2. fejezet

K�nnyeivel k�szk�dve rohant az erd� belseje fel�, maga se tudta mi�rt. Sajnos fut�s k�zben nem n�zet a l�ba el� �s beleesett egy csapd�ba. A g�d�r t�l m�ly volt s mivel nem r�g esett az es� a fal is cs�sz�s volt. �gy nem tudott felm�szni. ”Ezt nem hiszem el! ” –m�rgel�d�tt a l�ny,mikor egy kar ny�lt le �rte s kiemelte a m�lyb�l.
- Sesshoumaru?
- Kagome-chan mi�rt s�rt�l? –k�rdezte k�v�ncsian Rin.
A szellem csak most vetett egy pillant�st a l�ny fel� �s egyb�l �szrevette, hogy mire gondol Rin. Kagome szemei bev�r�s�dtek �s duzzadtak is voltak. ” Mi�rt s�rhatott? Megijedt volna?”
- Jajj, Kagome-chan te v�rzel! –sik�tott fel a kisl�ny a sebre mutatva.
” Eddig fel sem t�nt, biztos akkor horzsoltam fel a v�llam mikor a g�d�rbe estem. ”
- Mutasd! –parancsolt r� a youkai. (kutyad�mon) –Yaken hozz t�zif�t, Rin te is seg�ts neki.
- Igenis Sesshoumaru-sama. –mondt�k szinte egyszerre �s m�r rohantak is.
- Nem azt mondtad, ha legk�zelebb �sszefutunk meg�lsz? –tette fel sz�les mosollyal a k�rd�st,de a v�lasz ism�t s�r�sra k�sztette. Nem sz�m�tott r�, hogy ennyire �rz�ketlen lesz a szellem.
- De, de nem t�madok s�r�lt ellenre. Annyi becs�let van bennem. –k�z�lte elutas�t� hangon a l�nnyal.
” Vajon mi�rt ilyen? Egyszer kedves �s t�r�d�, m�skor rideg �s elutas�t�. Nem lehet k�nny� �gy �lni. ”
” Vajon min gondolkodik ism�t? M�r megint �rzem a k�nnye illat�t,m�g ha h�ttal is �ll nekem. Rem�lem nem miattam. ”
- El…eln�z�st, hogy ilyen…���… rideg voltam. –mondta akadozva, mintha az �lete m�lott volna rajta. Sz�gyellte mag�t ami�rt pont � a nagy Sesshoumaru bocs�natot k�r egy hasznavehetetlen haland�t�l m�gis megk�nnyebb�lt, hogy Kagome v�gre mosolyog.
- ��� ez f�jt. –sik�tott fel Kagome,mert a szellem kiss� er�sebben h�zta meg a k�t�st a v�ll�n.
- Ki mondta ,hogy g�dr�kben cs�cs�k�lj !
- Sesshoumaru nagy�r meg hoztuk a t�zif�t. –rohant oda Rin �s �lelte meg a youkai –t.
” Milyen aranyosak �gy, Sesshoumarub�l ki se n�zn� az ember, hogy ennyire gondoskod� is tud lenni..” Gondolta mag�ban a l�ny �s mosolyra kerekedet az arca. Amit a szellem is �szrevett, meg is k�rdezte.
- Mi olyan vicces? –mordult r�.
- Semmi.
- Kagome-chan… vel�nk maradsz egy ideig? – k�rdezte k�v�ncsian a kisl�ny. Nagyon �r�lt volna, ha a l�ny vel�k maradt volna.
- H�t, Rin ezt Sesshoumaruval k�ne megbesz�lned. Biztos nem �r�lne nekem, csak a terhetekre lenn�k.
Sesshoumaru erre csak morgott egyet �s gyilkos pillant�st vetett a l�nyra. Majd megfordult �s elindult az �sv�nyen.
- Ez most mit jelent? –k�rdezte a miko.
- Azt, hogy igen, maradhatsz, de nem l�t sz�vesen. Csak Rin k�r�se miatt maradhatsz. – hangzott a bar�ts�gtalan v�lasz Yakent�l. Nem �r�lt neki , hogy �jabb haland�t fogadott maga mell� a hatalmas kutyad�mon.

Egy �ra m�lva meg�lltak. Egy gy�ny�r� t� partj�n �t�dt�k fel a t�bort.
- Yaken, hozz nekik �telt.
- Igenis nagy�r ! –s m�r rohant is.
