Sehol egy �rva l�lek. Se az asztalokn�l, se a retr� zeneg�pn�l, se a b�rpultn�l, senki. M�g a pultos is elt�nt. Charlie letagl�zva �llt a bej�rati ajt�ban, Wendy pedig gunyorosan fintorgott.

- Sorba kell ide �llni...

- Aaam�r! - nyafogott Charlie, �s rosszkedv�ben felr�gott egy sz�ket, majd odas�t�lt a b�rpulthoz. Felm�szott az egyik sz�kre, �s led�nt�tte r� a fej�t. - Tudtam, tudtam...

Wendy el�mult az �si zeneg�p neonf�nyein. A zseb�b�l apr�t hal�szott el�, �s bedobta egy r�sen, azt�n kiv�lasztott egy T bet�s gombot, �s mell� a 9-es sz�mot. Felvillant egy f�nyes korong, majd �jra elt�nt.

- Eszm�letlen, ezt valaha is haszn�lt�k?

Felcsend�lt egy zene, �s Wendy egyszer�en nem j�tt r� mif�le m�faj. Egyszer�en csak valami von�s hangszer, meg zongora �s... trombita? Tal�n? Nem is �nekelt senki... Mi a fene ez? Az ujjaival dobolta a ritmust a zeneg�p tetej�n, azt�n otthagyta az �skori leletet, �s odas�t�lt a pulthoz.

- Ilyen zene mellett nem csoda, hogy nincs forgalom.

- Pedig a jazz minden.

- Aha... - Wendy a pultra ugrott, �s m�g� m�szott. - Ennyi pi�t!? Te szoktad inni b�natodban? J���zus, mik vannak itt... A fele ennek nem is enged�lyezett, tudsz r�la?

- Egy kupica v�rt, melegen – ny�gte Charlie. Wendy lebukott a pult al�.

- Az is van itt?

- Gyere csak sz�pen vissza...

Wendy fel�llt, �s oda�llt Charlie el�. - Igen?

A v�mp�r olyan gyorsan ragadta meg a tark�j�t, �s r�ntotta k�zelebb mag�hoz, hogy Wendy egy sor poharat d�nt�tt fel. - M�gis... mit?!

- Figyelj, mert magyar�zok! - intette Charlie. - Ha itt valaki v�rt akar inni, a csapos k�t dolgot tesz. Ad egy: igazolv�nyt k�r. Ha a v�rre �h�toz� nem tud felmutatni �rv�nyes igazolv�nyt, egyszer�en ki kell dobnod. Ez t�rv�ny. Ha itt az igazolv�ny, akkor ny�jtod a nyakad a vend�gnek. Ilyen egyszer�.

Wendy megszeppenten pislogott Charlie arc�ba, a m�zarany szemekbe. - Akkor... k�rek egy igazolv�nyt...

Charlie gunyoros fintorral elengedte �t. - Nincs. Ugyan�gy, ahogy neked sincs, s�t, mi k�zt�nk igen k�l�nleges kapcsolat lesz, �gy ehhez nem k�ne semmilyen igazolv�ny. Na? Mit sz�lsz?

Wendy undorod� hangot adott ki, �s a nyak�hoz kapott. - Gusztustalan vagy...

- H� vagyok magamhoz, naaa! - egyenesedett ki Charlie, enyhe s�rtetts�ggel a hangj�ban.

- Pfuj – fanyalgott Wendy.

- El�g – ny�gte Charlie sz�npadiasan. - ALVAREZ! - ord�totta el mag�t ut�na.

T�volr�l halk ny�sz�g�st hallottak, �s p�r pillanattal k�s�bb egy elf�gg�ny�z�tt ajt� m�g�l kirohant egy f�rfi. - Jelen!

Wendy kiguvadt szemekkel b�multa a f�rfiikont, az arca egy id�ben minden �js�g c�mlapj�n szerepelt, minden t�v�m�sorba megh�vt�k, a k�peire tinil�nyok ezrei (k�zt�k Wendy is) csorgatt�k a ny�lukat, �s az eg�sz kontinens l�nyhadoszt�lya gy�szolta, mikor bejelentett�k, hogy meghalt Alvarez Blanco!... �, csak nem v�mp�r lett bel�le?!

