�mmel hallottam, hogy mindketten itt vagytok, �gy legal�bb tudunk besz�lgetni egy kicsit. –kedves hangot �t�ttem meg hangommal �s meglepve figyeltem fel r�, hogy Maligos j�ghez hasonl� arca olvad�snak indult, m�g Nozdormu elm�l�st jelk�pez� arca halv�nyan v�r�s sz�nt �lt. Mire k�pesek szavak, �s a hangnem… 
-Ez igaz�n meglep�, �s j�les�. F�leg azok ut�n, hogy hogyan b�ntunk veled mind a ketten. –k�rt burkoltan bocs�natot t�lem Nozdormu. 
-Bizony, bizony. Mindketten semmibe vett�nk t�ged, pedig ezerszer nagyobb er�d van mint a h�godnak, vett�nk semmibe t�ged mindketten, ezerszer er�d nagyobb pedig h�godn�l. –Maligos is ker�lte pillant�somat. Egy cseppet megh�kkentem. Nem sz�m�tottam r�, hogy valaha is bocs�natot fognak t�lem k�rni. Tekintetem megl�gyult. 
-Eszembe sem jutott haragudni r�tok. Tudom, hogy any�m parancsolta meg nektek. –igaz ugyan, hogy nem k�n�ltak hellyel, de ett�l f�ggetlen�l �n zavartalanul helyet foglaltam kettej�k k�z�tt. 
–Mit iszogattok? Mmm, csak nem homok p�rlatot? Csatlakozhatok? –szinte m�g ki sem mondtam mindketten egyszerre vet�dtek az �veg fel�. Nozdormu azonban gyorsabb volt, �gy Maligosnak csup�n annyi megtiszteltet�s jutott, hogy poharat hozhatott nekem. Nozdormu enyh�n remeg� k�zzel f�lig tele t�lt�tte a poharamat. P�r pillanatig b�multam a benne l�tyk�l�d� italt, majd miut�n teljesen megbizonyosodtam r�la, hogy nem v�r�s, belekortyoltam. A poh�rnak k�sz�nhet�en nem vett�k �szre, hogy egy cseppet fintorogni kezdtem. R�gen ittam ilyen er�s alkoholt, kis� er�snek tal�ltam. 
-�zlett ugye? Maligossal kiv�telesen egy�tt k�sz�tett�k. –Nozdormu hangja szinte k�ny�rg�tt a dics�ret�rt. 
-Nagyon �zlett. De m�g nagyobb �r�m�mre szolg�lna, ha ti is velem inn�tok. –mosolyogtam �ri h�lgyet megsz�gyen�t�en. Maligos �s Nozdormu r�gt�n �jra t�lt�tt�k m�r ki�r�lt poharukat, majd ism�t ki�r�tett�k azt. L�ttam, hogy el�gg� be vannak cs�pve. Egy �jabb kortyba fojtottam el� t�rekv� vigyoromat. M�r tudtam hogyan fogom Nozdormut v�laszokra k�nyszer�teni. Sz�pen leitatom �ket, �gy egyik�k sem fog eml�kezni semmire. Csup�n arra kell figyelnem, nehogy �n is ber�gjak �s hogy ne igy�k le magukat olyan m�rt�kben, hogy ne tudjanak v�laszolni. 
-A k�zt�nk �l� sz�ps�gre, a sz�ps�gre k�zt�nk �l�re! –emelte fel pohar�t Maligos �s koccintott velem, majd Nozdormuval. 
-�gy �m! R�d, b�jos Catherin! –majd koccintott velem. Akaratlanul is arcom l�ngba borult, amit mindketten �r�mmel vettek tudom�sul. Zavartan megk�sz�r�ltem a torkomat. 
-K�rlek! Ne hozzatok zavarba. Nem vagyok hozz� szokva, hogy egyszerre k�t f�rfi is ennyire el legyen velem foglalva. –mondtam szememet les�tve. Egyszerre k�t oldalr�l is �tkaroltak. K�t –Hal�lsz�rny�hoz viszony�tva legal�bbis- v�zna kar pr�b�lt mag�hoz szor�tani. 
-Ugyan sz�ps�gem, ne szer�nykedj! Te vagy a legszebb n� a vil�gon, ne is pr�b�ld tagadni. 
-Ritk�n szoktak n�k�nt kezelni. Any�m fekete b�r�nyk�nt kezel otthon, Kawazo b�b�k�nt kezelt, m�g Hal�lsz�rny… -itt elakadtam. Ez a k�t korty is meg�rthatott. Minek mondok �n nekik el ilyeneket? �k azonban �rdekl�dve hallgattak. 
-Nos? Azt hit�k mellette m�r igaz�n n�nek �rezted magadat. Vagy t�n megvakult az �cs�nk? �ltal�ban m�r egy �tlagos sz�ps�g� n�vel is kikezd. –Nozdormu keze sz�rakozottan simogatni kezdte oldalamat. „Ha a mesteremnek nem engedem, hogy ezt tegye hossz� t�vom, nektek minek engedn�m???” Nem sokon m�lott, hogy le ne v�gjak nekik k�t pofont. De v�g�l t�rt�ztettem magamat. 
-Mondjuk �gy, hogy egyenl�re el van foglalva az �gyasaival, �s Gwineth-el. 
-Azt nem hiszem, hogy Gwineth-el el lenne foglalva, Gwineth-el foglalva k�tlem el lenne azt hiszem nem. –mondta Maligos ideges�t� vihog�ssal. Nozdormu szint�n kuncogni kezdett. 
-Ezt hogy �rtitek? –k�rdeztem szem�ld�k r�ncolva. 
