10. fejezet

-Mester! -sz�ltam be kedvesemnek k�z�s szob�nkba. Hamarosan meg is jelent az ajt�ban, ajk�n k�l�n�s mosollyal.
-Mester? -k�rdezett vissza vigyorogva.
-Tess�k? -n�ztem r� h�kkente.
-M�r megint mesternek sz�l�tott�l. -r�zta fej�t tettetett keser�s�ggel.
-Iz�, tudod, megszok�s. -v�r�s�dtem el zavaromban. Mostan�ban �lland�an mesternek sz�l�tottam. Nehezen szoktam meg nev�nek haszn�lat�t. V�gt�re is valamivel t�bb, mint 10.000 �ve ismerem, �s azokban az id�kben, mindig mesternek sz�l�tottam. Hangosan legal�bbis…
-Mit csin�lsz itt kint? -mivel m�lyen elmer�ltem gondolataimban, k�s�n vettem �szre, hogy mesterem kiragadja a kezemben l�v� v�rpudingot.
-Add azt vissza! -ki�ltottam �hesen, �s tehetetlen�l ugr�ltam mesterembe kapaszkodva, h�tha �gy el�rem magasra emelt kez�ben pihen� t�pl�l�komat, amit arra a d�lut�nra szemeltem ki �hes pocakomnak. Sokadik alkalommal…
-Mi�rt adn�m? Ak�rh�nyszor kin�ztem m�ma a dolgoz�szob�mb�l, folyton egy ilyet ett�l! Nem akarom, hogy elh�zz! -h�t�tt le kedvesem nevetve. �n k�romkodtam d�h�mben, mert rend�v�l k�v�ntam azt az isteni �dess�get. -H���! Kisl�ny! Nem illik ilyeneket mondani! Egy ilyen j�l nevelt vir�gsz�lnak, mint te, pedig v�gk�pp nem! -l�that�an �lvezte k�szk�d�semet, miszerint nem �rem el az �hajtott �tket.
-Mes… Hal�lsz�rny! -rim�nkodtam t�gra ny�lt cica szemekkel. Majd, mikor l�ttam, hogy ez �t nem hatja meg, m�s taktik�hoz folyamodtam. Mivel ak�rmennyire is �gaskodtam, nem �rtem el a kez�t, el kellett �rnem, hogy lejjebb emelje… Mondjuk a derekamig. �gy h�t, mikor �szleltem, hogy ajkaim pipiskedve fel�rnek Hal�lsz�rny �ll�ig, �rz�kien megcs�koltam azt. Ez hatott. Annyit legal�bbis igen, hogy fej�t lentebb d�ntse, hogy k�pes legyen ajkaimat rabul ejteni saj�tj�val. Hossz� ideje folytattuk m�r cs�k csat�nkat, mikor is akaratlanul �sszevontam a szem�ld�k�met. Nem tetszett, hogy jobb kez�t tov�bbra is a magasban tartotta. Hal�lsz�rny meg�rezhette, hogy valami nem tetszik, mert elszakadt az ajkaimt�l, �s k�v�ncsian n�zett r�m. �n ker�ltem pillant�s�t, mire felnevetett.
-Szerinted t�nyleg k�pes egy cs�kod �gy elvar�zsolni, hogy elfelejtsem mit akarok t�led elvenni? -k�rdezte szemreh�ny� j�kedvvel.
