9. fejezet

-Nos, Catherin meg volt hagyva a felt�telek k�z�tt, hogy egyszer t�ged v�laszt�s el� kell �ll�tani: el kell k�telezned magadat valamelyik nekris faj ir�nt. Onnant�l kezdve h�bor� eset�n mellette kell �llnod, �s enged�lye n�lk�l nem l�phetsz kapcsolatba semelyik m�sik nekrissel, aki nem abba a fajba tartozik. –felh�ztam a szem�ld�k�met, ezzel is kifejezve, mekkora h�lyes�gnek is tartom ezt. L�tva ezt Maligos folytatta.
-A dr�gal�t�s szerelmed �tlete volt, szerelmed �tlete volt, aki dr�gal�t�s. –mondta. Zavartan k�h�gni kezdtem, rem�lve, hogy Hal�lsz�rny nem l�tta, milyen arcot v�gtam az el�bb. Nem tudom, hogy l�tta-e de az biztos, hogyha l�tta is nem sz�lt semmit.
–Most �n, mint a t�bbiek k�pvisel�je, felsz�l�talak t�ged Catherin, hogy v�lassz, �s k�telezd el magadat az egyik�nk ir�nt. –vette �t a sz�t Hisz�ra. Kerestem a tekintet�t, � azonban nem n�zett m�g csak fel�m se. Nem hiszem el! V�gre volt valaki, akit any�mnak mondhattam, erre mi t�rt�nik? Megs�rt�dik, mert mind a h�rom f�rfi �s nekris bel�m szerelmes. Most komolyan tehetek �n err�l? Mert szerintem nem. �k teremtettek, �lmaiknak, v�gyaiknak megfelel�en. Nem csoda, hogy szerelmesek bel�m! De, hogy nekem mi�rt pont Hal�lsz�rny a szerelmem, nem b�rn�k v�laszolni. � tudott, m�g, ha kiss� zavartan is. �n k�ptelen lenn�k r�. Egyszer�en csak… szeretem. Majd hirtelen �szleletem, hogy zavart cs�nd �llt be. Csak n�ha t�rte azt meg Hal�lsz�rny unatkoz� s�hajai. L�that�lag egy�ltal�n nem agg�dott a v�laszt�s miatt. Az � szem�ben csak egy v�lasz volt, amit kimondhattam. �s, b�r �n is �gy �reztem az els� pillanatt�l fogva, m�g sem voltam k�pes kiny�gni. Any�m d�h�sen, a r�gi ut�lattal vizslatott, Hisz�ra m�g mindig nem ford�totta fel�m az arc�t. A k�t marad�k �s nekris pedig rem�nykedve, de m�gis lemond�an n�ztek a szemembe. Vagy kicsit lentebb? Mikor Hal�lsz�rnnyal tal�lkozott a pillant�sunk, � elmosolyodott, �s szinte �szrev�tlen�l cs�kot dobott nekem. Tehettem m�st, mint, hogy �t v�lasztom? A sz�vemen nem b�rt a j�zan eszem uralkodni. Hiszen az eszem is Hal�lsz�rny�rt ki�ltott.
-Hal�lsz�rnyat v�lasztom. -mondtam v�g�l. Hal�lsz�rny el�gedetten b�lintott. M�g egy mosoly erej�ig r�m n�zett de azt�n vigyorogva n�zte n�v�rei gy�l�lk�d� arc�t.