Az aranysz�ke, hull�mos f�rt�s, kreol b�r�, �jfekete tekintet� Alvarez nem... lehetett... v�mp�r! Nem, olyan nincs!

Charlie sz�mon k�r�en csapkodta a b�rpultot. - Magyar�zatot k�vetelek! Hol vannak a vend�gek?

Alvarez k�r�ln�zett, �s megr�ntotta a v�ll�t, mire Charlie kir�gta maga al�l a sz�ket, �s megragadta Alvarez f�l�t.

- Kiveleee!

Alvarez macsk�san felnyervogott. - De te mondtad!

- Mit mondtam? - k�rdezte a v�mp�r d�h�sen, �s eleresztette a spanyol modell f�l�t. Alvarez durc�san n�zett r�, �s n�m�n d�rzs�lgette a f�l�t. - Naaa, mitet mondtam?!

- Hogy k�rjek mindenkit�l igazolv�nyt, �s akin�l nincs, dobjam ki! K�pzeld, senkin�l nem volt!

- Aaanh – ny�gte Charlie, �s a b�rpultra d�lt. - Mi�rt csak a gett�sok j�rnak ide? Mi�rt nem j�n ide valaki norm�lis?!

- Mert... csak a gett�sok j�rnak ide? - k�rdezte Alvarez.

- Nem k�rdeztem a v�lem�nyed! De nem baj, nincs gond! Holnapt�l minden m�s lesz! Holnapt�l sz�r�lapokat fogsz osztogatni a belv�rosban, mert �n is tudok vigy�zni a helyre.

- Hee? - csod�lkozott Alvarez. - �s Wendy?

Charlie az eml�tett h�lgyre mutatott. - Itt van.

- �, t�nyleg!? - ki�ltott fel Alvarez lepetten, �s egy ugr�ssal a pult m�g�tt termett, Wendy mellett. A l�ny d�bbenten mutogatott r�.

- Honnan, honnan... ��� – sikkantott, mikor Alvarez megnyalta az arc�t.

- Mi�rt v�mp�r?

- J�tt egy rabl�gyilkos – morogta Charlie rosszindulat�an. Alvarez egy�tt �rz�n n�zett Wendyre, de v�g�l kipukkadt bel�le a r�h�g�s, �s a pultot csapkodta.

- T�z �v �ta el�sz�r nem figyelsz, �s tess�k... J� kisz�r�s... Jaj, �regem... Ez k�sz r�hej, h�t nem?!

- Mi van? - k�rdezte Wendy gyilkos tekintettel. Alvarez r�n�zett, majd menteget�z�n r�zta a fej�t.

- Semmi, semmi... Ehe... sz�val, k�rsz inni valamit?

Wendy a f�l b�rpultot benyelte volna, ha szabad, de Charlie-ra n�zett, aki csak legyintett a kez�vel, �s elindult a zeneg�p fel�. Wendy �gy b�lintott. - Valami er�set.

Charlie lev�ltotta a zen�t, �s mikor felcsend�lt az �jabb �sleletes zene, Wendy belepr�szk�lt az ital�ba.

- Oda se neki – mosolygott Alvarez. - Pocs�k �zl�se van.

- „Engem nem lehet elfelejteni, �rtem k�nnyeket illik ejteni...” - dalolta Charlie teljes �t�l�ssel, Alvarez bocs�natk�r�en n�zett Wendyre.

- Kicsit fals...

- Eh, kicsit?

- �n Alvarez Blanco vagyok, gondolom mostant�l itt fogsz vel�nk �lni.

- Tudom, hogy ki vagy...

- �n is tudom, hogy te ki vagy – vigyorgott Alvarez, k�zben a cs�p�je ide-oda j�rt a zene ritmus�ra. R�kacsintott Wendyre. - Felejts�k el, j�?

- De... �n csak meg szeretn�m k�rdezni, hogy mi�rt terjesztetted el a h�rt, hogy meghalt�l?

Alvarez tov�bbra is csak mosolygott, a cs�p�je mozg�s�t egy hossz�, bojtos v�g� farok is k�vette, Wendy leesett �llal figyelte. - Rabl�gyilkoss�g, vagy �pp csak annyi, hogy rosszkor vagy rossz helyen, mind-mind apr�s�g a sors naaagy kerek�ben. Megt�rt�nt, nem sz�m�t. Karma.

