3. r�sz. Ryukossei

A palota nyugalm�t egy k�ts�gbeesett palota�r �rkez�se kavarta fel.

-Mi t�rt�nt? –k�rdezte rosszat sejtve Yilsrayen.

-Ryukossei elvitte Nishit. –mondta t�rdre rogyva az �r. –Sajn�lom.

Zoenna el�jult.

Nishi volt Zoenna �s Yilsrayen legkisebb gyermeke. A kisl�ny nemr�g t�lt�tte be hetedik sz�let�snapj�t.

-Mikor? –�llt fel Yilsrana.

-K�t �r�ja. –mondta az �r.

Yilsrana azonnal visszament a szob�j�ba, �s el�vett egy t�rk�pet. R�vid keresg�l�s ut�n megtal�lta a helyet, ahol a s�rk�nyk�gy� d�mon �lt.

Tudta, hogy apja is oda fog indulni, de a hercegn�nek esz�ben sem volt megv�rni. F�nyg�mbb� v�lt, �s kisuhant a nyitott erk�lyajt�n.

Hamar meg�rkezett a hegyek �lelte tiszt�sra, �s hamar testet �lt�tt. K�r�ln�zett, �s �szrevette a barlangot. Levette h�t�r�l az �jat, egy ny�lvessz�t illesztett a h�rra, azt�n elindult befel� a barlangba.

Ahogy egyre m�lyebbre jutott, �gy �rezte egyre jobban a fenyeget� gonosz aur�t, �s Ryukossei szag�t.

-Nem gondoltam, hogy csak Yilsrayen egyik korcs l�nya j�n el. –jegyezte meg egy hideg hang.

Yilsrana azonnal �szrevette az emberi alakot visel� d�mont. A n� g�nyosan m�regette Yilsran�t. 

-Csak nem azt hiszed, hogy k�pes lehetsz legy�zni? –k�rdezte Ryukossei.

-Hol van a h�gom? –k�rdezte Yilsrana.

Ryukossei arr�bb �llt, �s Yilsrana megl�tta a h�g�t. Orc�ja k�t oldal�n a szemeit�l lefel� indulva, egy-egy meglehet�sen vastag, fekete m�regcs�k h�z�dott, homlok�n, pedig egy fekete csillag alak� jel volt l�that�.

-Ki�llsz ellenem? –k�rdezte Ryukossei. –Vagy netal�n nem �rzel magadban el�g b�tors�got?

Yilsrana szeme v�r�sen felizzott. Alakja v�ltozni kezdet. Csontok ropogtak, t�rtek porr�, majd forrtak �ssze �jra. Ryukossei is �tv�ltozott. A barlang teljesen �sszeomlott. K�t irdatlan alak rep�lt ki a kr�terb�l, �s sz�llt le a tiszt�son. Egy s�rk�nyk�gy�, �s egy legal�bb tizenh�rom m�ter magas, h�feh�r tigris. A tigris h�t�n egy kisl�ny kapaszkodott.

A tigris letette egy szikla tetej�re h�g�t, majd nekiugrott a s�rk�nyk�gy�nak. T�pte, harapta, ahol �rte.

Ekkor �rkeztek meg a t�bbiek. Silanna azonnal karjaiba z�rta h�g�t, majd mindannyian a csat�t kezdt�k figyelni.

-Megn�tt. –�llap�totta meg Shidzuka.

-Igen. –mondta Yilsrayen.

-Nem gy�zhet. –mondta Inutaishou. –Ryukossei t�l er�s.

-Ha beleavatkozunk, azt sosem bocs�tja meg. –mondta Silanna. –Gy�zni fog.

Yilsrana ek�zben sikeresen elugrott Ryukossei egyik energiag�mbje el�l. �m a k�vetkez� telibe tal�lta az oldal�t.

Egy percig a f�ld�n fek�dt, azt�n �jra t�madt.

Megpr�b�lta elkapni a s�rk�ny tork�t, �m Ryukossei is tudta, mire k�sz�l a l�ny.

Egy �jabb energiag�mb tal�lta egy a tigrist, ami ez�ttal s�lyosabb s�r�l�st okozott neki.

-Yilsrana! –ki�ltotta Nishi, �s m�regcs�kjai ment�n k�t k�nnycsepp g�rd�lt v�gig.

Yilsrana nagy nehezen fel�llt, �s ism�t t�madt.

Sesshoumaru elk�pedve figyelte a harcot.

/M�s ilyen sebek ut�n felkelni sem lenne k�pes!/ gondolta Sesshoumaru.

Az inuyoukai agg�dva figyelte a hercegn�t, k�szen r�, hogy ha kell, k�zbel�pjen.

Yilsrayen is k�sz volt a harcra. K�sz volt r�, hogy azonnal t�madjon, ha elj�n a megfelel� id�.

A harc meglep� fordulatot vett. Yilsrana �llkapcsai v�gre elkapt�k Ryukossei tork�t. A hercegn� biztos fog�st keresett. Azt�n csak egy nagy roppan�s hallatszott.

Ryukossei meghalt.

Legy�zte egy f�lszellem papn�.

Yilsrana erej�t vesztve eld�lt, mire f�ldet �rt, ism�t emberi alakj�ban volt.

Az utols�, ami eljutott tudat�ig az volt, hogy egyik n�v�re f�l� hajol.

Azt�n r�borult a s�t�ts�g.

A szob�j�ban �bredt. Megpr�b�lt fel�lni, de az oldal�ba nyilall� f�jdalom nem engedte. F�jdalmas arccal visszahanyatlott a p�rn�j�ra, azt�n az �ppen kiny�l� ajt� fel� n�zett.

-Fel�bredt�l �rn�m? –k�rdezte az �pp bel�p� szolg�l�l�ny.

-Mennyi ideig voltam eszm�letlen? –k�rdezte Yilsrana.

-Egy h�tig. –mondta a szolg�l�l�ny. –Az eg�sz palota �rn�m�rt agg�dott, mikor Sesshoumaru sama a karj�ban visszahozta.

-Mi? –k�rdezte Yilsrana, �s majdnem kiesett az �gyb�l. –Sesshoumaru hozott vissza?

A szolg�l�l�ny b�lintott.

-Igen �rn�. –mondta. –Meg�lted Ryukosseit, de te is majdnem meghalt�l.

Azonban Yilsrana m�r nem hallotta a szolg�l�l�ny szavait.

/Sesshoumaru hozott vissza a palot�ba. �. A karjaiban tartott. A karjaiban voltam… / Yilsrana hirtelen felfogta, mit is jelentenek el�z� gondolatai, azt�n mag�ban elmosolyodott. /Beleszerettem./
 

Folytat�s k�vetkezik