-Mily meglep� v�lasz, v�lasznak mily meglep�. -mondta g�nyosnak sz�nt hangnemben Maligos. Nozdormu sajn�lkoz� pillant�st vetett r�m, majd mindenf�le bejelent�s, vagy b�cs� n�lk�l elt�nt. Lassan mindannyian elsz�lling�ztak, ugyan olyan hirtelen, �s udvariass�g n�lk�l. Hal�lsz�rny p�r pillanatig mag�val megel�gedve s�ppedt sz�k�nek m�ly�re, majd szemeit felnyitva intett nekem, hogy menjek oda hozz�. Engedelmeskedtem is neki, de nem �gy, ahogy k�rte. Ink�bb az �l�be �ltem, �s �tkaroltam a nyak�t. Biztons�g�rzetem t�madt ett�l. Mindig ez t�madt, mikor a mellkas�n pihentettem a fejemet. Mivel olyan sz�les v�lla, �s mellkasa volt, nekem, pedig v�kony, ny�l�nk testem, j� �rz�ssel t�lt�tt el vele lenni. B�r nem voltam egy v�dtelen, harcra k�ptelen n�. De akkor is. �ll�t�lag minden n�ben meg van a biztons�gra, �s k�nyelemre v�gy� l�lek. Azt hiszem bennem is meg van. Mert t�nyleg, ha valaki, akkor Hal�lsz�rny meg tud v�deni, �s nincs olyan dolog, amit ne tudna nekem meg adni. Persze, nem ez�rt maradtam vele. Ez csak mell�kes volt. Illetve, nem is tudom... Na j�, el ezekkel a gondolatokkal!
-Tudod, mikor n�ztem az arcodat egy pillanatra olyan �rz�sem volt, hogy nem engem akarsz v�lasztani... -sz�lalt meg Hal�lsz�rny, �s �n sz�rakozottan hallgattam, hogy mellkas�ra d�nt�tt fejem k�l�n�s hangnemben �rz�kelte ezt a mondatot. Kiss� rezgett, vagy nem is tudom. �rdekesnek tal�ltam, pedig nem most tapasztaltam el�sz�r.
-Kimondta, hogy nem fordult meg a fejemben? Nem csak te l�tezel a vil�gon. -mondtam mosollyal a sz�jam sark�ban. Hal�lsz�rny egy pillanatra gyanakodva szeml�lgetett, majd viszonozta a mosolyomat.
-Hogy is lehetne neked szeret�d mellettem? Nincs az a f�rfi, aki kock�ztatn� az �let�t, m�g �rted sem. -mondta cinikusan.
-�rtem minden f�rfi k�pes lenne az �let�t fel�ldozni. -kaptam fel a vizet. Azonban, mikor megl�ttam, hogyan tekint r�m azokkal a sz�rke metsz� szemekkel, ink�bb elhallgattam. Enyhe f�lelem cik�zott �t rajtam, pedig tudtam, hogy szeret. Legal�bbis �gy gondoltam. Azonban, mikor az most belen�ztem a szemeibe, elfogott a r�m�let, mert semmif�le gyeng�d �rzelmet nem l�ttam benne. Csak gyilkol�si v�gyat. Felpattantam az �l�b�l, �s h�tr�ltam p�r l�p�st. Mikor m�r fordulni akartam, hogy elszaladhassak elkapta a kezeimet, �s visszah�zott az �l�be. Fejemet gyeng�den mellkas�ra szor�totta, �s hagyta, hogy felzokogjak. � csendesen ringatott, majd halkan a f�lembe sz�lt.
-L�tod Cathe, ha te is f�lsz, akkor mit �rezhet, egy teljesen k�v�l�ll� szem�ly? -megcs�kolta a f�lemet, majd eltolt mag�t�l, �s elment. S�ta k�zben lehajtva tartotta fej�t, �s bevonult szem�lyes f�rd�j�be. Tudtam, �reztem, hogy most nem szabad ut�na mennem. K�nnyeim �jb�l kicsordultak. F�lek a szerelmemt�l. Megmutattam neki, hogy igaz�b�l nem b�zom benne. F�jdalmas zokog�s hagyta el �jb�l �s �jb�l az ajkaimat, testem r�zk�dott. Ennyit arr�l, hogy felt�tel n�lk�l megb�zom kedvesembe...
