15. Rosetta

Leon valamivel hamarabb �bredt, mint Sora. Am�g a l�ny nem kelt fel, gondolkozott az �jszak�n. 
- J� reggelt Leon – k�sz�nt mikor felkelt �s nagyot ny�jt�zott hozz�. Nem tudta h�ny �ra, de azt igen, hogy alaposan kialudta mag�t. Egy�bk�nt v�gre Leon is. 
- Neked is – ezek ut�n �desebbn�l �desebb cs�kok k�vetkeztek. 
- �hes vagyok – panaszolta a l�ny. 
- Lej�ssz velem? - Persze – �s indultak is. Odalent mindenki tiszta k�ma volt! Ezek szerint senki nem aludt t�l j�l az �jjel. Sora odament a h�t�h�z �s kinyitotta Leon k�vette. Rosetta! Sora hirtelen megfordult. Rosetta! A l�ny megkereste a tekintet�vel Rosett�t �s t�n�dve n�zett r�. Mi�rt �rzi azt, hogy valami baj fog t�rt�nni? R�n�zett Leonra �s r�j�tt, hogy szerelme hozz� besz�l. 
- Bocs… Mit mondt�l? – k�rdezte m�g mindig lelassulva egy kiss�. 
- Semmit – s�hajtott Leon �s kivette a tejet a h�t�b�l. Sora le�lt az asztalhoz. Leon �rtetlen�l n�zett ut�na. M�r megint nem �rtette. Mag�hoz vett valami kaj�t �s le�lt a l�ny mell�. 
- Olyan furcsa, hogy mindenki itt van – ny�jt�zkodott Marion �s ezzel fejbe verte Rosett�t, aki neheztelve n�zett r�. A t�bbiek r�h�gtek egy j�t. 
- May! – fordult Sora a l�ny fel� – Valahogy kapcsolatba k�ne l�pn�nk a nagyap�ddal. Rem�lem gondolkozt�l a probl�ma orvosol�s�n. 
- Egyet �rtek Sor�val – sz�llt be Layla – M�r ne is haragudj May, de te hozt�l minket ide, �s felel�ss�ggel tartozol minden�rt, ami itt t�rt�nt. Te is �s a nagyb�ty�d is. Vannak dolgok, amiket nem fogunk tudni megbocs�tani neked. 
May b�lintott �s bog�rszemekkel n�zett a n�re. Rosetta fel�llt az asztalt�l �s kiment. Sor�nak er�t kellett vennie mag�n, hogy ne k�vesse. Lassan ki�r�lt az asztal �s hatan maradtak. A 3 p�r. 
- Unalmasan telnek a napjaim – vigyorgott Sara. 
- Nekem nem. �s ami azt illeti m�ra m�r van is programom. �gyhogy ha megbocs�totok – ezzel Sora fel�llt �s elindult kifel�, majd az ajt�b�l visszafordult. 
– Nem j�ssz? 
- De – Leon k�vette. – El�ruln�d mit fogunk csin�lni? 
- Aha – Sora hozz�b�jt �s �gy mentek tov�bb. – El akarok menni valami iroda vagy k�nyvt�rszer�s�ghez, ahol… 
- �s ha nem, akkor mi lesz velem? – megtorpantak �s n�m�n osontak a hangok ir�ny�ba. 
– Aha, �rtem. �s… de vel�k mi lesz? �n… rendben. Mit kell tennem? 
- Rosetta! – Sora kil�pett a folyos�ra. A kisl�ny egy hatalmas ablak alatt �llt �s f�lfele n�zett. Besz�lgetett valakivel, akit a l�ny ebb�l a sz�gb�l nem l�thatott. �m amikor k�zelebb ment, akkor sem tudott kivenni senkit. 
- Sora! Szia! V�rj! – a l�ny h�tr�lt p�r l�p�st 
– Azt akarja, hogy menj el. K�l�nben �gy nem seg�t. 
- De Rosetta! Kicsoda? 
- H�t �! – a l�ny a p�rk�nyra mutatott. Sora csak nem l�tott semmit. 
- Sora! Azt mondja kijuttat. Azt mondja kivisz engem, ha ti megengeditek. 
Sora �s Leon meg�tk�zve n�ztek Rosett�ra. 
- Azt mondja, hogy m�st nem, egyed�l csakis engem. De azt is mondja, hogy gondoskodni fog arr�l, hogy ti is ugyanazt kapj�tok, amit �n. 
- �s mit kell tenned �rte? – k�rdezte gyanakodva Leon. 
- Pont ez a sz�p benne, hogy semmit. K�rlek Sora! Had menjek! 
Megjelentek a t�bbiek �s megszavazt�k a k�rd�st. Mindenki arra voksolt, hogy mindenki menjen aki csak tud �s hozzanak seg�ts�get. May fel�rta Rosett�nak a nagyapja nev�t �s telefonsz�m�t, hogy keresse meg. 
- K�sz�n�m mindenkinek. �s most azt k�ri, hogy hagyatok magamra. 
Teljes�tett�k a k�r�st. Rosetta Passel kisz�llt a j�tszm�b�l. �s ekkor m�g senkinek sem jutott esz�be, hogy esetleg v�glegesen… 
Sora �s Leon jav�ban elvoltak egym�ssal (de semmi komolyan, mivel hatan voltak a szob�ban), amikor egy hatalmasat vill�mlott, majd d�rg�tt. azt�n p�r�gtek az esem�nyek: Sara felsikoltott, az ajt� kiv�g�dott �s befutottak a t�bbiek, hogy bet�rt az ablak �s beesik az es�. M�r nagyj�b�l letelepedtek, amikor megsz�lalt egy k�l�n�s zene. Beletelt egy kis id�be, m�g r�j�ttek, hogy ez csak a cseng� volt. Egyszerre rohantak le a l�pcs�n, v�rva a megv�lt�st, hogy sim�n elk�pzelhet� volt, hogy Rosetta meghozta az er�s�t�st. Az ajt� el�tt meg�lltak. 
- Nem tudjuk kinyitni az ajt�t! – kiab�lt ki May, �s m�g nem tudta, hogy f�l�slegesen. Ugyanis az illet� fogta mag�t �s bem�szott az emeleti ablakon. 
- Hello – k�sz�nt �s p�ran felsik�tottak ijedt�kben.