9.rész
2007.01.21. 10:01
IX. fejezet: Szemtől szembe
8 év múlva:
Sem Minako, sem Haro nem felejtette el azt a napot, amikor találkoztak. Még nyolc év múlva sem, amikor mindkettejük kiképzése véget ért. Immár mindketten felnőttek. Inuyasha és Naraku is tudta, hogy közeledik a végső küzdelem napja. Minako egy nap éppen egy tónál élvezte a lemenő nap sugarait. Egy benyúló sziklán ült és nézte magát a víztükörben. Annyira belemerült a gondolataiba, hogy észre sem vette, hogy valaki a bokorból figyeli. Ám az a valaki szerencsétlenségére vagy éppen szerencséjére rálépett egy ágra, ami recsegve kettétörött. Erre Minako felugrott, egy szaltóval ki a partra, kezét pedig a kardjára tette.
Ekkor a bokorból előlépett Haro és végigstírölte alaposan a lányt.
-
Mit akarsz?
-
Hát csak erre jártam és véletlenül megéreztem hogy itt vagy. Meg kell hagyni, szépen kigömbölyödtél. – vigyorgott Haro és a szemei a lány mellére tévedtek.
-
Keh! Te perverz disznó! Most azonnal tűnj innen!
-
Ugyan már… biztos elmenjek olyan gyorsan? – kérdezte a fiú és vészesen közeledett a lányhoz.
-
Igen! Különben megismerkedhetsz a jobb egyenesemmel.
-
Hűha, milyen vad valaki… nyugi cica. – mondta Haro és egyik kezével átölelte Minako derekát, majd rögtön lejjebb is siklott a tenyere a lány fenekéig.
Minakonak sem kellett egyéb, akkorát lekevert a fiúnak, hogy az ötödik faluban is hallották. Haro elengedte a lányt, miközben arcán ott virított egy vörös tenyérnyom.
-
Imádom a vad nőket. Annál izgalmasabb.
-
Ha még egyszer hozzám érsz esküszöm olyat kapsz hogy egy fogad sem marad!
-
Ugyan már… nem emlékszel, gyerekkorunkban jóban voltunk?
-
Keh, egyszer találkoztunk! Szóval tűzz innen, amíg szépen mondom!
-
Jól van, megyek már. Nem kell ennyire felfortyanni. Viszlát cica, még látjuk egymást. – mondta Haro miközben csókot dobott a lánynak, majd eltűnt a fák között.
-
Bunkó, perverz állat! – morgott Minako, majd elindult hazafelé.
Ezalatt Inuyasha már otthon aggódott.
-
Vajon hol lehet már az a lány? Aggódok érte.
-
Tud magára vigyázni, szívem. Remekül kitanítottad. – lépett mellé Kagome.
-
Aggódni még szabad nem?
Ekkor feltűnt a színen a dühös Minako.
-
Merre jártál kicsim? – kérdezte Kagome.
-
Sehol! – mondta Minako, majd úgy becsapta a szobája ajtaját hogy majdnem kiszakadt.
-
Azt hiszem nincs jó kedve.
-
Szerintem sem. – értett egyet Inuyasha.
|