-Igen. -hajtottam le fejem sz�gyenkezve. �reztem ahogy �llam al� ny�l, �s kedveskedve megcir�gatja a b�r�met. Alig tudtam visszafogni kuncog�somat, mert csiklandozott az �rint�se. L�tta ezt rajtam, mire megism�telte mozdulat�t. Len�zve magamat kezdtem el nevetni, mert val�ban sz�gyelltem, hogy csak mert k�v�ntam egy fekete nekrisek �ltal k�sz�tett �dess�get, ilyen but�n kezdtem el viselkedni. Arcomat szerelmem v�ll�ba f�rtam, �s �r�mmel konstat�ltam, hogy arc�t hajamba f�rja �s finoman megcs�kolja fejem b�bj�t. M�g valamikor a tanonc�veim idej�n Deborah azt mondta nekem, hogyha egy f�rfi a fejedet/ homlokodat cs�kolja meg, az a len�z�s szimb�luma… H�t, �n nem tudom. De egy biztos, �n im�dtam, �s rendk�v�l kedvesked�nek tal�ltam, mikor Hal�lsz�rny ezt tette velem. Hamarosan Hal�lsz�rny bal keze r�v�ndorolt a derekamra, majd egy halk koppan�st k�vet�en (mely att�l a kehelyt�l sz�rmazott, melyben a v�rpuding volt) jobb keze v�gigsim�totta h�tam. Arcom kipirult az �r�mt�l, melynek k�t oka is volt:
Im�dtam, mikor a h�tamat simogatta, folyton kellemes borzong�s j�rta �t testemet, a m�sik ok pedig…
Siker�lt el�rnem, hogy letegye az �dess�get.

a,Im�dtam, mikor a h�tamat simogatta, folyton kellemes borzong�s j�rta �t testemet, a m�sik ok pedig…
b,Siker�lt el�rnem, hogy letegye az �dess�get.

Persze ez ut�bbi m�r kev�sb� �rdekelt, sokkalta ink�bb tal�ltam �rdek fesz�t�bbnek, hogy keze „k�nyes” helyekre t�ved.
-D�l a szerelem… - hallottunk ekkor egy enyh�n undorod� hangot valahol a r�gi szob�m k�rny�k�r�l. Mindketten megfesz�lt testtel arra fordultunk, �s saj�t magunkkal volt szerencs�nk szemezni. Illetve nem pont mi voltunk. Nekem p�ld�nak ok��rt egy�ltal�n nem volt sebhelyem. Hal�lsz�rnyon pedig nem l�tszottak hirtelen hangulatv�ltoz�sok nyomai. Egy pillanatig mindannyian csak n�zt�k egym�st, majd �n zavart p�rral orc�mon kibontakoztam Hal�lsz�rny karjai k�z�l. Mivel � m�g mindig saj�t mag�t, �s fiatalabb �nemet vizslatta felkaptam az asztalr�l a pudingot, melyet letett annak �rdek�ben, hogy csin�lunk valami… romantikust… Ezt l�tva vetett �m egy fedd� pillant�st. �n csak kacsintottam, �s zavartan elkaptam pillant�som a t�zesen engem n�z� „fiatal” Hal�lsz�rnyr�l, akit kacsint�som k�zepette vettem �szre. Mit ne mondjak, nem tetszett az a tekintet. Illetve tetszett, csak meglepett. �n nem eml�keztem arra, hogy mikor mi jelent�nk meg a j�v�ben mesterem (akkor m�g az volt) is ilyen szenved�lyesen m�rte volna v�gig a j�v�beli Catherin-t. De mondjuk mit is sz�m�t ez? Hisz mi nem is ebben a helyzetben jelent�nk meg. Hasonl�ban, de annak m�s volt a kiv�lt� oka. Ezt �tgondolva �gy d�nt�ttem, hogy nem is azt fogom mondani, vagy �ppen tenni amit akkor tett a j�v�beli k�pm�som.
-Foglaljatok helyet! -intettem udvariasan az el�szob�ban terpeszked� asztalt k�r�lvev� sz�kekre. P�r m�sodpernyi dulakod�s ut�n Hal�lsz�rnynak (az eny�mnek) siker�lt szok�sos hely�n helyet foglalnia, m�g a k�t (legal�bbis azt hiszem) m�ltb�l �rkez�k az asztal k�l�nb�z� �l�alkalmatoss�gaira telepedtek le. Hossz� percekig nem �rz�keltem semmi m�st, csak az engem fix�roz� m�sik Hal�lsz�rnyat. �reztem ahogyan egy verejt�kcsepp v�gigfut a tark�mon, mert hirtelen melegem lett att�l a pillant�st�l. Kedvesem ezt vagy nem vette �szre, vagy pedig �gy v�lte ha „�” n�z, abban nincs semmi kivetni val�.
