42. r�sz

Leon hal�l�val egy id�ben Sora l�bai al�l elt�nt a talaj �s zuhanni kezdett. Landol�skor rosszul �rt f�ldet �s jobb bok�j�ra esett. Felsik�tott a f�jdalomt�l. Nevet�st hallott. El�sz�r csak jobbr�l, azt�n az eg�sz elm�j�t elb�d�totta a f�rfi nevet�se. Megpr�b�lt f�l�llni, de f�jt neki. �sszeszor�tott fogakkal t�rte. M�g mindig s�rva n�zett k�r�l. Hirtelen pisl�kol� f�nyt l�tott, ami egyre nagyobb� n�tte ki mag�t. Elindult fel�. Amikor oda�rt egy tr�nt l�tott, amin egy fiatal fekete haj� f�rfi �lt, Kellyvel a jobbj�n. 
- Ki maga? – k�rdezte a j�vev�nyt�l a f�rfi. 
- Maga ki? – Sora pr�b�lta elfojtani a s�r�st. B�r m�r most tudta, hogy ha ezt t�l is �li, a Leon hal�la �ltal keletkezett �rt, soha nem fogja tudni bet�lteni. 
- Okos kisl�ny… A nevem Dervish Hassel. 
- Az eny�m… -
 Ne mondja! Kital�lom. Sora Naegino. 
- Ha tudja, mi�rt k�rdezi. 
– Most, hogy a l�ny r��bredt f�l�sleges �lni a kicsi apja n�lk�l, b�tran nyitotta ki a sz�j�t. 
D�h�s volt. F�lelmet? Egy cseppet sem �rzett… 
- Sz�val? Azt mondtad, elmondod mi ez az eg�sz. Mi �rtelme van ennek az eg�sz �ld�kl�snek? 
- A bossz� dr�g�m. A bossz�. 
Kelly Whatson f�l�llt a tr�n mell�l �s a l�nyhoz s�t�lt. 
- Tudod… 3 �vvel ezel�tt egy Sora Naegino nev� l�ny csatlakozott a Kaleido t�rsulathoz. �! Hogy ut�ltam! De most m�r h�l istennek v�ge. Nagy felhajt�st csaptak k�t�l�tted. A sajt� az egekig dics��tett. Egyik este a bar�tommal voltam, amikor megjegyezte, hogy milyen helyes l�ny ez a Naegino. J�t r�h�gt�nk. Majd k�s�bb megtal�ltam egy l�nnyal, aki majdnem olyan volt, mint te! Bossz�t esk�dtem. P�r nappal k�s�bb aut�ba �ltem �s el��ttem. Sz�nd�kosan g�zoltam �t rajta t�bbsz�ris, ami�rt ezt tette velem! Persze az emberek l�tt�k…rend�rt h�vtak, akik sittre v�gtak. K�s�bb megbizonyosodtak r�la, hogy meg�r�ltem �s besz�m�thatatlans�gom miatt csin�ltam �s dilih�zba z�rtak. A Vigyorg�ba. Mondhatom �lveztem. Egy nap azt�n tal�lkoztam Dervissel. Nap mint nap j�tt hozz�m �s v�zolta fel, hogy milyen az �let itt lent. Nem kellett m�st tennem, mint felgy�jtani az eg�sz k�cer�jt. 
- Te t�nyleg �r�lt vagy! – Sora fejcs�v�lva h�tr�lt. 
- Nem te vagy az els�, aki �szreveszi. -
 Hogy ker�l�nk ide? Ha j�l sejtem a pokolban vagyunk… 
- Aha. 
- Ezek szerint meghaltam? 
- Nem 
- �s te? 
- �n m�r 3 �ve. Itt, bel�l – a l�ny a mellkas�ra tette a kez�t. Sora els� �zben sajn�lta. Azt�n esz�be jutott, hogy mit m�velt a t�rsaival �s ism�t gy�l�lte. 
- Rem�lem neked meg�rte! 
- Rem�ld csak. Ugyanis igen. 
- Ennek �r�l�k. Sz�vb�l. Csak azt nem �rtem, hogy mi�rt bennem kerested a hib�t �s mi�rt nem magadban. 
- Ne tess�k itt nekem szemtelenkedni, k�l�nben m�sk�pp fogok d�nteni. 
- Hogy m�sk�pp? – Sora odakapta a fej�t. Kelly elindult valamerre, egy f�ny fel�. 
- Elmehetsz! 
- Mi?! Sora ut�na iramodott. 
- J�l hallottad: elmehetsz. 
- De mi�rt? 
- Mi hasznom lenne abb�l, ha nem hagyn�lak szenvedni? Meg�ltem mindenkit aki fontos volt sz�modra �s a te �letednek is vessek v�get? K�sz, de nem. Az �gy nem lenne az igazi. 
Kelly kinyitotta az ajt�t, amihez �rtek. Sora hirtelen nem l�tott semmit a f�nyt�l. 
- Ez most komoly? 
- Hal�losan – a l�ny v�szj�sl�an elvigyorodott, majd kil�kte az egykori Kaleido start az ajt�n. Sora a h�ban landolt. Visszan�zett, de nyom�t sem l�tta ajt�nak. El�tte viszont ott magasodott a nyitott kapu. Hirtelen elveszettnek �s k�ts�gbeesettnek �rezte mag�t. Elfek�dt a h�ban �s keserves zokog�sban t�rt ki. Kis id� m�lva �sszeszedte mag�t, f�l�llt �s kil�pett a kapun. 
M�g egyszer visszan�zett �s megd�bbent. A kast�lyb�l l�tta kisz�llni az ott fogva tartott szellemek lelk�t. A Kaleido 9 embere egym�s mellett sz�llt f�l a menybe. Sora m�lyet l�legzett �s mag�ban elt�k�lte, hogy soha t�bb� nem t�r vissza erre a borzalmas helyre.