- Azt mondod? �n azt mondom, iszonyatos kicsesz�s. K�rek m�g – ny�jtotta Wendy a ki�r�lt pohar�t, �s Alvarez m�r keverte az �jabb adagot.

Wendy oldalra lesett, a ritmikusan tekerg� farkinc�t, a s�t�t bojttal a v�g�n. Wh���, milyen hossz�... Kicsit lehajolt, �s k�v�ncsian megb�kte. Az oroszl�nfarok azonnal megdermedt a leveg�ben, Alvarez pedig elkapta Wendy csukl�j�t.

- Mit k�pzelsz? - k�rdezte halkan.

- �h... gyerekkori �rtalom... Bo-bocs�nat – dadogta a l�ny.

- Tudod, hogy ez szexu�lis zaklat�s?

- J�zusom, t�nyleg?! - sikkantotta Wendy.

Charlie odas�t�lt hozz�juk. - Mi a baj?

- B�kd�ste a farkam!

- Melyiket?

- Ne, melyiket?! - h�b�rg�tt Alvarez, Wendy pedig v�r�sl� arccal b�mult r�juk. Charlie nagyot s�hajtott, r�omlott a pultra.

- Wendy, ne buzer�ld a fark�t.

- A farkinc�j�t – jav�totta ki Wendy, mire Alvarez megr�zta mag�t.

- �s ne is bec�zgesd – tette hozz� a v�mp�r. - Hagyd b�k�n, az a l�nyeg. Gyere, megmutatom az �j otthonod – �s az elf�gg�ny�z�tt ajt� fel� b�k�tt. Wendy b�lintott. �pp akkor kiv�g�dott a bej�rati ajt� �s egy csapat gyan�san kin�z� alak trappolt be. Wendy egyb�l levette, hogy ezek tuti nem emberek, mind-mind v�r�llat. (Mihih�rt?!)

Az egyik�k az �lre tolakodott, magasra zsel�zett v�r�s haj�val, �s vastag szem�ld�k�vel, m�lyen �l� gonosz szemeivel, �s a f�leivel, amik megt�pett farkasf�lekhez hasonl�tottak, egy�ltal�n nem keltett bizalomgerjeszt� benyom�st, ler�tt r�la, hogy gett�s, �s m�g messzir�l se l�tott igazolv�nyt.

- J�l van, a tulajt akarom l�tni! - reccsent morg�s hangj�n. Wendy idegesen k�zelebb h�z�dott Alvarezhez, akib�l hull�mokban �radt a forr�s�g.

Charlie g�l�ns mozdulattal v�gigmutatott mag�n. - Voil�.

- Ne j�tszd itt magad! Kidobtad az embereim, pedig mindnek volt igazolv�nya!

Charlie Alvarezhez fordult. - Hallod, hogy mir�l panaszkodik az �r? Igaz ez?

Alvarez letette az �vegeket a kez�b�l, �s a pultra t�maszkodott. - Hamis igazolv�nyok voltak.

- ���h, sz�rny�s�g! - sz�npadiaskodott Charlie, �s a v�r�s farkashoz fordult. - A hamis, az hamis. Teh�t, meg kell �n�ket k�rnem, hogy �jfent t�vozzanak.

A v�r�s ekkor a farzseb�b�l el�h�zott egy apr� f�mlapot, �s a v�mp�rhoz v�gta. Charlie a magasba emelte, �s alaposan megszeml�lte, m�g meg is pr�b�lta elt�rni. A szemle ut�n kelletlen�l visszahaj�totta a tulajhoz az igaz�n val�di igazolv�nyt.

- Tess�k le�lni.

A v�r�s el�gedetten mordult, �s a sleppje letelepedett az asztalokn�l. Wendyt kir�zta a hideg Alvarez mellett, az oroszl�nszerzet tele volt fesz�lts�ggel, a v�r�s farkas pedig odal�pett hozz�juk, hogy leadjon egy �jszak�ra is elegend� piaadagrendel�st.

Alvarez megpaskolta Wendy fenek�t. - Seg�ts nekem.

- �hm... De ez is zaklat�s, tudd meg...

- Kvittek vagyunk.

