VIII. fejezet: Minako és Haro

• Téged hogy hívnak?
• Haro. És téged?
• Minako.
• Nagyon szép neved van. És hogyhogy egyedül járod az erdőt?
• Tudod már elegem van a szüleimből. Folyton harcra tanítanak, mert azt mondják, majd egy démon fiával kell megküzdenem. Már elegem van.
• Érdekes, az én szüleim is ezt csinálják, de ők azt mondják egy démon lányával kell majd küzdenem. Nekem is betelt a pohár, úgyhogy eljöttem egy kicsit kiszellőztetni a fejem. És hány éves vagy Minako?
• A következő hónapban leszek 10. És te?
• Én 2 hónapja töltöttem be a 11-et.
• Értem. Úgy látom minden füvet megtaláltunk. Nem pihenünk egy kicsit?
• De, jó ötlet.

Ezzel a két gyerek leült az egyik fa alá és tovább beszélgettek. Egyszercsak arra figyeltek fel, hogy valakik kiabálnak. Ekkor az egyik irányból ott termett Inuyasha a hátán Kagomével, a másik irányból Naraku és Kikyo a Lélekrablóival. A két gyerek ellentétes irányba, de egyszerre kiáltotta.

• Anya! Apa!
• Minako, gyorsan ide! – kiáltott Kagome és átölelte a hozzá futó kislányt.

Kikyo ugyanígy tett fiával.

• Már ilyen korán a lányomra uszítod a fiadat? – morgott Inuyasha.
• Ha nem láttad volna véletlenül találkoztak. Ha a fiam tudja ki ő, egy csapásra megölte volna.
• De… - kezdte Haro.
• Szerencsétek volt, hogy nem ismerte fel! Különben most darabokban ölelhetnétek a lányotokat!
• Én ugyanezt mondom! Minako hiába lány, tehetségesebb, mint a fiatok! Ő nem érdekből született! – ekkor Kagome befogta Inuyasha száját.
• Ne a gyerekek előtt veszekedjünk és ócsároljuk a másikat. Ezt ti is megérthetitek. – mondta Kagome.
• Igaza van. – értett egyet Kikyo, majd eltűntek.

A két gyerek halkan csak ennyit suttogott egymásnak:

• Szia…

Inuyasháék is visszamentek a faluba. A hanyou egy darabig még morgott, de aztán elismerte, hogy Kagoménak igaza volt.