2.rész – A nagy meglepetés

Sora teljesen meggyógyult. Mivel nem szerepelhetett a darabban, megkérte Kalost, hogy tartson meg neki egy szabad helyet. Az előadás gyönyörű volt, de mégis üres. Nem érezte a szereplőkben azt a varázst, amit akkor érzett, amikor először járt itt. Nem is kapott a darab akkora tapsvihart, mint annak idején, Layla és Yuri. De egyszerre a közönség valamit, tisztán, érthetően kiáltani kezdett: S-O-R-A! S-O-R-A! S-O-R-A! S-O-R-A!

-Mi? Engem kiáltanak?

~^_^~'

-Sora, gyere gyorsan! Öltözz át!
-Ken?
-A közönség téged akar! Gyere!
*
„Hogy lehet? Miért, hívja annyira a közönség? Pedig neki semmi köze a darabhoz! Valami lehet benne, amit mindenki szeret! De mi lehet az?” Leon elmélyedten gondolkozott a kis jeleneten, amit a közönség rendez. Sora a színpadra került. A közönség őrült tapsolásba kezd. Sora nem tudja, mit csináljon.
-Sora! Elengedünk neked, egy trapézt! Te csinálj rajta valamit! A közönségnek teljesen mindegy mit, csak csináld!
-De Ken!
-Gyerünk!
-Rendben!
Sora elkapta a trapézt. Felugrott rá. Sajnos nem nagyon tudta mit csináljon, még sosem került ilyen helyzetbe. A közönség nem nagyon vette ki Sora arckifejezésén, hogy mi történt az imént. Természetesnek vették, hogy Sora is szerepel a darabban.

*

-Ken! Ezt te mégis hogy gondoltad? Semmit nem tudok kezdeni a helyzettel! Őrült vagy!
Sajnos, amit Sora kiáltott nem hallotta senki. De egyszer, csak látott valakit közeledni maga felé. Nem más volt, mint Leon. Leon elkapta a trapézt, amin Sora állt.
-Leon te meg mit keresel itt? Neked May -el kell lenned! Hiszen a darabban a szerelmed ment meg és vele kell maradnod a végéig!
-Most egy kicsit átírjuk a darabot! Azt játszuk, hogy ott hagyom a régi szerelmem az újért. És most kezdjük el a játékot!
Mia és Ken, vette a lapot. Leengedtek még jó pár trapézt. A közönség egyre jobban őrjöngött, hiszen, Sora a tehetséges újonc és Leon a világhírű artista, mindenki kedvencei most együtt szerepelnek!
-Ha átugrottam a másik trapézra és fejjel lefelé megkapaszkodom, ugorj utánam! Elkaplak!
-És mi a garancia, hogy nem járok úgy, mint May?
-Most improvizálni kell! Nem kételkedni!
Leon elugrott egy másik trapézra. Sora kicsit tétovázott, de elugrott. Leon elkapta.
-És most hogyan tovább?
-Feldoblak a levegőbe. Ezután felállok a trapézra, te pedig a karjaim közt landolsz.
-Rendben.
Amikor Sora meghallotta, hogy a karjai közt elvörösödött.
-És ne feledd, mosolyogj!
Leon fel dobta Sora-t aztán felállt. Sora túl magason volt, de aztán pont a trapézra érkezett. Leon úgy tett mintha megölelné, de az egyik pillanatban Sora megcsúszik. Leon ezt észre veszi, és erősebben szorítja magához, nehogy leessen. Sora érezte hogy erősebb az „ölelés” és partnere mellkasára döntötte a fejét, mintha igazi szerelmes pár lennének. A közönség el volt bűvölve a pártól.

*

May mindent látott, de sajnos már nem színpadról. Mikor Leon otthagyta lement a színpadról.
-Sora! Ezért még megfizetsz!- és ezzel az öltözőjébe ment. Az öltözőben még duzzogott egy kicsit.
-Hogy lehet valakit ennyire megalázni? És Leon is! Inkább odament Sora -hoz minthogy a feladatát végezte volna!

*

-Nagyszerű! Szépek voltatok! –mondta Ken.
-Jól improvizáltatok! Tetszett a közönségnek! Szerintem többet kellene együtt szerepelnetek! Együtt nagyon jók vagytok!- dicsérte meg őket Kalos és ezzel elment. A darab nagyon sikeres volt, hála Sora -nak és Leon -nak.