�t gyerek, mind dermedten b�mult�k a hatalmasra n�tt farkast. Mind �rezte, mind tudta, hogy kir�lyn�, hogy m�gikus l�ny, hiszen a hangj�t ott hallott�k a fej�kben...!

Peter �tlete volt, hogy �jszaka menjenek b�tors�gpr�b�ra, �s a t�bbiek, Micky, David, �s Alex kit�r� �r�mmel fogadt�k.

- Tal�n v�gre megtal�ljuk azt a furcsas�got, amir�l az ap�d �lland�an pr�dik�l a templomban – mondta David, �s oldalba k�ny�k�lte Petert. A falu sz�l�n, egy ist�ll� �res boksz�ba h�z�dtak. Erre �gyse j�r senki, az �reg lov�sz egyetlen lov�t kicsapta a legel�re.

- Igen, lehet, de ap�m aszonta d�mon.

- Az mindenre azt mondja – r�h�g�tt Micky. - Nehogy m�r te is olyan istenf�l� legy�l, nincs olyan, hogy d�mon! Lehet, hogy csak egy vad. Azt pedig elint�zem! - T�zlabd�t haj�tott a sarokba, �s a sz�raz sz�na azonnal t�zet fogott.

- Te nyomor�k – ki�ltotta David, aki legk�zelebb �lt a t�zh�z, �s meg�gette a kez�t. Alex v�zsug�rral locsolta le a terjed� t�zet, cs�p�s szag�, feh�r f�st gomolygott, �s Peter gyorsan kif�jta. - Te istenverte nyomor�k, most mit mondok any�mnak?! – r�gott David Micky fel�, �s a meg�gett kez�t d�delgette.

- �s merre megy�nk? - k�rdezte Alex, mik�zben a nyak�t vakargatta. - Megint a barlanghoz?

- Nem, feljebb! - mondta Peter hat�rozottan. - T�l a lesen is, eg�szen a gerincre!

A h�rom fi� kicsit bizonytalanul �sszen�zett, �s a be�ll� cs�ndben meghallott�k a szalma z�rg�s�t, �s azonnal megl�tt�k a hallgat�z� fi�t. - Takarodj, cig�ny! - ki�ltott r� David �s Micky egyszerre.

Belial szeme sz�r�san megvillant, �s piros foltok jelentek meg az arc�n - Nem vagyok cig�ny!

- Mit keresel te itt? - fintorgott Alex, aki a legk�zelebb volt hozz�, �s befogta az orr�t. - �llj el innen, b�zlesz a tr�gy�t�l!

- �n itt dolgozom! - sziszegte Belial. - Ti mit kerestek itt?

- Dolgozol, H�, te?! - r�h�g�tt fel David. - Az �reg engedi, hogy a lov�hoz �rj a cig�nykezeddel?!

Belial arca �jra kigy�lt, �s leb�mult a rongyos cip�j�re. - Nincs cig�nykezem...

- De igen! - g�nyol�dott Micky. - Azzal szedted a tr�gy�t meg az akn�t is, nem? Az olyanok mint te, csak onnan ker�lnek ide! Ap�m�k mondt�k, cig�ny vagy, azok hoztak ide! Csak azok adj�k el a fattyaikat, mert cs�r�k, �s ruh�ra sincs p�nz�k, �s lopnak, meg kurv�lkodnak!

- Fogd be a pof�d! - ki�ltott Belial d�h�sen, �s �k�lbe szor�totta a kez�t. Micky azonnal el��llt.

- Gyere, �ss meg, �s v�ged!

Peter gyorsan fel�llt – Jobb �tletem van. Mi�rt nem j�n vel�nk � is a gerincre?

- H�lye vagy? - k�rdezte Alex megvet�en, mire Peter megr�ntotta a v�ll�t.

- Vajon nem az�rt hallgat�zott, mert j�nni akar?

- Ink�bb az �rdekelt, hogy ki gy�jtogat! - f�jta Belial Micky fel�.

- Ne hazudj, te kurvagyerek! - �llt el�be Micky.

- Minek nevezt�l?! - ki�ltott Belial �s nekirohant a fi�nak, aki hanyatt esett �s a f�ld�n fetrengtek tov�bb. David �s Alex Mickyt biztatt�k, Peter volt az egyetlen, aki Belial karj�t r�ngatta, hogy leszedje a v�res arc� Mickyr�l. A v�r mindenkit megr�misztett, a dulakod�snak v�ge lett. Micky sziszegve tapogatta a felszakadt szem�ld�k�t. - Te b�d�s emberfatty�, ezt m�g nagyon megb�nod!