-Sz�val, ti egy�tt vagytok? -k�rdeztem �n. Akarom mondani a m�sik Catherin. Mint annak idej�n a j�v�beli Catherin-t is, �t is csak Catherin-nek fogom nevezni.
-Igen. -villantottam fel egy h�feh�r mosolyt. Kellemetlen�l �reztem magamat Hal�lsz�rny (a most �rkezett Hal�lsz�rnyat fogom �gy megnevezni, m�g a „saj�tomat Zoigron-nak)) pillant�s�nak keresztt�z�ben.
-Ti m�g nem, igaz? -k�rdezte Zoigron. Hal�lsz�rny erre v�gre r�n�zett.
-Igaz… -hangj�b�l ki�rz�d�tt a s�rtetts�ggel vegyes g�g. Az a faja g�g, melyt�l olyan t�volinak �reztem mesteremet annak idej�n. Az a fajta g�g, melyt�l bors�dzni kezdett a b�r�m, �s izmaim megfesz�ltek. (Zoigron-t�l ezt a fajta hangot csak akkor hallhattam, ha a durv�bbik �nje „l�pett el�”. Ez�rt is vonz�dtam ahhoz az �nj�hez jobban.) �r�mmel komment�ltam, hogy nem csak r�m van ilyen hat�ssal Hal�lsz�rny hangja, hanem a Catherin-re is. Az � arca m�g ki is v�r�s�d�tt, �s lopott pillant�st vetett a mellette �l� mester�re.
-�s mi�rt is kell ezt egy gyilkos pillant�s k�s�ret�ben mondani? -hajolt el�r�bb Zoigron, arc�n olyan m�rt�k� g�nnyal, hogy �n magam is meglep�dtem. Igen… Most volt Zoigron, a pusztul�s… G�nyos, megvet�… Ha kell, m�g mag�val szemben is.
Hal�lsz�rny szint�n led�bbent, �s hossz� m�sodpercekig nem tudott mit mondani. Catherin ugyan m�g jobban elv�r�s�d�tt, mikor Zoigron szarkasztikus mosoly�ra t�vedt pillant�sa, de terelni pr�b�lta a t�m�t.
-Honnan van az a sebhely az arcomon? -mikor mindenki r�n�zett, elv�r�s�d�tt �s kijav�totta mag�t. -Akarom mondani az arcodon.
-Sz�nd�kos baleset. -mondta gy�l�lk�d� mosollyal Zoigron. -El akartam k�l�n�teni a val�s�got az �lmokt�l. -az ut�bbi mondatot �nmag�nak mondta, de csup�n egy �rtetlen Hal�lsz�rny n�zett vissza r�. L�tszott, hogy val�ban halv�ny fogalma sincsen arr�l, hogy mir�l besz�l neki Zoigron. Ezt l�tva kedvesem, fel�m fordult, szem�ld�ke d�bbenten r�ngat�zott. Sz�j�t sz�l�sra nyitotta, majd becsukta. �gy t�nt nem el�tt�k fogja ezt sz�v� tenni. A m�sik kett� l�tta n�ma eszmecser�nket, mire �k is �sszen�ztek. A k�vetkez� p�r perc k�nos csendben telt el.
-�s, ti mi�rt nem vagytok m�g egy�tt? -k�rdeztem v�g�l megt�rve a kellemetlen n�mas�got. Catherin t�ls�gosan is felt�n�en elv�r�s�d�tt, Hal�lsz�rny pedig ezt l�tva szem forgatva v�laszolt.
-Catherin miatt. Egyes dolgok megr�m�tik, �s emiatt k�reti mag�t.
