2. fejezet

-Ne agg�dj! –mondtam gyeng�den, mikor l�ttam, mennyire agg�dik �rtem Hal�lsz�rny. –�gy is �gy is meghalok, att�l f�ggetlen�l, hogy rosszul m�rted-e ki az adagot. –mondtam egykedv�en.
-Ezt most b�ztat�sk�nt mondtad? –k�rdezte szem forgatva Hal�lsz�rny.
-Aha. –vigyorogtam. Most v�gre �jra tudtam mosolyogni. Biztos voltam abban, hogy j�l m�rte ki az ar�nyt. B�ztam benne. Sz� szerint az �letemet helyeztem a kez�be. Mikor azonban �reztem, hogy a m�rgezett t�r �jra felnyitja az arcomon �ktelenked� sebet, m�r kev�sb� voltam biztos a dologban. Akaratlanul felsikoltottam, mire Hal�lsz�rny keze megr�ndult, a t�rt er�sebben belenyomva a h�somba. Elh�ztam az arcomat, de finoman megragadta, �s �jra belem�lyesztette a k�st. K�v�lr�l onnant�l kezdve csak n�ha r�ndultam meg, de magamban sikoltottam, verg�dtem. Elm�lt az �les f�jdalom, �s �tadta a hely�t a rosszull�tnek. Egy ideig n�ztem Hal�lsz�rny kez�ben a saj�t v�remt�l csillog� t�rt, majd �sszecsuklottam. 

*

-Ha valami baja lesz Zoigron, esk�sz�m, hogy…
”-Meg�lsz?” –nevetett g�nyosan Zoigron. „–Ugyan m�r, nem tenn�d meg. Azzal magadat is meg�ln�d. �s te, nem akarsz �jra halott lenni.” –engem kisemmiz� volt a hang.
-Honnan tudn�d te, hogy �n mit akarok, �s mit nem? –ugattam le. Zoigron viszont nem azaz ijed�s fajta volt. Megvet�s�get �reztem a lelk�b�l �radni.
”Az�rt te ostoba, mert m�r j� ideje �l�nk egy testben. Illetve j� ideje bitorlod a testemet. Mert nem t�ged illet, rem�lem tudod.” –�reztem a fenyeget� hangs�lyt.
-Most meg mi bajod? –h�ledeztem. J�, alapb�l mindenben k�l�nb�z�tt a v�lem�ny�nk, de �ltal�ban el�g j�l el szoktunk sz�rakozni egym�ssal. Folyton vitatkozunk. De, b�r tudom, hogy Zoigron emberi, �s nekris �rzelmekt�l mentes, az�rt egy eg�szen �rdekes szem�lyis�g. M�g akkor is, ha �ltal�ban fogalmam sincsen, hogy mir�l mi�rt mi a v�lem�nye. Mint p�ld�ul most is.
”-Hogy mi a bajom? Azon k�v�l, hogy csak �gy vagyok a testemben, �s nem tehetek semmit, csak besz�lhetek egy �rz�keny l�lek barom gondolatai mellett, semmi. Nem �lhetek igazi �letet… mi�rt is lenne b�rmi gondom?” –grimaszt v�gtam. Folyton ezzel j�n. „–Ne v�gj arcokat! Csak, hogy tudd Latharan! Egy nap m�g elj�n az �n id�m. �s akkor �lvezni fogom azt, hogy Catherin az eny�m lesz, egy egyszer� �gyask�nt, m�g te tehetetlen�l verg�dsz a tudatom m�ly�n. �lvezni fogom, hogy a te szerelmedet vihetem az �gyamba. �s tenni fogok r�la, hogy ne tudj visszavonulni. Hogy v�gig n�zd. Mert ez az id� el fog j�nni, hidd el. De most ne mondj semmit. Ink�bb vizsg�ld meg. Ha mostanra nem forrott �ssze �jra a seb, akkor sz�vhatod.” –nem volt id�m kiosztani, mennyire ut�lom, mikor a nevemen sz�l�t, mivel Catherin eml�t�se elt�r�tett egy eredm�nytelen vit�t�l. Gyorsan odaugrottam elernyedt teste mell�, �s magam fel� ford�tottam arc�nak jobb orc�j�t. Megk�nnyebb�lten s�hajtottam fel. Beforrt a seb! M�r �ppen h�l�t akartam mondani Zoigron-nak, mikor meglep� �rz�st �rz�keltem. Zoigron �br�ndozva szeml�lgette Catherin-t! Mi a fene! Csak nem…? Na neee! Nem hiszem el! Elvigyorodtam. Csak nem Zoigron is… Nem is buta gondolat. Hiszen annak idej�n Zoigron volt a test ura, �gy � tan�totta Catherin-t is. �s, ha j�l igazodom ki az eml�kei k�z�tt, akkor igenis volt k�z�tt�k rom�nc.
„-Min vigyorogsz?” –t�madt nekem d�h�sen.
-Semmin, csak boldog vagyok, hogy Catherin �ps�gben van. –mondtam, de m�g mindig k�r�rvend�en vigyorogtam. –H�la neked, most m�r eg�szs�ges.
”-�r�l�k. Csak ne h�l�lkodj ennyit, mert a v�g�n m�g elh�nyom magamat.” –mondta, majd azonnal vissza is vonult a tudatom m�ly�re. 

*

K�d�s tekintettel �bredtem fel. Nem volt mellettem senki sem, viszont hevert egy kis pap�r cetli az �gy el�tt elhelyezett kis szekr�nyen. Gyorsan sz�thajtogattam, �s Hal�lsz�rny sz�momra sz�p �r�sa volt olvashat� rajta.