- Meg foglak �lni! - ki�ltott Belial a haragt�l v�r�s �s s�r�st�l eltorzult arccal, Peter fogta vissza �t.

- Az ap�m visszak�ldet akn�t keresni, te kurvagyerek! Megemlegeted, megb�nod m�g! - ki�ltott Micky, de rettegve h�tr�lt Belial el�l, �s a h�rom fi� elrohant az ist�ll�b�l. Peter nagy nehezen elengedte, a fi� a zokog�st�l fuldokolva esett a fenek�re.

- Magadnak k�sz�nheted... - mondta Peter halkan. - Ezut�n m�r nem j�hetsz hozz�nk, ap�m�k el fognak zavarni.

- Kit �rdekel az a h�lye pap? - ki�ltotta Belial, �s arc�t az ingujj�ba t�r�lte. - Kit �rdekelsz te?!

Peter s�hajtott, megker�lte Belialt �s siet�s l�ptekkel elhagyta az ist�ll�t. Belial, miut�n lehiggadt, t�m�ny gy�l�lettel r�zta meg mag�t, �s lesim�totta s�r�, fekete haj�t, hogy ne �lljon �gy, mintha �r�lt lenne.

Este m�g Micky�k el�tt a hegyen volt, �s kaj�n �r�mmel ijesztgette a fi�kat, eg�szen a gerincen pedig farkasvony�t�st ut�nzott, �s kaj�nul felnevetett, mikor Micky r�m�lten felki�ltott. A nevet�s�vel el�rulta mag�t, �s a d�lel�tti ist�ll�s incidens �jra elkezd�d�tt. A magas, durva k�rg� feny�k alatt, �s a kereked� hold f�ny�n�l ki�ltoztak �s verekedtek, m�g Micky t�zg�mb�t nem haj�tott Belial fel�. A t�z megperzselte a haj�t, de elker�lte, egy fa k�rg�n robbant szil�nkokra.

Farkasvon�t�s hangzott fel a k�zel�kben, valami suttogott nekik a s�t�tben. Mind az �ten r�m�lten f�rt�k a szem�ket a s�t�tbe, �s Belial vette �szre els�nek a mozg�, hatalmas test� vadat, ami fel�j�k k�zeledett. A farkas s�rg�n izz� tekintete leb�n�totta �ket, a hatalmas t�p�fogak l�tv�nya, a csatakos, n�hol �sszetapadt ez�st�s bunda er�s szaga, az emberfejnyi mancsok f�mesen villan� karmai p�ni f�lelmet keltett benn�k.

Ti mocskos kis patk�nyok – sziszegte egy durva n�i hang a fej�kben, tele gy�l�lettel. Hozz� a farkas vadul morgott, r�juk vicsorgott. Tekintete rajtuk id�z�tt, a m�gi�ja a fej�kbe m�szott, �s a kir�lyn� addig lekuporodott, karmait kimeresztette.

Miel�tt elugrott volna, Belial szem�be n�zett. Te – mondta a n�i hang. N�zd v�gig.

A n�gy gyerek felsikoltott, �s a l�bukba visszat�rt az �let, retteg�s�k er�sebb volt a farkas erej�n�l. Azonnal megperd�ltek, �s rohanni kezdtek lefel� az �sv�nyen, a farkas pedig ut�nuk vetette mag�t. Belial j�l l�tta, hogy a holdf�nyben megvillan� ez�st bunda hogy cik�zik, mennyire eszeveszetten gyors, �s mennyire hal�los. A sz�j�n kapott leveg��rt, de nem hunyta le a szem�t, pedig � is elrohant volna, hogy ne kelljen azt l�tni, amit. A farkas hangja visszhangzott a fej�ben, a m�gia megparancsolta a szemeinek, hogy b�mulja a v�rt, �s a n�gy apr�, koszos halottat. Nem hallott viszont sikolyokat, pedig j�l l�tta, hogy Peter arca eltorzul, �s n�m�n t�tja a sz�j�t ki�lt�sra. Nem �rzett szagokat, �s nem tudott ki�ltani sem. Minden �rz�kszerve feladta a m�k�d�st, s�ket, n�ma, �rz�stelen volt egyszerre. De l�tni mindent j�l l�tott.