Wendy lehajolt a pult al�, ahol a tiszta poharak sorakoztak, �s p�rat az ujjai k�z� kapott, majd fel�llt, �s a pulton l�v� t�lc�ra helyezte �ket. Mikor �jra lehajolt volna, a v�r�s haj� f�rfi (Bresk n�ven bejegyezve a likantr�pok nyilv�ntart�s�ban), elkapta a csukl�j�t, �s visszatartotta.

Wendy r�m�lten b�mult a s�t�t szemekbe, pr�b�lta elr�ntani a kez�t, de Bresk nem engedett.

- Hagyjon...!

- V�rt, kisany�m.

- �n nem dolgozom itt – magyar�zta Wendy.

- Ott vagy a pult m�g�tt, nem? - Bresk elvigyorodott, vad t�p�fogait�l Wendyt a h�nyinger ker�lgette. A l�ny k�ts�gbeesetten k�r�ln�zett. Charlie a zenedoboz�n�l sz�sz�lt, �s gondj�ra egyed�l csak Alvarez figyelt fel. „Seg�ts!!”, k�ny�r�gte a tekintet�vel, de a spanyol csak felr�ntotta az egyik szem�ld�k�t, mintha csak azt mondan�: „Mi�rt? Nem nagy dolog, �s leg�lis...”.

- Naa, mi lesz m�r? - mordult idegesen a farkas.

- �n ilyet nem... nem... - dadogta Wendy. Bresk szinte felr�ntotta a pultra, Wendy m�r-m�r r�hasalt. - Mondom: NEM!

Nagy pofont kevert le a pof�tlan tusk�nak, a tenyere is bizsergett t�le. Bresk d�h�sen r�mordult, farkas karmaival belet�pett Wendy bal v�ll�ba. A l�ny felsikoltott, a v�r pedig sz�tspriccelt; a nagyja Bresk arc�ba. A farkas, ahelyett, hogy �lvetegen nyalakodott volna �v�ltve l�kte el mag�t�l Wendyt, �s v�z�rt, vagy t�rl��rt ki�ltott.

- Mi a franc...?! - sz�guldott oda Charlie, �s d�h�sen n�zett hol Wendyre, hol Breskre. Alvarez m�r sietett a vizes t�rl�vel, �s a farkas arc�ba nyomta.

- Mi volt ez, mi bajod? - k�rdezte Wendyt �rtetlen�l, de a l�ny makacsul hallgatott, �s a v�rz� balj�t szor�totta. A farkas �v�ltve v�gta a f�ldh�z a vizes rongyot.

- A rohadt v�mp�rszuka v�re valami b�z�s m�reg! Nem norm�lis, �get, mint a t�z! Honnan a francb�l szedt�tek �ssze?! A rohadt �letbe, a franc d�g�lj�n bel�tek!

Charlie Bresk arc�n n�zte a durva �g�si s�r�l�seket, majd a saj�t ujjaira b�mult. A seb m�r elt�nt, de m�g mindig �getett �s piroslott. �k�lbe szor�totta a kez�t, biccentett Alvareznek, aki mindent �rt�n visszab�lintott, azt�n intett Wendynek, hogy m�sszon ki a pult m�g�l.

Wendy sietve kim�szott, majd Charlie m�g�l figyelte Bresk gy�l�lk�d� tekintet�t. - Ne engedd a k�zelembe, ne... ne...

Alvarez kiugrott a pult m�g�l, v�llon ragadta a farkast, �s a kij�rat fel� ir�ny�totta. - Meg kell k�rnem, hogy hagyja el a helyet.

- A b�d�s �letbe t�bb� nem j�v�k ide...

- K�r, hogy megfoszt minket a t�rsas�g�t�l...

Charlie a n�m�n figyel� slepp fel� fordult. - Na, kinek van �rv�nyes igazolv�nya? Kit dob�ljak ki?