-Kawazo miatt? -�nt�ttek el hirtelen a r�gi eml�kek, a gy�tr�d� �jszak�k, a f�lelem, melyet a szex ir�nt t�pl�ltam.
Ek�zben felfedeztem azt a t�nyt, hogy ami�ta meg�rkeztek csak forgatom az ujjaim k�zt a pudingos kelyhet. �gy h�t gyorsan a kan�lra kanalaztam egy kisebb adagot, �s sz�mba tettem. K�s�bb meg is b�ntam, hogy elkezdtem enni az �dess�get, mert majdnem megfulladtam att�l, mit hallanom kellett.
-Kawazo miatt??? -k�rdezte Hal�lsz�rny furcs�n r�ncolva homlok�t.
-Mi bajom lenne az �n kedves kish�gom f�rj�vel? -kontr�zta Catherin. Na, itt kapott el a fuldokl�s. Azt hittem rosszul hallok, �s f�lrenyeltem. R�ad�sul annyira, hogy b�rmennyire is k�h�gte, Zoigron-nak kellett h�tba veregetnie, hogy �jra leveg�t kapjak. Undorodva toltam f�lre az �tket, �s n�ztem az el�ttem �l� k�t nekris-re.
-Hogy kinek a kije? -k�rdeztem tov�bbra is k�nnyes szemekkel, mivel m�g mindig kaparta a torkomat a k�h�g�si inger.
-A h�gom: Gwyneth, f�rje nem m�s, mint Kawazo. -ism�telte meg lassan Catherin agg�d� pillant�sok k�s�ret�ben.
-Hol ismerkedtek meg? -k�rdeztem tov�bbra is letagl�zva ett�l a h�rt�l.
-Maligos-n�l. M�g � engem tan�tott, addig Gwyneth �sszeismerkedett a fi�val. Ugyanis szeg�ny h�gom nem rendelkezik k�l�n�sebben nagy energi�kkal. -tette hozz� �szinte sajn�lattal.
-Sz�val, tanulhatt�l? -k�rdeztem enyhe irigys�ggel hangomban.
-H�t persze, mi�rt ne tehettem volna? -nevetett fel Catherin. -Any�m, Alextrasza im�d engem, b�rmit k�rek teljes�ti azt. Ha tanulni �hajtottam, elk�ld�tt ahhoz a testv�r�hez, akin�l �ppen kedvem szottyant k�nyvek f�l� g�rnyedni.
-�rtem. -ny�gtem ki irigys�ggel vegyes f�lt�kenys�ggel.
-Akkor mi�rt nem fekszel le v�gre… a… mestereddel? -Zoigron valamelyest visszafogta �les nyelv�t, de az�rt tov�bbra is �rezhet� volt benne a penge�les ir�nia.
K�rd�s�re Catherin annyira zavarba j�tt, hogy �n is megd�bbentem. Ennyire �rz�keny voltam?
-Mert f�ltem �tesni a k�telez�…
-Behatol�son! -kuncogott cinikusan Hal�lsz�rny. Nem zavarta, hogy Catherin szav�ba v�gott, �gy t�nt �szre sem vette.
-Mir�l besz�ltek? -futott �ssze kecsesen �vel� szem�ld�k�m. Zoigron-ra n�ztem, de (m�r amennyire az egeket ver� hi�s�ga engedte) � is �rtetlennek t�nt.
-N�latok nincs ilyen? -k�rdezte Hal�lsz�rny k�v�ncsian. Kedvesemmel egyszerre r�ztuk meg fej�nket, �s akaratlanul is Catherin fel� fordultunk. �gy �rezt�k, ezt neki kell elmagyar�znia.
-Nos… Minden emberileg sz�m�tott 15-16 �vesnek �t kell esnie ezen a k�telez�… Nos, behatol�son, ahogy mesterem felett�bb tal�nyosan megnevezte. -vonta meg v�ll�t, de l�tszott rajta, hogy nem veszi ennyire f�lv�llr�l a dolgokat.