Mikor a farkas visszat�rt hozz�, cs�p�g�tt az �llkapcsa a v�rt�l, de m�lt�s�ggal, p�khendi b�szkes�ggel s�t�lt el Belial mellett. Egy k�zeli pocsoly�b�l ivott, �s ahogy tudta, lemosta a pof�j�t a mocsokt�l. Belial v�gre be tudta csukni a szem�t, hallotta, hogy sz�l s�p�r v�gig a lombokon, felzavarja az avart, �s cs�p�g valami s�r�, egyik pici lev�lk�r�l a m�sikra.

Kegyetlen a vil�g. Te lenn�l kegyetlen, azokkal, akik b�ntanak?

- Igen – v�gta r� Belial haboz�s n�lk�l, �s sz�v�ben gy�l�let izzott fel. A farkas sunyin h�tran�zett r�. Azokkal is, akik nem? Ha nem m�gus, �s nem ember, �s er�sebb, vagy m�sabb, mint te? - Nem... nem tudom – bizonytalankodott Belial.

Meg tudn�d tenni, amit �n?

- Nekem nincs ilyen er�m...

Ha lenne...?

Belial n�m�n h�tral�pett, mire a farkas morogni kezdett, �gy nem mozdult ink�bb. - Tal�n, de...

Akarsz olyan er�s lenni, mint �n?

- Tal�n nem �ln�l meg, ha olyan er�s lenn�k mint te? - h�zta �ssze a szem�t Belial. A farkas nevetett rajta. De igen. Belial r�mutatott a farkasra. - N�lad akarok er�sebb lenni!

Most foglak meg�lni. De el�bb �jra felteszem a k�rd�st: Lenn�l kegyetlen azokkal, akik nem b�ntanak?

Belial el�r�bb l�pett, sz�v�ben nyoma sem volt a f�lelemnek. �s ha meghal? Mi veszteni val�ja lenne?! Ugyan m�r! Ebben az �letben nem lehet �lni! A farkas �rdekl�dve kapta fel nagy fej�t. - Csak a hecc kedv��rt, igen!

A farkas tekintete els�t�t�lt, �s lassan odal�pdelt a kisfi�hoz, eg�szen lehajolt hozz�; Belial �rezte a d�gh�sszag�, b�z�s, forr� lehelet�t. De �gy k�zelr�l legal�bb l�thatta a farkas szem�t, a s�rga �riszeket sz�rke s�vokkal meg vir�gokkal, �s sok kis fekete p�ttyel. Okoss�g, �s �rtelem sug�rzott bel�le, �s mindens�get mozgat� er�, egy sz�d�t� �rv�ny, tele olyasmivel, amit egy gyerek, de tal�n egy ember se foghat fel.

- A magam sz�rakoztat�s�ra, igen – ism�telte meg Belial, �s hat�rozottan �sszeszor�totta a sz�j�t. A farkas nagyot mordult, r�vicsorgott, �s fel� kapott. Belial r�m�lten ugrott h�tra, de a nagy mancsokt�l nem menek�lhetett. A farkas a f�ldre tasz�totta, �s beleharapott a bal v�ll�ba. Belial �lesen felki�ltott a f�jdalomt�l, azt hitte a farkas let�pi a karj�t, de az eleresztette �t, �s le�lt mell� az avarba.

Belialt a f�jdalom a f�ldre szegezte, halkan ny�sz�rg�tt, �s a k�nt�l eltorzult arccal n�zett fel a farkasra.

Tanulj meg k�zdeni az �leted�rt. Menj. �ld t�l a harap�som, �ld t�l a kitagad�st, �s az �ld�ztet�st, akkor majd er�s leszel, tal�n er�sebb mint �n. Mondom, felkelni!

A farkas vadul r��v�lt�tt, Belial v�kony hangon ny�g�tt, h�tr�bb vonszolta mag�t az avarban, �s megpr�b�lt fel�llni.

Hallgass mindig az �szt�n�dre. Ne al�zkodj meg soha. Ne hajts fejet. Ne fogadj el �rt magadnak. Ne merd megtenni! �m ahhoz,

A fi� egy fa t�rzs�be kapaszkodott, �s siker�lt l�bra �llnia, de a f�jdalomt�l sz�d�lt, �rezte, hogy a v�re elsz�kik t�le, k�b�n n�zett fel a farkasra.

aki megal�zkodik majd el�tted egyszer, �s mindened lesz, hal�lig tart� h�s�ggel ragaszkodj.