A lok�l �jra ki�r�lt. Alvarez bez�rt, �s lekapcsolta azt a kev�ske villanyt is, egyed�l a zeneg�p neonjai vill�dztak. Mindh�rman bel�ptek az elf�gg�ny�z�tt ajt�n t�lra. L�pcs� vezetett lefel�, �s egy vil�gos folyos�ra jutottak. A padl�t sz�nyeg fedte, a falakt feh�r tap�ta, �s h�rom ajt� volt. Bel�ptek a jobboldali ajt�n, s�t�t szob�ba jutottak. Alvarez csak akkor kapcsolt villanyt, mikor m�r becsuk�dott az ajt�. A falak s�t�tbarna sz�n�ek voltak, a l�mp�kb�l �rad� f�ny pedig v�r�s volt. A sz�nyeg �l�nkpiros �s bolyhos volt; mikor Wendy kib�jt a cip�j�b�l kellemes �rz�ssel tapicsolt rajta. A szoba egyik fal�t egy hatalmas �gy foglalta el, hatan is k�nyelmesen elf�rtek volna rajta; az �gynem� pedig szint�n vagy barna, vagy v�r�s sz�n� volt. Az �ggyal szembeni falon k�nyvespolc volt, tele k�nyvekkel, �s r�ges-r�gi lemezekkel. A falakat pedig r�gi filmek sz�nes plak�tjai d�sz�tett�k. M�r pedig nem volt a szob�ban.

- A r�gi kor j� volt – mondta Charlie.

Wendy lepillantott a balj�ra. A sebe m�r nem v�rzett, s�t, gy�gyul�snak indult, de mindene csupa v�r volt. Alvarez, mintha kital�lta volna a gondolatait, egy m�sik ajt� fel� mutatott.

- Ott van egy f�rd�szoba. Szerintem nyugodtan f�r�dj meg.

- Tal�lsz ott egy szekr�nyt, vegy�l bel�le t�r�lk�z�t. Megint abban a szekr�nyben vannak p�l�k, nyugodtan �lt�zk�dhetsz bel�le.

- N�i ruh�ink nincsenek, de nem hiszem, hogy szeretn�l elmenni valahova.

Wendy meg�llt a f�rd� ajtaja el�tt, �s cs�p�re v�gott k�zzel megfordult. - Az�rt akartok ler�zni, hogy kibesz�lhessetek?

Alvarez t�tov�n t�togott, m�g Charlie csak felr�ntotta az orr�t. - Igen. Baaaj?

Wendy v�lasza egy nagy ajt�csap�d�s volt; Alvarez beh�zott nyakkal figyelte Charlie-t. - Lehetn�l tapintatosabb is, hiszen l�ny...

- Att�l tartok, hogy nem csak egy egyszer� l�ny – mondta Charlie eg�szen komoran. - Nem stimmel valami a v�r�vel, ez nem norm�lis...

- Igen, vettem �szre... De v�gre elmondan�d, hogy mi t�rt�nt? K�t �r�t l�gt�l a t�z kem�ny �v ut�n, �s m�ris v�mp�rk�nt hozod ide? Charlie...

- Ne r�h�gj, rohadtul nem vicces!

Charlie elmes�lte neki, hogy mi t�rt�nt, miut�n f�lhullak�nt tal�lta meg a l�nyt. Besz�lt Mortyr�l, �s a k�nair�l is, amin Alvarez eg�szen kiakadt.

- Mi baja ennek a harap�ssal?!

- Nemtom, buggyant a csaj.

- A vil�g els� harap�sf�bi�s v�mp�rja... Az �v vicce!... J�, j�, nem r�h�g�k. Te... Raoulnak elmondod?

Charlie elb�mult a poszteres fal felett, valahova a messzes�gbe, majd megborzongott. - H�lye leszek... Szerintem r�g elfelejtette m�r a kisl�nyt, �s kiz�rt, hogy pont a napokban jutna esz�be ut�nak�rdezni. Bawh...!

Nem sokkal k�s�bb Wendy kil�pett a f�rd�b�l. Egy t�rd�t verdes� k�k p�l�ban, mez�tl�b.

- M�g.. van alattam m�s! - mondta gyorsan, mikor megl�tta a k�t f�rfi arc�t. - Csak t�l hossz� a p�l�...

- Ja – mondta Charlie, �s elfordult. Alvarez viszont k�zelebb ment hozz�, �s hunyorgott.

- Te s�rt�l?

Wendy r�gt�n karba csapta a kez�t, �s eln�zett a szoba egyik sark�ba. - Szeretn�k telefon�lni.

- Felejtsd el – �nekelte Charlie fel� se n�zve.