-A mi dr�ga �cs�nk egy n�t csak egyszer visz �gyba. Az�rt van olyan sok �gyasa, mert ha egyel m�r lefek�dt, meg unja �s nem hajland� �jra �gyba vinni. –Nozdormu v�lasza egy picit megrend�tett, de valahol a tudatom m�ly�n tudtam, hogy ezt m�r mes�lte nekem valaki. Most viszont nem akart beugrani, hogy kit�l hallottam. Egy pillanatra fordult velem a vil�g. Sz�val, ha majd lefekszem vele, ut�na… 
-Veled sem fog t�r�dni t�bbet, t�r�dni veled fog sem t�bbet. –helyeselt Maligos. Meglepve n�ztem r� �s r�kellett d�bbenjek, hogy igenis hangosan mondtam ki az el�bb „gondoltakat”. 
-Hanyagoljuk a t�m�t rendben? Nem szeretek a mesterr�l besz�lni. V�gt�re is ilyen kellemes t�rsas�gban majdcsak tal�lunk valami jobb t�m�t nem? 
-Vagy elfoglalts�got nem de, elfoglalts�got nem de vagy? –k�rdezte Maligos majd k�zelebb hajolt hozz�m. Egy fagyos cs�kot nyomott a nyakamra, mire gyomrom g�rcsbe ugrott. Kawazo jutott eszembe. � is k�k nekris volt. Az � cs�kja is ilyen �tmeneti fagyotts�got hagyott maga ut�n. Nozdormu a m�sik oldalr�l cs�kolta meg nyakamat. Az � cs�kj�nak nyom�n olyan �rz�sem t�madt, mintha egyszerre lenn�k csecsem�, �regasszony �s persze saj�t magam. Egy-k�t ilyen cs�k ut�n v�gre fel�bredtem dermedts�gemb�l, �s er�teljesen eltoltam magamt�l �ket. �k csal�dott �s �rtelmetlen tekintettel meredtek r�m. 
-Azt m�g engedtem, hogy kezeteket rossz helyre tegy�tek, de �rt�keln�m, ha a sz�tokat a poh�ron tartan�tok ezen t�l. –mondtam egy szugger�l� tekintet k�s�ret�ben. 
�k b�lintottak, majd p�r pillanat m�lva m�r teljesen m�s dolgokr�l fecsegtek mind a ketten. Hamarabb el�rt�k azt a pontot a r�szegs�gben, mikor b�rmilyen k�rd�semre g�tl�s n�lk�l v�laszolhattak, aminek kifejezetten �r�ltem…

*

V�gre �jra Hal�lsz�rnyn�l voltam. Megk�nnyebb�lten s�hajtottam fel, majd megpillantottam h�gom �s Hal�lsz�rny �rdekl�d� pillant�s�t. Zavartan elkaptam a tekintetemet, mert Gwineth �ppen Hal�lsz�rny �l�ben �lt. M�g Gwineth szemreh�ny� tekintettel n�zett r�m, addig Hal�lsz�rny szinte h�l�san. Nocsak, nocsak… M�gsem �rt�keli annyira, ha egy n� oda van �rte? 
-Gwineth, k�rlek vidd el ezt a levelet Deaban-nak. –nyomott a h�gom kez�be egy levelet mesterem, mik�zben �n bevonultam a szob�mba. P�r perc m�lva Hal�lsz�rny is csatlakozott hozz�m. M�g pislogni sem volt ideje, �n m�r a nyak�ban csimpaszkodtam. 
-Na, mi t�rt�nt? –eg�sz testem remegni kezdett. � nyugtat�an simogatni kezdte a h�tamat miut�n l�b�val ber�gta maga m�g�tt az ajt�t. 
-Eml�keztess, hogy soha t�bbet ne maradjak kettesben egyik b�ty�ddal sem. –mondtam halkan k�nnyeimmel k�szk�dve. B�r csak egy-k�t cs�kot kaptam a nyakamra, sz�rnyen �reztem magamat. Igaz�b�l nem is Nozdormu, hanem Maligos cs�kjait�l �reztem magamat rosszul. Pontosan, mintha Kawazo adta volna �ket. 
-Mit csin�ltak azok a barmok? –Hal�lsz�rny eg�sz teste megfesz�lt �s meglepetten �reztem: d�h�s. Alig hallhat�an elrebegtem a t�rt�nteket. 
-De ne b�ntesd meg �ket. Gondolhattam volna, hogy ha leitatom �ket ez fog t�rt�nni. –er�sen mag�hoz szor�tott, majd maga is remegni kezdett. 
-Azok az ostob�k… Oh, sz�ps�gem! Bocs�ss meg, nem akartalak ennek kitenni t�ged. –ezen utols� k�t mondatot m�r Wizzoal nyelven suttogta. Meglep�dtem att�l a kedvess�gt�l, amellyel besz�lt hozz�m. „Mellette �rzem igaz�n n�nek magamat…” P�r percig �lveztem a biztons�got ny�jt� �lel�st, azt�n kelletlen�l kib�jtam bel�le. Hal�lsz�rny nem n�zett r�m, l�ttam, hogy sz�gyelli mag�t a miatt, amit mondott. 
-De megtudtam, amit akart�l. �s el is fogom neked mondani. De nem d�jazom. Tov�bbra is azt mondom, hogy helytelen amit tenni akarsz. –v�gre �jb�l r�m tekintett. Meg akadt a l�legzetem att�l a pillant�st�l. 
–Nos, rendben. Egyed�l egy id� r�zsa szirm�ra van sz�ks�ged. 
-Sz�ks�g�nk. J�ssz te is. 
-Tess�k? –megh�lt a v�r az ereimben. Na ne, �n ezt nem akarom!!! De bele mentem. Mert f�j bevallani, de annyira megb�ztam mesteremben, hogy m�r b�rhova elk�s�rtem volna.