Belial belesz�d�lt a farkas tekintet�be, eszm�letlen�l rogyott �ssze.

Wendy n�gyk�zl�bra emelkedett, de alig l�tott, zsongott a feje. Megpr�b�lt elm�szni, de hasm�nt elter�lt, �s m�g a l�legz�s is nehez�re esett. - Belial...

- Mi van? - k�rdezte a f�rfi �resen. Wendy meger�ltette mag�t, jobbra ford�totta a fej�t, hogy r�n�zhessen. Belial sz�tt�rt karokkal fek�dt a h�t�n, kifejez�stelen arccal b�mult felfel�.

- Azok... a gyerekek... mindig b�ntottak t�ged?

- Nem v�laszolok egyetlen k�rd�sedre sem, mester – k�pte Belial az utols� sz�t, �s f�rg�n fel�llt. - Egy b�d�s sz�t nem fogok hozz�d sz�lni. Soha nem n�zek r�d t�bb�. Gy�l�lni foglak, egyszer�en csak... gy�l�lni!

Wendy �sszeszedte minden erej�t, hogy a f�rfi l�ba ut�n kapjon, a farmere sz�r�ba kapaszkodott, �s d�h�sen t�rdre r�ntotta �t. Belial k�arccal n�zett el a feje f�l�tt, m�g arra se rezd�lt, hogy Wendy a v�ll� kapaszkodva felh�zta mag�t, �s a nyak�ba lihegett.

- B�nom is �n! - sziszegte d�h�sen. - �rdekel is engem! De soha... - sziszegte Belial f�l�be -, soha nem mehetsz Raoul el�!

Belial arca mit sem v�ltozott, de a gondolatai cs�p�gtek a megvet�st�l. Ez�rt azt�n meg�rte...! Ez�rt vesz�tsek el... ez�rt a semmi�rt, csak mert k�ny�rg�tt!?!

Wendy d�bbenten eresztette el, �s a fenek�re huppant. - Hallom... hallom a hangod a fejemben!

H�ha – zs�rt�l�d�tt Belial hangja. A f�rfi fel�llt, �s kics�rtetett a nappalib�l. Az ajt�ban neki�tk�z�tt Alvareznek, aki elejtette a kez�ben l�v� t�lc�t, a h�rom poh�r leesett, �s szil�nkosra t�rt, a v�z pedig szanasz�t loccsant.

Alvarez szemreh�ny�an n�zett a farkasra, �s gyorsan lehajolt, hogy felszedje a szil�nkokat, azt�n a sz�ve is kihagyott egy pillanatra, mikor Belial fel�v�lt�tt. Alvarez n�gyk�zl�b esett, �s v�rt l�tott a v�zzel egy�tt elmos�dni. Megv�gta volna mag�t egy szil�nkkal?

Akkor, a jobb oldala, a nyaka... mi�rt f�j? - Charlie...

- Ne mer�szelj az utamba ker�lni! - tajt�kzott Belial mag�b�l kikelve. Wendy felsik�tott.

- Charlie... - ny�sz�r�gte Alvarez, �s nem �rtette honnan t�dul a v�r a sz�j�ba. - Charlie... seg�ts...

Wendy d�h�s sikollyal �t�tt a padl�ra, megpr�b�lt fel�llni, de szinte r�gt�n visszaesett. - Te sz�rnyeteg, te �rz�ketlen, gyilkos sz�rny! Mit �rtott neked?! �llj meg, nem m�sz sehova, ott maradsz! - ki�ltotta, mikor megl�tta, hogy Belial m�r vonulna el. Belial meg�llt. A v�mp�rl�ny �jra er�t vett mag�n, ell�kte mag�t a f�ldt�l, �s fel�llt, �s a lend�let�t kihaszn�lva a f�rfihoz rohant, majd megragadta a v�ll�t, h�tra l�kte, neki a nyitott ajt�nak.

- N�zz r�m! N�zz a szemembe! - k�vetelte Wendy, �s megragadta Belial sz�r�s �ll�t, hogy mag�ra vonja a tekintet�t. - M�r nem csin�lhatsz azt, amit akarsz! M�r nem egyed�l vagy! Felejtsd el azt a n�st�nyfarkast, �s felejtsd el az egocentrikus, b�szke sz�veg�t! M�r nem az � szava ir�ny�t, hanem az eny�m! Az eny�m! - ki�ltotta Wendy, �s a feje m�g�tt hajsz�lnyi v�kony sebek keletkeztek, sok, pici, �s apr�, ahol furakodott be a t�z, �s a k�nszag. Belial sz�ja megremegett.