Catherin!

Rem�lem, hogy mire felkelsz, m�r jobban leszel. El kellett mennem, nagyon sajn�lom. De m�g t�voz�som el�tt begy�gy�tottam a sebeidet, sz�pen rendbe hoztalak, nem kell agg�dnod. Ha elkapna a rosszul l�t, vegy�l be egy kis nebtad-ot, az majd seg�t. Megpr�b�lok mihamarabb j�nni, de nem merek rem�nykedni pontos id�pontba.
Hal�lsz�rny

Elgondolkodva n�ztem a meg�r�s d�tum�t, �s elk�pedtem. M�r 2 h�napja, hogy ez a lev�l �r�dott! Olyan j� ideje alszom m�r? Te j� �g! �s Hal�lsz�rny m�g az�ta sem j�tt haza? Rem�lem nem esett baja, k�l�nben… Ugyan m�r, pont neki! M�g maga a hal�l sem tudna k�rt tenni benne! B�r, mondhatni � maga a hal�l… De ez nem l�nyeg most. Lassan fel�lltam az �gyb�l, �s kiss� meglepve tapasztaltam, hogy m�g mindig ugyanabban a ruh�ban vagyok, mint 2 h�nappal ezel�tt. De hirtelen valami m�s k�t�tte le a figyelmemet. Minden egyes sebem be lett gy�gy�tva! Kiv�ve persze az arcomon �ktelenked�t, de azt nem is rem�ltem, hogy b�rki el tudn� onnan t�ntetni. �rdekl�dve tanulm�nyoztam a b�r�met a t�k�rben. T�k�letes volt. Pont, mint betegesked�sem el�tti id�kben. A derekamon l�tszott azonban, hogy j� ideje nem ettem. Kicsit �szrevehet�ek voltak a bord�im. De ezen k�nnyen seg�thet�nk! Ki mentem az �res el�szob�ba, majd onnan �tv�gtam a konyh�ba. R�vetettem magamat az els� kaj�ra amit tal�ltam, majd j�llakottan mentem vissza a szob�mba. Unatkozva n�ztem k�r�l. Eszembe jutott, hogy j� r�gen nem f�r�dtem, �gy er�t vettem magamon, �s �jra fel�lltam. Meglep�dtem, mikor �szre vettem: nem lettem rosszul. Boldogan ny�jt�zkodtam egyet, majd elmentem f�rdeni. M�r �ppen be�lltam a zuhany al�, mikor eszembe jutott, hogy most tal�n ki pr�b�lhatn�m Hal�lsz�rny szem�lyes f�rd�j�t. Azonnal felkaptam a t�r�lk�z�met, a ruh�imat, �s �tmentem. Elk�pedve n�ztem k�r�l. Egy �ri�si medence volt a fekete �don terem k�zep�n, �resen. Elgondolkodva n�ztem, majd hirtelen eszembe jutott valami. Kimondtam a v�r sz�t Wizzoal nyelven, mire a medenc�be, valahonnan a semmib�l emberi v�r kezdett �mleni. Mikor el�rte a kell� magass�got, mag�t�l meg�llt, �n meg beleereszkedtem a v�rf�rd�be. Kellemes borzong�s j�rta �t a testemet, hiszen �letemben nem f�r�dtem m�g v�rben, de azt hiszem, most m�r gyakrabban fogok. Most m�r �rtem, hogy Hal�lsz�rny mi�rt ragaszkodik olyan nagyon ehhez a f�rd�h�z. Mikor j� p�r �ra �szk�l�s ut�n meguntam, �s kisz�lltam a medenc�b�l, azonnal meleg szell� �lelte k�rbe testemet. P�r percig k�r�l�ttem k�r�z�tt, majd mikor elt�nt, teljesen sz�raz voltam. El�gedetten csettintettem a nyelvemmel, �s magamra ter�tettem a k�nt�s�met. Ekkor l�ptek zaj�t hallottam az el�szob�b�l. Gyorsan kisurrantam a f�rd�b�l, �s egyenesen Hal�lsz�rnnyal tal�ltam szembe magamat.
-L�tom otthon �rzed magadat. –mondta a t�le megszokott egyhang� st�lusban, de l�ttam, hogy k�zben szeme pajkosan vizslatta k�nt�sbe b�jt testemet.
-Nos, igen… Mivel otthon vagyok. –mondtam, �s k�zelebb l�ptem hozz�. � elmosolyodott, de olyan volt, mintha valakinek az �rzelmeit nevette volna ki, �s �t�lelt.
-Hi�nyozt�l. –suttogta a f�lembe. �n v�laszul megcs�koltam. � erre felkapott, �s elindult a h�l�szob�ja fel� velem egy�tt. �n f�lbe szak�tottam a cs�kunkat �s ujjamat r�tettem �jra, �s �jra k�vetel�dz� sz�j�ra.
-Csak most gy�gyultam meg! �s te m�r is az �gyadba sz�nd�kozol vinni? –tettetett szigorral m�lyedtem bele szemei var�zs�ba.
-Nem sz�nd�kozom. Foglak vinni az �gyamba. –vigyorgott Hal�lsz�rny, �s figyelmemet kij�tszva, lopva cs�kot adott �jra. –R�ad�sul egyesek szerint ez gy�gy�t� hat�s�… -erre m�r nem b�rtam semmit sem mondani, egyszer�en elvettem az ujjamat az ajkair�l, �s engedtem mindenf�le testi k�zeled�s�nek…