Nem sokkal k�s�bb m�r j��z�en ettek �s Rin elb�biskolva, majd v�gleg elaludva Kagome v�ll�ra hajtotta a fej�t. A l�ny a t�z l�ngjaiba b�mulva gondolkodott az elm�lt nap esem�nyeir�l. M�g mindig f�jt neki amit Inuyasha mondott , de nagyon j�l esett neki, hogy Sesshoumaru befogadta. Nem szeretett volna hazamenni, mindenki csak k�rdezgette, hogy mi�rt j�tt haza ilyen hamar, hisz csak alig egy hete ment vissza a k�z�pkori Jap�nba. R�n�zett az eml�tett szellemre aki �pphogy elkapta a tekintet�t a l�nyr�l. Feltette a sz�m�ra legfontosabb k�rd�st, ami most eld�ntheti, hogy visszamenjen –e annak ellen�re,hogy nagyon megb�ntott�k. Id�t akart. Nem sokat csak annyit, hogy kitudja piheni a s�relmeket.
- Sesshoumaru meddig maradhatok?Rint ne keverd bele. Tudom, hogy csak miatta engeded, hogy veletek tartsak.
- Mi�rt s�rt�l? A korcs �cs�m miatt?
A k�rd�s nagyon megd�bbentette a l�nyt, hirtelen j�tt. ” Mi�rt k�rdezi �s honnan veszi, hogy t�nyleg Inuyasha miatt..”
- Ennyire l�tszik? H�t…
- Nem kell elmondanod, ha nem akarod. – v�gott a szav�ba a youkai.
- De ink�bb m�gis elmondom, jobb ha kimes�lem magamb�l. T�nyleg Inuyasha az oka, sz�m�ra �n csak egy �kk� detektor vagyok.
- Micsoda? –v�gott gyorsan ism�t a szav�ba.
- Egy keres�, �gy m�r �rted?
- Igen, folytasd.
- H�t r�viden ennyi. Nagyon cs�nya szavakat v�gott a fejemhez. Nincs kedvem visszamenni egy ideig. –mondta szipogva Kagome.
- Ebben az esetben addig maradsz ameddig akarsz. –h�zta mosolyra a sz�j�t Sesshoumaru.
- Ezt hogy �rted? Mi a j� neked ebben?
- �gy ahogy mondom, addig maradsz ameddig akarsz. �cs�m meg csak szenvedjen.
- �s ez�rt k�pes vagy megt�rni egy haland�t a t�rsas�godban?
- Ez k�rd�s? Ha bosszanthatom vele, akkor igen. ” Meg hogy mondjam el, hogy amikor itt vagy a k�zelemben sokkal nyugodtabb �s felszabadultabb vagyok? „
Ekkor fel�llt �s bes�t�lt az erd� s�t�tj�be. A l�ny arra eszm�lt, hogy ott �l egyed�l �s ism�t a l�ngokat b�mulja. ” Lehet, hogy m�gis vissza k�ne mennem? Nem, nem adom meg Inuyash�nak azt a kegyet. Meg nem tudn�k most vele lenni. Id� kell. Majd vissza megyek. Majd…”
Miel�tt elaludt volna, Rint n�zte, olyan nyugodt volt. F�zva aludta el. Mikor Sesshoumaru visszat�rt l�tta, hogy a l�ny remeg. Fogta �s r�ter�tette a kimon�j�t. � meg nekid�lt a legk�zelebbi fa t�rzs�nek �s csak n�zte a l�nyt. Le se hunyta a szem�t az �j folyam�n, �rk�d�tt. Vigy�zott a k�t haland�ra �s elm�lkedett azon, hogy mit is �rez Kagome ir�nt.

Nem sok�ra reggeledet.
Kagome mikor kinyitotta a szem�t �szrevette a Sesshoumaru kimon�j�nak a fels�j�t mag�n. L�tta hogy a szellem m�g alszik (legal�bbis azt hitte) odament s a v�ll�ra ter�tette a kimon� fels�t .
- K�sz�n�m. –s�gta oda neki �s egy puszit nyomott az arc�ra. „Ezt most mi�rt tettem, nem lett volna el�g egy k�sz�n�m? Mi van velem? ” Gondolkodott �s egy halv�ny p�r jelent meg az arc�n. Fel�llt s a t�sk�j�b�l kivett egy zacsk� rizst �s feltette f�ni. A szellem kinyitotta a szem�t. Az arc�n nem l�tszott , de csak sz�guldoztak a gondolatok benne. „ Hogy mer�szelt megpuszilni? Egy�ltal�n hogy mer�szelt a k�zelembe j�nni? Most megkellene �ln�m. Sz�nalmas, nem engedhettem ezt tov�bb. De m�gis… Most meg mit csin�l? ” Annyira elvolt mer�lve a gondolataiba,hogy fel se t�nt neki, hogy a l�ny �t n�zi csak akkor t�rt mag�hoz mikor egy l�gy, selymes hangot hallott . Elfelejtette minden s�relm�t.