- T�ntesd el – suttogta. Wendy h�tran�zett, felm�rte a hajsz�lnyi s�r�l�seket a leveg�ben, �s zavartalanul visszafordult Belialhoz.

- M�r nem egyed�l vagy – ism�telte, �s Belial szem�be n�zett, de � egyszer se n�zett r�, csak a forr�s�gt�l, �s pokoli t�zt�l remeg� leveg�t b�multa a l�ny m�g�tt.

- T�ntesd el!

- M�r nem azzal a farkassal vagy! - mondta Wendy, �s elsz�ntan kereste Belial tekintet�t. - Hanem velem! Hiszen a tied vagyok, �s egy veled!

- Mir�l besz�lsz?! - d�h�ng�tt Belial.

- Hiszen elfogadtad az esk�met!

- Nem azt kellett volna mondanod!

- De komolyan besz�ltem, akkor t�nyleg komolyan k�v�ntam, hogy a tied lehessek! Te nem gondoltad komolyan, hogy fogadjalak el?! Te nem egyezt�l bele ugyan�gy?!

- Csapd�ba csalt�l! - vicsorgott r� Belial, �s �les fogsor�t csikorgatta. - Ez egy nyomorult csapda volt, semmi t�bb! Sosem bocs�tom meg neked! Sosem leszel velem egy, mert nem fogok lealacsonyodni hozz�d, nem kellesz! Nincs sz�ks�gem r�d!

- �gy – mondta Wendy csendesen. Egy pillanatra lehunyta a szem�t, �s mikor �jra Belialra n�zett tekintete m�lyk�k f�rgeteg volt, tele d�hvel, a h�ta m�g�tt �v�ltve szakadt fel a leveg�, �s szabadult el a t�z. - Akkor minden l�p�sedet parancsokkal fogom megk�tni!

- Hogy mered...!

- Nem fogom hagyni, hogy csak �gy, egy kurvagyerek, a hecc kedv��rt – s�v�lt�tt a v�mp�r -, kegyetlenkedjen a bar�tommal!

Belial s�rtetten bele�v�lt�tt Wendy arc�ba, �s emelte a karmos kez�t, arca eltorzult a haragt�l. Wendy hallotta az er�tlen ny�g�st a gondolatai k�z�tt – nem vagyok kurvagyerek -, azonnal el�zte mag�b�l a hal�lt, a sz�rnyeteget. - Belial...

Belial csak egy pillanatra vette le r�la a szem�t, beleb�mult a Pokol tork�ba. A f�st, a v�r�s t�z, �s a remeg� forr�s�g k�z�tt valami olyasmi mozdult, amit�l a t�z visszavonult, mintha r�m�lt lenne. Az a valami, mintha felemelte volna a kez�t, de lehet, hogy csak a sz�l kavart fel hamut �s parazsat.

Wendy, a farkas arc�n l�tott rettenet miatt, megfordult. Valami volt odabent. Vagy nagyon k�zel, vagy pedig m�rf�ldes t�vols�gra. Wendy besz�vta a Pokol fel�l �rad� k�nszagot, �s k�b�n a valami fel� ny�lt, aki kapva kapott az alkalmon, � is kiny�jtotta a kez�t. Wendy azonnal hozz��rt: fekete, forr� k�reg, amit n�hol megrepesztett a benne �raml� t�z, �s forr�s�g. Egy fekete falat fogott csup�n.

- T�ntesd el, te �r�lt! - ord�totta el mag�t valaki a f�l�n�l.

Wendy elkapta a kez�t, �s heves mozdulattal z�rta be a Poklot. Azonban, miel�tt teljesen bez�rult volna sikolyokat hallott, f�jdalmasan v�gigszaladt rajta a hideg, �s a messzi t�volban ott l�tta a fekete valamit. Integetett.

- Csod�latos – suttogta Wendy kerekre t�gult szemmel, �s �sszerogyott. Belial elkapta �t, Wendy pedig sz�gyenkezve lehajtotta a fej�t, �s meg�rintette Belial csontos, r�ncos kez�t. Mondani akart valamit, de m�s j�tt helyette: - Morty?

