Gondolatok
5. fejezet

Nem halltam meg. �gy �rtem am�g tudok magamban besz�lni biztos �lek…
De itt minden olyan puha. �s nem tudom kinyitni a szemem. Vagy csak ennyire
s�t�t van. V�rjunk. Mostm�r l�tom, hom�lyos foltok… Egy szob�ban
vagyok. Valaki a nyakamba ugrik, de nem igaz�n tudom ki �. Azt�n egy
ismeretlen fi� hangj�t hallom.
- Botan sz�llj le r�la, m�g megfolytod szeg�nyt! Csak most t�rt mag�hoz.
A l�t�som kitisztult �s v�gre v�gig n�zhettem a szob�n.
Ismeretlen-ismer�s�ket l�ttam egy rajzfilmb�l. Nagyot s�hajtottam ami
k�h�g�sbe fulladt. Valami sz�rt. Azt�n felakartam �lni, de a testem
visszahanyatlott a p�rn�k k�z�.
- Ne mozogj, ahhoz m�g gyenge vagy. – sz�lt egy kedves, �reg hang.
- Genkai any�… - mosolyogtam. Tekintettemel a fi� hang tulajdonos�t
kerestem. Meg is tal�ltam egy, a sarokban t�maszkod� v�r�s haj� fi�
k�p�ben. Kurama… Milyen m�s igaz�b�l a hangja… De valakit
hi�nyoltam… � nem volt itt. Sz�gyelltem ennyi ember el�tt s�ari �s
m�gis leg�rd�lt egy k�nnycsepp. A szemf�les Botan �szre is vette �s mintha
gondolataimban olvasott volna, megsz�lalt:
- Hamarosan � is itt lesz, de mivel komolyan megs�r�lt, Seriyu most l�tja
el a s�r�l�seit.
- Nagyon s�lyos?- k�rdeztem elhal� hangon.
- Nem kell agg�dni, az f�lesz� m�g a hal�lt is t�l�li- jegyezte meg genkai
vicces-szemreh�ny�an.
�n is elmosolyodtam, azt�n halkan n�lt az ajt�. Aki j�n biztos azt hiszi
m�g alszom. �s tal�n igaza van. Olyan mintha egy csod�s- r�mes �lomban
lenn�k, ahol csak besz�llni tudok �s ahol val�ra v�lt az �lmom, b�r nem
teljesen �gy, ahogy szerettem volna… bel�pett a l�togat� �n pedig
�lmosan r�pislogtam az �rkez�re. Most t�nt fel, hogy nem is k�rh�zban
vagyok. Yusuke volt. Elmosolyodtam.
- Szia – k�sz�ntem.
� nem sz�lt semmit csup�n fajdalmasan, m�gis szeretetteljesen r�mn�zett.
Azt�n mindenki elment, kiv�ve �t…