- De... - Wendy hangja s�r�san elcsuklott. - Musz�j... le kell mondanom egy tal�lkoz�t, musz�j...!

- Csak nem azt a randit, amit eml�tett�l? - k�rdezte Charlie sz�rakozottan, �s a polc�n igazgatta a k�nyveket. - Amikor idegbajos volt�l, err�l is hadov�lt�l valamit... - magyar�zta.

Wendy titkon elmorzsolt p�r k�nnycseppet. - Igen, azt a randit...

Alvarez vigasztal�n a karjai k�z� vette, �s lassan az �gyhoz vezette. - �, csak nyugi... Nem kell lemondanod, egy�ltal�n.

- T�nyleg? - k�rdezte Wendy szipog�san, mik�zben le�lt az �gy sz�l�re. Alvarez b�lintott, �s Charlie fel� integetett, k�vetel�z�n ny�jtotta a kez�t. A v�mp�r morcosan karba fonta a kez�t.

- Legal�bb sokadik randi?

Wendy b�logatott. - Majdnem egy h�napja tal�lkozgatunk m�r.

Charlie kicsit el�rehajolt. - D�l a l�v?

- Add m�r azt a telefont! - csattant fel Alvarez. Charlie rosszkedv�en el�hal�szta a zseb�b�l a telefonj�t, �s odahaj�totta a spanyol sz�k�nek, aki d�h�sen morgott mag�ban. - Olyan vagy, mint egy v�nasszony! Nem r�d tartozik...!

Wendy elvette t�le a telefont, �s mik�zben fejb�l p�ty�gte a sz�mot, megk�rdezte, hogy m�gis mit mondjon: bocs, sz�vi, v�mp�r vagyok?!

- Csak k�rj m�sik id�pontot. A nap f�l nyolckor nyugszik, akkor kilenckor m�r tudsz vele tal�lkozni... Hogy h�vj�k?

Wendy a f�l�hez emelte a kagyl�t, �s mik�zben a b�g� cs�rg�st hallgatta halkan elmotyogta a nevet.

- He? Louis, mint a franci�kn�l? - k�rdezett vissza Alvarez.

- Nem, LouiS, mint az angolokn�l! - h�borgott Wendy, �s r�gt�n ut�na a telefon m�sik v�g�n megsz�lalt egy f�rfihang. Wendy arca egyb�l kivirult. - Sose hallottam m�g, hogy ilyen hivatalosan veszed f�l... Aha, �n vagyok.... az �n telefonommal csak az a baj, hogy ellopt�k. Ne, nincs semmi bajom... Vagyis... Mindegy... A holnap miatt h�vtalak. Tal�lkozhatn�nk kilenckor ink�bb?... Nem, majd reggel, te bolond! Persze, hogy este!... Igen, ugyanott... J�l van, vigy�zok... Sz�p �lmokat... Szia... - Wendy azt a 'szi�t” �gy suttogta, mintha valami nagyon bens�s�geset mondott volna. Miut�n letette, h�l�s mosollyal ny�jtotta vissza Alvareznek a telefont. - K�sz�n�m...

- Nincs mit. Att�l hogy v�mp�r vagy, m�g ugyan�gy randizgathatsz.

- �h, k�sz, hogy eszembe juttattad.

Charlie odal�pett az �gyhoz, szigor�an n�zett Wendyre. - Sz�val ki ez a Louis?

- LouiS! - csattant fel Wendy. - Egy pasas! Mit �rdekel t�ged?

- Semmi k�z�d hozz� – tette hozz� Alvarez. Charlie �sszesz�k�lt szemekkel f�l�j�k tornyosult. - Igenis, van k�z�m hozz�, mert �n tartozom �rted felel�ss�ggel! - b�kte homlokon Wendyt inger�lten. - Mindent tudni akarok r�la!

- Ugye most csak az�rt h�ztad fel magad, mert eddig nem is tudt�l r�la? - k�rdezte Alvarez neg�desen. Charlie egy d�h�s pillant�st k�ld�tt fel�, mire Alvarez Wendy fel� fordult. - Mondd el neki. Ha neki�ll nyafogni, r�mes figura.

Wendy szenved�n fels�hajtott. - Louis egy rendes pasas, �s ember. Szimpla j�gm�gus.