-Musz�j elveszteni�k a sz�zess�g�ket? -t�rt a l�nyegre Zoigron der�sen sz�rakozva a m�sik l�ny zavar�n. Mikor az zavartan b�lintott, elkerekedtek a szemeim.
-Hogy j�tt�l r�? -k�rdeztem k�vetel�dzve.
-Majdcsak felismerem �nmagam sz�j�t�kait! -vigyorgott r�m kaj�nul. �reztem, hogy szenved�lyt�l csillog� szem�t�l ez�ttal �n v�r�s�d�m el. �s ezt csak tet�zte az, hogy a m�sik Hal�lsz�rny is ugyanolyan h�vvel m�rt v�gig.
-Pontosan mit jelent ez a k�telez� behatol�s? -fordultam �jb�l „�nmagam” fel�.
-Nos, mivel n�lunk a legt�bb nekris m�r 18 �vesen h�zasodik, az �t �s nekris -itt fej�vel mestere fel� b�k�tt, mintha csak az egyiket akarn� megnevezni. -�gy d�nt�tt, hogy a f�rjeknek ne kelljen azzal szenvedni�k, hogy �tszak�ts�k feles�g�k sz�zh�rty�j�t. �gy az �sszes tizen�t �s tizenhat k�z�tti le�nyt elviszik erre a szertart�sra, ahol v�r�s nekrisek sz�zai, ezrei vannak arra kik�pezve, hogy a legkevesebb f�jdalmat okozva elvegy�k a l�nyok �rtatlans�g�t. Ez�ltal k�nnyebben… Alak�tanak ki kapcsolatot az er�sebbik nemmel.
-�s te nem est�l �t rajta… -n�zett r� metsz�n Zoigron Catherin-re.
-Nem, � t�l… Idegenszer�nek �rezte, hogy vadidegen v�r�s nekrissel fek�dj�n le �let�ben el�sz�r. -mondta fog csikorgatva Hal�lsz�rny, mintegy v�laszolva Zoigron ki nem mondott k�rd�s�re.
-Hol itt a baj? T�ged m�r ismer. �s, nekem te ne mond, hogy nem vonz�dsz hozz�nk.
-Nem ez a gond… -s�t�tte le szem�t Catherin.
-Hanem az, hogy mivel csak azok a kik�pzett v�r�s nekrisek foglalkoznak �rintetlen l�nyokkal, f�lsz, hogy Hal�lsz�rny durva lesz veled, �s f�jni fog. -vontam le k�vetkeztet�seimet a hallottakb�l, kiindulva saj�t magamb�l. Mindk�t f�rfi elkerekedett, elismer� pillant�ssal m�rt v�gig. (no meg csipetnyi v�ggyal)
-I-igen… -v�r�s�d�tt el �jfent Catherin.
-Nocsak, ezt nekem m�g nem is eml�tetted. -hajolt k�zelebb hozz� Hal�lsz�rny. Ek�zben nekem kezdett r�mleni, hogy mi�rt is vannak ekkora v�ltoz�sok az � koruk, �s a mi�nk k�zt.
-Mi�rt tettem volna? -csusszant lentebb a sz�ken a k�rdezett. -Csak kinevett�l volna.
-Ez igaz. -vigyorgott b�nt�an Hal�lsz�rny. Azonban hamar lefagyott r�la ez a vigyor, mert Zoigron el�reny�lt, �s megragadta karj�t.
