M�r lassan k�t hete, hogy Kikiyo meghalt. Naraku v�gzett vele. Inuyasha bossz�t esk�d�tt, de valahogy m�gis jobban �rezte mag�t. Ugyan Kagom�nak nem vallotta be m�g �rz�seit: tudta, hogy Kikiyo nincs t�bb� �s nem is hi�nyzott neki annyira. Kagome mindent feledtetett vele, �s egyre jobban �rezte, hogy ha Kagom�t vesztette volna el, nem lenne �rtelme �let�nek.
A kis csapat folytatta �tj�t kelet fel�, mert arra sejtett�k Naraku kast�ly�t. Kisebb-nagyobb veszeked�sekkel meg�szt�k az eddig megtett utat. Ahogy mennek egyszer csak Kagome felki�lt:
- �kk�szil�nkot �rzek arra! – s kez�vel a mellett�k h�z�d� erd�re mutat.
- Akkor menj�nk! – ki�ltotta Inuyasha, �s h�t�ra vette a l�nyt.
Miroku, Sango, no meg Sippou Kirara h�t�n utaztak, m�g el nem �rt�k a szellemet. A sz�rny maga hatalmas volt, lila b�r�t fekete foltok tark�tott�k. Arc�n k�t m�regcs�kot viselt. Mikor �szrevette a vend�geket �gy sz�lt:
- Nocsak, nocsak m�r �gy is kezdtem unatkozni - azzal v�gig m�rte a t�rsas�got, akik m�r k�sz�l�dtek az �ssze�tk�z�sre.
- H�t sajn�lom, de nem lesz sz�rakoztat� ez a harc, legal�bbis sz�modra nem. – k�pte oda Inuyasha a monstrumnak.
- De felv�gt�k a nyelved korcs, mert ugyeb�r az vagy. – viszonozta a kedvess�get a szellem.
Inuyasha a korcs sz� hallat�n nagyon feld�h�d�tt �s neki esett a hat m�teres �ri�snak, de az k�nnyen blokkolta a t�mad�st. Ekkor Sango vetette be a m�r j�l ismert csontt�r�t. A szellemet annyira hirtelen �rte a t�mad�s, hogy s�lyosan megsebes�lt. El akart menek�lni, de ezt a szerzetes nem hagyhatta, a var�zs c�dul�ival megb�n�totta a sz�rnyet, �gy Inuyasha k�nnyen leter�tette a sz�lbord�val. Az �tk�zet kimer�t� volt. Mindenkit sz�rnyen lefoglalt a l�ny elpuszt�t�sa �s csak akkor vett�k �szre, hogy Kagome elt�nt, csak a t�sk�ja maradt ott. Inuyasha eszeveszett ord�t�sba kezdett:
- Kagome, KAGOME!
- Nyugodj meg Inuyasha, ezzel nem m�sz semmire. - pr�b�lta lecsit�tani Miroku.
- �rzed az illat�t? – k�rdezte Sango.
- V�rjatok. – torpant meg – Arra! – felkapta Kagome t�sk�j�t �s elindult.
Sok�ig futottak, m�g, egy foly�ig nem �rtek. Ott Inuyasha elvesztette a sz�m�ra oly finom illatot.
- Kagome… - suttogta.
- Itt t�borozzunk le bes�t�tedett. Holnap tov�bb indulunk, de most nem tehet�nk semmit. –sz�lt Miroku a hanyou v�ll�ra t�ve kez�t – �n meg�rtem. –mondta, de ezt m�r csak suttogva, hogy csak Inuyasha hallja.
�gy teh�t t�bort vertek �s nem sok�ra el is aludtak, kiv�ve Inuyasha.
- Nem akarlak elvesz�teni – mondta csak �gy mag�nak. S f�jdalmas tekintettel a messzes�gbe r�vedt.