*
Idegess�gem levezet�se �rdek�ben m�r vagy a huszadik k�rt tettem meg a nagy m�ret� medenc�ben, de k�ptelen voltam megnyugodni. Besz�r�d�tt az ajt�n Catherin zokog�sa, �s b�rmennyire is tagadtam Latharan el�tt, ez sz�ven �t�tt, m�g engem is. D�h�sen lefejeltem a medence sz�l�t. Mi ez az �rz�s, amit �rzek? Mi fojtogat folyton, mikor nincsen velem? Mikor szomor�? Mikor s�rni l�tom, vagy hallom? Ha f�lni l�tom �t? Minden egyes gondolatomat � uralja! Megint lefejeltem a medence kem�ny m�rv�ny�t.
„-Mintha ez seg�tene b�rmin is.” -Latharan �rt�ra ideges�t�, �s nagyon nem hi�nyz� hangja jelent meg tudatomhoz kapcsol�dva.
-Hagyj b�k�n. -mondtam halkan. D�h�s voltam magamra, �s Latharan-ra is. S�t, m�g Catherin-re is! Mi�rt ilyen rohadtul gy�ny�r�, �s �rz�ki? Mi�rt van az, hogy �rte olyan v�gyat �rzek, mint senki m�s ir�nt? Egyetlen egy n� ir�nt sem �reztem m�g ezt. Egy�ltal�n �reztem valaha b�rmit is n�k ir�nt? Vonz�d�son k�v�l? Anne-t is csak vonz�nak tal�ltam. Ennyi. Semmi t�bb. Semmi m�s. Ez elkeser�t�.
„-Min r�g�dsz?” -�rdekl�d�tt Latharan.
-K�z�d? -k�rdeztem ridegen. �reztem, hogy egy kicsit megs�rt�dik.
”-V�g�l is semmi. Csup�n annyi, hogy nem �n uralom a testet!” -elfogott a nevet�s. Tudat cs�pjaink, ha csatlakoznak egym�shoz, k�pesek kivet�teni az �ppen elnyomott l�lek k�p�t. �gy l�thattam, ahogy Latharan d�h�sen kalimp�l, szerintem term�szetellenesen hossz� kezeivel, �s d�h�sen pr�b�l n�zni r�m. Na ez az, ami neki soha nem ment. Olyan hihetetlen�l ostob�n n�zett ki, hogy az m�r f�jt.
-Elfeledkezt�l valamir�l dr�ga bar�tom. -mondtam. L�ttam, hogy Latharan zavartan elv�r�s�dik. Egy�ltal�n nem tartottam bar�tomnak, f�leg nem dr�g�nak. De h�t, ez van... Valamivel zavarba kell hozni �kelm�t.
”-�s mir�l feledkeztem meg?” -tudakolta m�r kev�sb� ostoba arckifejez�ssel, mint az el�bb. B�r, nekem ez a k�rd�s nagyobb f�jdalmat okozott, mint az el�bbi arc kifejez�se. Hogy lehet valaki ennyire h�lye? Ez t�l l�p minden hat�ron. Kezdem �rteni, hogy mi�rt is �t rakt�k a testembe. Biztosan abban rem�nykedtek, hogy majd ez az elme fogyat�kos lerontja az �n �tlag feletti-feletti intelligenci�mat. Ami r�szben kezd sajnos siker�lni neki. Ha m�r egy n� ir�nt gyeng�d �rzelmeket kezdek t�pl�lni, akkor van valami baj. �s az a nagy-nagy k�r, csakis a fejemben, l�v� agyamban keletkezhetett. H�t igen... V�g�l is ennek a testnek k�t lelket is el kell viselnie. Nem csoda, ha kezd szeg�nyke besokallni.
-Arr�l, hogy ez az �n testem. Te csak a bitorl� vagy. Meg egy�bk�nt is, megmondtam, hogyha egyszer siker�lt �tvennem v�gleg ezt a testet, nem fogom visszaadni. Ja, �s ne feledkezz meg a Catherin-es �g�retemr�l sem. -mondtam b�nt� hangnemben, mire �reztem, hogy lassan cs�szik ki a test ir�ny�t�sa a kezeim k�z�l. H�t, ez van... Gondoltam keser�en, �s hagytam, hogy Latharan testemet �jb�l uralva kirontson Catherin-hez, csak hogy megvigasztalja...