-Catherin-n�l az ilyen viselked�ssel nem �rsz el semmit. -hangja v�gott, mint az �les penge, a fesz�lt l�gk�rben, ami hirtelen kialakult k�z�tt�k. -Igaz, eddzed azzal, hogy kig�nyolod, de n�zz r�! -egyszerre mutatott mindkett�nkre. -Sz�ks�g�k van a gyeng�ds�gre is. Persze a g�nyos gyeng�ds�gre. A szerelmes gyeng�ds�g nem nek�nk val�. Ink�bb egyes Wizzoaloknak. -szeme �sszesz�k�lt, mikor Hal�lsz�rny nem reag�lt a Wizzoal sz�ra. Elengedte k�pm�sa karj�t, �s h�tra d�lt a sz�kben. Komor k�z�ny uralta a k�vetkez� pillanatokban eg�sz l�ny�t. Senki nem merte felkavarni a csendet.
-Neked is kell dolgoznod? -k�rdezte v�g�l Hal�lsz�rny, aki b�lcsen nem folytatta azt a t�m�t, melyet Zoigron kezdett el, �s fejezett is be.
-Kell. B�r Catherin-nek h�la m�r nem olyan unalmas �s hossz�. Sokat mag�ra v�llal a munk�b�l. -vonogatta v�ll�t tov�bbra is s�t�ten Zoigron. Igaza volt, sokat seg�tettem neki. M�g tanonc�veimben kifejezetten megtiltotta, hogy tudjam mit szokott dolgozni, ami�ta egy�tt voltunk k�szs�gesen megmutatta. Nem volt olyan k�l�nleges, mint azt hittem. Igaz�b�l gyal�zatosnak tal�ltam, hogy magamt�l nem j�ttem r� mivel t�lti szabad perceit szerelmem. A pap�rokat �gy nevezett „Hal�l Angyaloknak” k�ldte, le�rva, hogy melyik bolyg�n kit kell… Nos, kiv�gezni�k.
-Megmutatod miket? Csakhogy el�re is felk�sz�lhessek r�juk.
-Nem t�k mindegy? Eszem �g�ban sincs r�juk n�zni. Ma m�st se csin�ltam, csak azokkal foglalkoztam. Majd Catherin megismerteti veled, hogy mostan�ban mivel foglalkozom. Megfelel? -Zoigron lust�n ny�jt�zkodott egyet, mik�zben besz�lt, majd k�rd�n Hal�lsz�rnyra szegezte tekintet�t. Nyeltem egyet, mert l�ttam hogyan n�z r�m az ifjabbik Hal�lsz�rny.
-Nagyon is… -hallottam, hogy rekedtes a hangja. Erre m�r Zoigron is felfigyelt, mert lassan Hal�lsz�rny fel� ford�totta fej�t.
-Helyes… -mondta v�g�l fagyosan. Fej�nek egy apr� mozdulat�val jelezte, hogy k�s�rjem be Hal�lsz�rnyat. �n fel�lltam, �s Hal�lsz�rnnyal a nyomomban bement�nk a dolgoz�szob�ba. Hallottam az ajt� csuk�d�st magam m�g�l, majd a k�vetkez� amit �reztem azaz volt, hogy valaki durv�n neki l�k a falnak, �s neki szor�t izmos test�vel. Borzongani kezdtem, �rezve, ahogy keze r�g�ta visszafogott v�gyt�l vez�relve felfedezi az eny�met, m�g cs�kjai kifejezetten nyakamat vett�k c�lba. Olyan vads�ggal, �s durvas�ggal b�nt velem, amilyet soha nem tapasztaltam m�g �letemben. M�g Zoigron… Zoigron �nj�t�l sem. Ugyanis m�g kedvesem durva �nj�ben is volt valami agg�d� kedvess�g, melyet durvas�g�val fejezett ki, de ez a f�rfi, aki most harapd�lta a nyakamat nem �rzett ir�ntam semmit, csak… v�gyat… Azon bel�l semmit.
-Eressz! -sziszegtem k�jesen. T�nyleg �lvezet volt amit csin�lt velem, de �n nem �t szeretem.
-Mi�rt? Nem akarod, hogy a m�sik Catherin-nek jobb legyen az�ltal, hogy veled m�r �t�lem, �gy lesz tapasztalatom vele is? -k�rdezte egy percre sem szakadva el nyakamt�l.
