3. r�sz

H�v�s k�s� ny�ri �jjel volt. Mindenki az igazak �lm�t aludta, csak Kimiko mocorgott az �jszaka, mert f�zott. Egy alak �rny�kolta el a hold f�ny�t a l�ny el�l, azt�n egy anyagot ter�tett a mikora. Ezt megcsin�lva vissza�lt a fa t�v�be �s elaludt. Hajnalban Kimiko �bredt fel legel�sz�r, de an�lk�l, hogy kinyitotta volna a szem�t ny�jt�zott egyet, mire lecs�szott r�la a takar�. Meglepetten pattantak ki a szemei �s a k�k anyagra n�zett. Fel�llt, kez�ben a ruhadarabbal, k�rbepillantott �s meg�llapodott a szeme a barna haj� fi�n. Halkan odament hozz�, �s r�ter�tette a meleg f�ls�t.
- K�sz�n�m. – mondta halkan, �s ajkai mosolyra h�z�dtak, azt�n elindult az erd� m�lye fel�. Hisoko kelt fel m�sodj�ra, �s a l�ny keres�s�re indult. A miko illat�t k�vetve megpillantotta a papn�t. �gy t�nt, hogy keresett valamit, azt�n egy fa t�v�ben r� is tal�lt. Odasietett �s egy z�ld vir�gn�lk�li n�v�ny leveleit let�pte.

- J� reggelt, Hiso. – k�sz�nt a l�ny, h�ttal �llva a d�monnak.
- Reggelt. – felelte.
– Mihez kell az a gy�gyn�v�ny?
- Csak a tegnapi s�r�l�semre kell. – fordult meg, azt�n a k�zfej�re n�zett. – B�r gyorsan gy�gyul, de nem lenne j�, ha egy d�mon meg�rezn� a v�rem illat�t �s megt�madna.
- Ez igaz, de haland� l�tedre er�s vagy. – l�pett k�zelebb a l�nyhoz.
- Csak egy papn� vagyok. – mosolyodott el. - Nem err�l besz�lek. – r�zta meg a fej�t, �s visszaindultak a t�borba.
- H�t? – n�zett k�v�ncsian a d�monra.
- Ahhoz k�pest, hogy egy gyenge n� vagy, fizikailag m�gis nagyobb er�d van, mint egy haland� f�rfinak. Az �rz�kszerveid fejlettebbek, mint egy norm�lis embernek, a v�red illat�r�l nem is besz�lve. – k�z�lte Kimik�val, aki elgondolkodott ezen.
- Ez igaz, de nekem ez term�szetes. – vont v�llat.
- A hajsz�ned sem t�l szokv�nyos, ha csak nem vagy d�mon. – mondta, mire a l�ny megtorpant. - De, akkor Sesshoumaru m�r r�g sz�lt volna, ha ez igaz lenne.
- Mi van, akkor, ha nem akart sz�lni? – k�rdezte, �s ezzel el�ltette a mikoban a k�tked�s magj�t.
- Ezt hagyjuk ink�bb. – mondta Kimiko �s ezzel lez�rta a t�m�t.

A t�borba vissza�rve, megpillantott�k a Jakennel j�tsz� Rint, aki �ppen egy vir�gkoszor�t akart a gn�m fej�re rakni, de az nem engedte. A k�t �rkez� egym�sra n�zett, azt�n a l�ny szeme megakadt a bikad�mon m�g�tti fa t�rzs�n�l, ahol az �rny�kban az inuyoukai �llt. A papn� s�rt�d�tten kapta el a tekintet�t, amikor a f�rfival egym�sra n�ztek. A l�ny mellett �ll� Hisoko, �rtetlen�l b�mult a mikora, azt�n � is arra n�zett, amerre az im�nt a l�ny. Amint megl�tta az ur�t, m�r �rtette, mi�rt viselkedett �gy a fiatal haland�.
- Rin, ne ny�zd Jakent! – sz�lalt meg Kimiko a kisl�ny m�g� l�pve, mire az meglepetten pillantott fel.
- Rendben, csak unatkoztam, mert nem volt�l itt. – mosolygott a gyermek, �s meg�lelte a papn� l�b�t. A miko a kis gn�mra n�zett, aki h�l�san tekintett r�, amit a l�ny egy halv�ny mosollyal viszonzott.
- Sesshoumaru, mikor indulunk? – �rdekl�d�tt Kimiko jegesen, mik�zben le�lt Rinnel egy nagy k�re.
- El�sz�r l�sd el a sebed. – felelte ugyan olyan hangon a f�rfi, k�zelebb l�pve a csapathoz. Kimiko �sszemorzsolta a gy�gyn�v�nyeket a kez�ben, azt�n bekente vele az �kl�t. Egy feh�r anyagot h�zott el� a f�ls�je ujj�b�l, amivel bek�t�tte a kez�t. Amikor k�szen volt, feltekintett a f�rfi aranybarna szem�be, amikben semmilyen �rzelmet nem tudott felfedezni. A f�l�t gyors l�ptek zaja �t�tte meg, �s amikor megfordult, Akio ugrott ki a f�k k�z�l, pont el�tte landolva. A papn� lep�d�tten pislogott a fi�ra, azt�n megnyugodott.
- K�sz�n�m. – sz�lalt meg a l�ny halv�ny mosollyal az ajkain, azt�n megfordult �s Rinnel a kutyad�mon mell� l�pett.
- Induljunk. – mondta a f�rfi, �s elindultak �szak fel�.

