Gondolatok
4. fejezet

A hangok, amelyek a val�s�gban ord�tottak, csup�n t�voli v�zhangk�nt
jutottak el tudatomig. H�t itt a v�ge. �s m�gis… Azt hiszem boldogan
halok meg. Hiszen teljes�lt az �lmom. Felszisszentem. F�jdalom has�tott a
h�tamba. Zavaros volt, mit is csin�lnak k�r�l�ttem.H�ny �ves is vagyok? �
igen… 21. Mik jutnak az eszembe… Ez tal�n amiatt van mert
tudom, hogy meg fogok halni. A p�lomon kereszt�l �reztem, hogy a h�tamat
valami forr� folyad�k bor�tja. Tal�n v�r. Mostm�r eg�sz biztos, hogy
csat�znak mellettem. Nem l�tok rendesen. Csup�n hom�lyos foltok minden�tt.
Nem b�rok mozogni. Valaki megfogta a kezem. �s h�pp�g�g. Sz�l�sra nyitom
ajakaim.
- Ne s�rj. – �rzem, er�tlen a hangom. Azt�n meztelen b�r�mre egy
k�nnycsepp esik, amely mintha m�zs�s lenne. Ism�t f�jdalom. Hallom a
hangom, mely oly t�volinak t�nik, �s egy sikolt�s hagyja el a sz�mat. De
ism�t mosolygok. K�pek lebegnek a szemeim el�tt, a csal�domr�l �s a
bar�taimr�l. �s v�g�l r�la is. R�la, Yusuk�r�l. Mostm�r, mintha er�tlen�l
nevetn�k. Hangosan is kimondom azt, ami eddig csak gondolataimban
fogalmaz�dott meg:
- Szeretlek, Yusuke…
Hirtelen csend lett. Valaki aki kezem fogta, most itt hagyott. Azt�n egy
�jabb alak kuporodott mell�m. R�la sem tudtam kicsoda. De azt�n egy meleg
k�z v�gig sim�tott az arcomon.
- K�rlek tarts ki m�g egy kicsit.- hallottam a fi� gyeng�d hangj�t.
- Sajn�lom…- pr�seltem ki magamb�l az elhal� v�laszt.
Neh�z volt besz�lni, elnehez�ltek a szempill�im. Azt hiszem, itt a v�ge.
�n… szerettem �lni…