Charlie �s Alvarez nagyot k�hintettek, �s egyszerre n�ztek f�lre. - Sznob... khm... mi f�ldm�gusok vagyunk... h�lye sznob...

- H�!

- Szaaal, h�ny �ves? - v�gta r� Charlie.

- Nemsok�ra 29.

- Dolgozik? Mit dolgozik?

Wendy t�n�d�n a plafonra b�mult. - H���t, sose mondja meg egyenesen mit dolgozik... Nagyon titokzatos ezen a t�ren... De j�l keres vele, annyi biztos.

- Az m�r r�gen rossz – duzzogott Charlie. - �s m�r...

- Nem el�g ennyi? - v�gott k�zbe Alvarez idegesen. A v�mp�r cs�p�re v�gta a kez�t.

- Nem! Fogd be a sz�d!

- Csak az�rt csin�lod, mert nem tudt�l r�la! - sziszegte Alvarez, �s Wendy �rezte az er�s, meleg hull�mokat. Minden sz�rsz�la az �gnek �llt t�le. Charlie sz�tt�rta a kez�t.

- Igen, az�rt! Tiszt�ra ideges�t�! Baromi ideges�t�! - mondta m�g Wendy szeme k�z�. Wendy meg�tk�z�tten n�zett fel r�, nem igaz�n �rtette, hogy mi a fen�t k�vetett el.

- Mi bajod? Nem is ismered!

- Ez a baja – morogta Alvarez.

- De mi�rt? - h�lt el Wendy. Charlie idegesen lehajolt hozz�.

- Mert nincs olyan dolog, amir�l �n ne tudn�k, ha veled kapcsolatos! Nem ismerem ezt a fick�t, �s ez nem tetszik!

- Honnan tudsz te b�rmit is r�lam? - k�rdezte Wendy v�szj�sl�an. Charlie m�r mondta volna a mag��t, de szerencs�re �szrevette Alvarez figyelmeztet� tekintet�t, �s hallotta a vadmacsk�s morg�s�t. Csak legyintett, �s s�rt�d�tten kivonult a szob�b�l.

Wendy m�rgesen felpattant �s a leveg�be r�gott. - De egy ideg�l� fick� ez! Pfujjj, de ideges�t�! M�gis mit k�pzel mag�r�l?!

- Ne ideges�tsd fel magad, � ilyen...

- Igaz�n sajn�latos! - dohogott Wendy. - Hol van bel�le a tapintat?!

Alvarez rep�l� madarakat imit�lt.

- Rohadt v�rsz�v� – sziszegte a l�ny csak �gy mag�nak.

Alvarez f�l hat el�tt s�r�n pillantott az �r�j�ra, majd Wendyt az �gyba parancsolta: Takarod�, j�n a napfelkelte. Wendy d�bbenten b�mult a tereb�lyes �gyra.

- H�t a v�mp�rok nem kopors�kban alszanak?

Alvarez pof�tlanul felr�h�g�tt. - Mindenf�lek�pp t�ves, amit mondasz!... Alszanak...! M�g hogy!

Mivel annyira nevetett, hogy m�st nem volt k�pes kiny�gni, csak befektette Wendyt az �gyba. A l�ny beb�jt a s�lyos takar� al�, de m�g nem d�lt le. - Alvarez...

- Hmmm? - k�rdezte a spanyol vid�man.

- Mi lesz most?

Alvarez arc�r�l egyb�l lefagyott a mosoly, zavartan k�hintett. Ezt nem neki k�ne elmondani...! Hol a francban van Charlie?! Ez az � dolga, ha m�r � is v�mp�r! - K�pzeld... a v�mp�rok nem mindegyike alszik kopors�ban... Az �regek, a sz�z k�r�l j�r�k, �s az eur�paiak tal�n, de n�lunk nem d�vik az ilyesmi. Sokkal k�nyelmesebb �gyba fek�dni, �s �gyb�l kelni, mint egy sz�k�s, k�nyelmetlen kopors�b�l.

- Nem ezt k�rdeztem – jegyezte meg Wendy s�t�ten.