M�r h�rom napja mentek szinte meg�ll�s n�lk�l, ami azt jelezte, hogy siet Sesshoumaru valahova. Az id�j�r�s, egyre h�v�sebb lett napr�l-napra �s most a fej�k felett hatalmas fekete felh�k s�r�s�dtek, jelezve, hogy nemsok�ra vihar lesz. A k�t haland� nagyon lelass�totta �ket, hisz a k�t l�ny aludt az elm�lt napokban valamit. H�rom er�s d�monnak, most ism�t el kellett menni�k, �gy a l�nyra h�rult a feladat, hogy megv�dje Rin�ket. Kimikonak azt mondt�k, hogy ne �llajak meg, mert majd be�rik �ket, �gy meg�ll�thatatlanul haladtak felfele a hegyen, ami egyre meredekebb lett. A kisl�ny a papn� mellett s�t�lt, de l�tszott rajta, hogy f�zik, mert a sz�ja is bek�k�lt a jeges sz�lben, ami er�teljesen f�jt.
- Rin, gyere ide. – sz�lt a miko a gyermeknek, aki odal�pkedett hozz�, majd �lbe vette a kisl�nyt, ezzel mag�hoz �lelve, hogy ne fagyjon meg.
– Nem maradj le Jaken!
- Igenis. – felelte a l�nynak, majd oda botork�nt a fiatal haland� mell�. Ami�ta az inuyoukai a mikora b�zta a vezet�st, am�g t�vol vannak, az�ta engedelmeskedett neki. �jabb egy �ra k�vetkezett, �s v�g�l megpillantottak egy s�ks�got, ami nem lehetett nagyobb 15-20 m�tern�l. A kis csapat felm�szott oda, majd a papn�nek rossz �rz�se t�madt.
- Maradjatok itt! Gonosz aur�t �rzek. – mondta, azt�n lerakta Rint a f�ldre, mire a k�t kis szolga elrejt�z�tt. A papn� elindult a s�ks�g k�zepe fel�, de amint bel�pett a szinte a k�r alak� kop�rs�gra, balj�s sz�l t�madt. Forg�sz�l keletkezett, �s min�l k�zelebb �rt, ann�l s�r�bb lett a felh�, ezzel lelass�tva. Kimiko a szem el� emelte a kez�t, hogy l�sson valamit, majd el�rte a k�z�ppontot. Hirtelen felizzott alatta a f�ld, ami egy k�rt alkotott k�r�l�tte, ezzel feh�r f�nnyel el�rasztotta a forg�sz�l belsej�t. A papn�, m�r szinte leveg�t sem kapott a por miatt, �s amikor t�rdre esett, mert nem maradt ereje, hirtelen minden megsz�nt k�r�l�tte. Egy s�t�t helyen volt, ahol nem l�tott semmit, csak saj�t mag�t. Kis id� m�lva a t�volban egy palota k�rvonalait pillantott meg, ami f�nyt bocs�tott ki mag�b�l, �gy a l�ny m�r l�tott valamit.
- Hol vagyok? – k�rdezte mag�t�l �s a hangja v�zhangzott. A tenyer�t lerakta a f�ldre, de valamilyen nedves anyagot tapintottak az ujjai. Lepillantott �s azt vette �szre, hogy �ppen a v�z tetej�n t�rdel. A folyad�k s�t�tk�k volt, �s amikor megmozdult a fel�lete hull�mozni kezdett. Mozg�st �rzett meg a v�zben, mire len�zett, �s f�rk�szni kezdte a m�lys�get. A szeme elkerekedett, amikor egy hossz� fekete l�ny �szott el alatta, ami hatalmas volt. Kimiko ijedten ugrott fel �s h�tr�lni kezdett. Az �rny erre a mozdulatra elt�nt, mire a l�ny kiss� megnyugodott.

- Ez mi a fene volt?? – k�rdezte mag�t�l, de a k�vetkez� pillanatban hal�lra r�m�lt.

Folytat�sa k�vetkezik…