- J� reggelt! K�sz�n�m a kimon�d. Te nem f�zt�l meg? –k�rdezte m�g mindig az �telt kevergetve, mikor m�r �gy �rezte, hogy j� levette a l�ngr�l �s a szellemre n�zet.
- Hrrr… mit k�pzelsz r�lam �n egy hatalmas szellem vagyok. Mit csin�lsz? –terelte el a sz�t mivel nem akart tov�bb err�l a t�m�r�l besz�lgetni a l�nnyal.
- Reggelit, de m�r k�sz is. –mosolyodott el.
- Szia Kagome! –rohant hozz� a kisl�ny �lmosan m�g. - �n is kapok?
- H�t persze Rin. –nevette el mag�t.
” El�sz�r l�tom sz�vb�l nevetni, mi�ta ismerem…” A szellem fel�llt �s elindult az erd� m�lye fel�, de egy hang meg�ll�totta.
- Sesshoumaru hova m�sz? –h�kkent meg a szellem gyors helyv�ltoztat�si k�nyszer�n a l�ny.
- Mi k�z�d hozz�?! –s m�r el is t�nt az erd� s�r�j�ben.
- Ennek meg mi baja? –h�kkent meg Kagome. – Mindig ilyen?
- Legt�bbsz�r igen, de kedves is tud lenni. –mosolygott a l�ny �s folytatta az ev�st.
Kagome k�v�ncsi volt, hogy mi�rt is ment el minden sz� n�lk�l a youkai. De nem firtatta tov�bb.

M�r legal�bb n�gy nap telt el mi�ta Kagome elhagyta Inuyash��kat. Kagome ez id� alatt sokat j�tszott Rinnel aki nagyon �r�lt, hogy v�gre van kivel j�tszania. Kagome egyre jobban megkedvelte Sesshoumarut. Ez a n�gy nap fel�d�l�s volt sz�m�ra, hisz alig gondolt Inuyash�ra. Sesshoumaru is �szrevette, hogy a l�ny egyre jobban �rzi mag�t, de nyomasztotta az az �rz�s, hogy egy �jabb haland�t vett a p�rtfog�sa al�. A nap v�ge fel� t�bort �t�ttek, m�r mindenki nyugov�ra t�rt kiv�ve k�t szem�lyt. Kagome megtanulta, hogy nincs �rtelme a youkaihoz sz�lni, mikor elm�lkedik. De nem j�tt �lom a szem�re �gy csak b�multa a l�ngokat. M�gis meglep�d�tt mikor a szellem fel�llt �s fagyos hangon hozz�sz�lt.
- Kagome gyere, mutattok valamit. – majd hogy szavait igazolja elindult egy ir�nyba.
A l�ny nem tudott mit tenni, t�lon- t�l k�v�ncsi volt r�, hogy mit akar mutatni a szellem ez�rt k�vette.
- M�gis mit akarsz mutatni? –k�rdezte k�v�ncsian, de a szellem csak ment mellette gondolataiba m�lyedve.
Sesshoumaru a Miog�val folytatott besz�lget�s �ta r�j�tt valamire. Egy nagyon fontos dologra. Tetszet neki a l�ny, aki saj�t �let�t kock�ra t�ve v�di �s harcol bar�tai mellett. De arra is r�j�tt, hogy nem tarthatja maga mellett a l�nyt. M�r vagy j� t�z perce mentek, mikor Sesshoumaru egy tiszt�son k�t�tt ki, ahol egy patak folyt kereszt�l, melyen egy gy�ny�r� fah�d �llt �sszek�tve a k�t partot. A Hold ez�st�sen csillogott f�nye mindent beter�tett. Halk t�cs�kcsiripel�s �s sok sz�z szentj�nosbog�r f�nye vad�totta meg az �gy is csod�latos t�jat.Kagome meg csak csod�lta �s nem tudott betelni a l�tv�nnyal, ezt a youkai is �szrevette �s a fah�dra vezetve n�zte az �mul� l�nyt.