Alvarez nagyot nyelt. - Ideh�vom Charlie-t, ez az � reszortja – �s gyorsan elt�nt a szob�b�l. Wendy r�m�lten �lelte mag�hoz a t�rd�t, a k�nnyeit a takar�ba t�r�lte. Sose akarta elhinni, hogy a v�mp�rok nem alszanak, hanem... Hanem amint felkel a nap, egyszer�en... kisz�ll bel�l�k az �let. Hogy szimpl�n meghalnak, csak �gy, gyorsan, egyszer�en...

- Nem akarok meghalni – s�rta el mag�t.

P�r perccel k�s�bb nyit�dott az ajt�, de nem n�zett fel. �rezte, hogy valaki felm�szik az �gyra, majd a v�mp�r hideg keze a v�ll�hoz �rt.

- H�z�dj beljebb, le fogsz esni – hallotta a felett�bb kedves hangot. Wendy hagyta, hogy az �gy k�zep�re vonszolj�k, de nem engedte, hogy Charlie a p�rn�k k�z� fektesse.

- Nem, nem akarom! - r�zta a fej�t.

- Ha akarod, ha nem, a nap �gyis felkel, te pedig meghalsz. Ez a v�mp�rl�t. El�nye pedig, hogy egy�ltal�n nem �rzel semmit. Fek�dj le sz�pen, �s nyugodj meg.

- Milyen t�relmes vagy! - sz�rta k�zbe Wendy d�h�sen.

- �n ugyan nem... Egyszer�en csak unlak. �gyse tehetsz ellene semmit, ez van.

Alvarez, egy sz�l selyem als�ban az �gy m�sik oldal�r�l m�szott fel�j�k. - Mit mondtam neked, mire figyelhetn�l?! - morogta fenyeget�en.

- Basszus, nem lesz semmi baja! Ha este lesz, fel�bred! Aaa, ezt a nyafog�st nem b�rom...!

- Szem�t! - fakadt ki Wendy, �s m�rgesen n�zett Charlie szeme k�z�. Charlie fapof�val n�zte a k�nnyeket, majd er�szakkal a p�rn�k k�z� l�kte.

- Van egy tan�csom a sz�modra – mondta kifejez�stelen hangon.

- Hagyd m�r szeg�nyt! - m�ltatlankodott Alvarez.

- Fogd be! - sz�lt r� Charlie, �s �jra Wendyre n�zett. A l�ny r�m�lten b�mult fel r�, a d�he egyszer�en semmiv� lett, a f�lelem felem�sztette. - V�mp�rk�nt tudni kell �lni, �s t�l�lni. Az a legfontosabb, a t�l�l�s. Nincs napf�ny, nincs ez�st. Alapszab�ly. A v�r l�tfontoss�g�, �s a hal�l az pedig hozz�d tartozik. Egyetlen kulcs van, amivel megakad�lyozhatod, hogy bele�r�lj ebbe az eg�szbe, ha ennyire idegen t�led: az elfogad�s.

Wendy k�nnyei �jra kibuggyantak, Charlie pedig gyeng�den let�r�lte �ket.

- Nem tehetsz m�st. A v�mp�rok, �s a v�r�llatok sorsa csak az elfogad�sra �p�l. Ez van.

- Csukd be a szemed – hajolt oda Alvarez is. Wendy r�emelte kib�g�tt szem�t, er�tlen�l felnevetett.

- A r�gi szob�mban, az �gyam f�l�tt a plafonr�l a te k�ped figyelt, ugyan�gy.

A spanyol elvigyorodott, kicsit h�trar�zta sz�ke tincseit. - �s l�m, itt vagyok �l�ben. Csukd be a szemed, semmit se fogsz �szrevenni. - Wendy engedelmesen lecsukta a szem�t, �s csak abb�l j�tt r�, hogy Alvarez t�r�lgeti a k�nnyeit, hogy meleg volt a keze. Charlie-� j�ghideg... - Itt lesz�nk mindketten, mikor fel�bredsz...

- Ett�l igaz�n boldog lesz – jegyezte meg Charlie g�nyosan.

- Csss... Mikor fel�bredsz, jobb lesz minden... Csak egy lehelet az eg�sz... �szrev�tlen, �s cs�ndes. Semmis.

- Meglegyinti az arcod valami...

- Komolyan? Ezt m�g sose mondtad el...! Ah... �szrev�tlen, �s m�ris v�ge.