-Ha velem lefekszel, t�bbet m�r nem fog kelleni neked. F�lsz, hogy olyan k�zel ker�lsz hozz�, mint Anne-hoz, nem igaz Zoigron? -olyan hirtelen engedett el, hogy nem volt id�m izmaimat engedelmess�gre b�rni, �gy lehuppantam f�ldre.
-Tudod a nevemet? -k�rdezte izgatottan.
-Igen. -�lltam fel fenekemet d�rzs�lve. Mikor feln�ztem, tal�lkozott tekintet�nk. �r�knak t�n� percekig n�zt�k egym�st, majd � kinyitotta el�ttem az ajt�t. Zoigron mosolyogva folytatott eszmecser�t a kipirult arc� Catherin-nel, aki mikor megl�tott benn�nket, hirtelen elhallgatott.
-Ideje indulnunk Catherin. -mondta karj�n�l fogva felr�ntva a l�nyt Hal�lsz�rny.
-�r�l�k, hogy tal�lkoztunk. -pirult el halv�nyan Catherin, majd miut�n elb�cs�ztunk, elt�ntek.
-Ez furcsa volt. -mondtam v�g�l. Szerelmem csak �llt, �s b�mult ut�nuk.
-Nekem ink�bb az volt furcsa, hogy milyen m�s az � �let�k, mint a mi�nk volt. Vajon �gy v�ltoztattuk meg a t�r-id� kontinumot? -h�zta �ssze s�t�ten szem�ld�k�t Hal�lsz�rny (visszat�rek ehhez a megsz�l�t�shoz, b�r most m�t v�ltogatni fogom a neveit)
-Nem. -mosolyodtam el. -�k nem id�utaz�k voltak.
-He? -Hal�lsz�rny egy rendk�v�l �rtelmes szem�lyre vall� hangot pr�selt ki mag�b�l, �rtetlens�g�nek kifejez�sek�pp.
-Nem a m�ltb�l j�ttek. -mondtam �jb�l.
-Akkor?
-Szerinted h�ny �ves volt Catherin? -b�jtam karjai k�z�.
-Annyi, mint… Mint te! -szeme elkerekedett. -De h�t a jelenb�l nem j�hettek! -mondta tov�bbra is tudatlanul. �n j� szorosan hozz� simultam, �s kacagni kezdtem.
-Egy m�sik dimenzi�b�l j�ttek, te �szl�ny! Az�rt olyan �ri�siak a k�l�nbs�gek! -Zoigron szemei elkerekedtek, majd elmosolyodott.
-Nem tudom irigyeljem-e a m�sik magamat, vagy ink�bb �r�ljek neki, hogy nem � vagyok.
-�n se. Csal�di szempontb�l jobb neki. Anya szereti �t, j�ban van a h�g�val. Kawazo nem okozott neki ronda eml�keket… De veled nem j�nn�k �ssze abban a dimenzi�ban. -s�haj t�rt el� ajkaim k�z�l.
-Mi�rt? -�rdekl�d�tt h�tamat simogatva Hal�lsz�rny.
-Mert � nem szereti Catherin-t. Csak akarja. Sajnos �pp olyan rossz eml�keket fog neki okozni, ha lefekszik vele, mint amilyet Kawazo okozott nekem. -b�natosan viszonoztam Hal�lsz�rny vigasztal� cs�kj�t.
-T�ny, hogy Catherin nagyon meglep�d�tt, mikor besz�lgetni akartam vele. Azt mondta sosem szoktak.
-Pedig mi naphosszat k�pesek vagyunk besz�lgetni egym�ssal. -mosolyogtam, �letemben el�sz�r igaz�n megel�gedve a nekem sz�nt sorssal.
-�gy �rted vitatkozni? -nevette el mag�t Zoigron.
-Igen… -nyak�ba f�rtam arcomat, �s boldog voltam.