A v�mp�r a l�bai el�tt m�szott el n�gyk�zl�b, eg�szen a f�ld�n elter�lt Alvarezig. H�tran�zett. - Hali! - A h�t�ra ford�totta Alvarezt, Wendy felszisszent az iszonyatt�l, �s azonnal eltakarta a szem�t. Vadul az ajk�ba harapott, hogy ne fakadjon ki, m�g az se �rdekelte, hogy fels�rti mag�t. Hogy tehette ezt vele, hiszen az �g vil�gon nem �rtott neki, semmivel, semmivel... � t�nyleg egy sz�rny, egy kegyetlen, egy...

- Hallom... �n is hallom a hangod a fejemben.

Ekkor meghallott�k, hogy Morty cicc-cicc hangon ny�vog, �s egy emberk�nt fordultak a v�mp�r fel�, aki Alvarez v�rmocskos haj�t cir�gatta h�feh�r ujjaival.

- Gyere el�, cic�m... - s�gta halkan, �s v�gigsim�tott a f�rfi teste f�l�tt. - Sz�pen, gyere... Mortyphans h�v, cic�m, v�r r�d... - �m semmilyen cica nem j�tt, �s Morty m�rgesen felmordult. V�dl�n tekintett le az eszm�letlen, f�lholt Alvarez v�res arc�ra. - H�t az a Charlie csak korcsokat, �s nyomor�kokat tudott �sszeszedni?! Egy f�bi�s v�mp�r, most pedig... te! T�rhetetlen, egyszer�en megengedhetetlen! - h�borgott Morty.

- M�gis... most mi tett? - ny�sz�r�gte Wendy.

- Az oroszl�nja csak valami f�lkorcs l�nyecske, ami csak a telihold h�v�s�nak enged. De ez hiba! - csattant fel Morty. - Ilyennek nem szabadna lennie! Az ���n h�v�somra k�ne el�j�nnie, most, azonnal!

- T�pd ki bel�le – v�gta oda Belial, Morty elborzadva b�mult r�.

- Te barb�r – fintorgott, de a tekintete el�rulta, hogy �gyse lesz m�s v�laszt�sa. Wendy �rtetlen�l kapkodta a fej�t.

- Nem �rtem! Mi van, most mi van Alvarezzel?!

- Fogd be, ne k�rdez�sk�dj! �s ink�bb fordulj el, nem lesz sz�p l�tv�ny – mordult r� Morty.

- Belial, magyar�zd el!

A farkas vett egy s�rtett leveg�t. - A nekromanta v�mp�r tudja sz�l�tani a likantr�pok �llatait. El�h�vhatja, mintha csak az alf�ja lenne, �s hopp, az �llat el� is b�jik. A k�ly�knek nem �rtana, hiszen akkor begy�gyuln�nak a sebei.

Wendy agg�dva t�r�lte le a v�rt a sz�j�r�l, azt�n a letagl�z� felismer�st�l a sz�j�hoz kapott. - De mi�rt nem v�ltozik �t?! Alvarez, Alvarez! Ez olyan, mint... mint... �s � nem �lte t�l! � se tudott �tv�ltozni!

- Kir�l besz�lsz?

- Alvarez! Morty... mit m�velsz vele?

- Gyere el�, te korcs, hiszen h�vtalak! - ord�totta Morty d�h�sen. H�s robbant sz�t, �s v�r szit�lt mindenhol. A padl�n a mocsokban egy ny�sz�t� nagyvad hevert, a f�lelemt�l reszketett, �s a feje lekushadt.

- Belial, azonnal engedj el! - k�vetelte Wendy, de a farkas ink�bb nem eresztette �t. - Oda akarok menni hozz�! Engedj el!

- Hagyd b�k�n m�g.

Morty fel�llt, v�gign�zett mag�n. Tet�t�l talpig beter�tette a gizm�, ahogy a csapzott k�lsej� oroszl�nt is. Azt�n k�rben�zett a szob�ban is, �s elfintorodott.

- �n elmegyek f�rdeni – �s ugyan azzal az arckifejez�ssel len�zett az oroszl�nra. - Te is jobban tenn�d, m�r ha fel tudsz �llni egy�ltal�n.

Az oroszl�n elhall�an nyervogott, �s lassan n�gy l�bra �llt, mintha nehez�re esett volna mozogni. Morty s�hajtva elfordult, az ajt� fel� indult. - Sajn�lom, de nem hagyt�l nekem m�s v�laszt�st.

A v�lasz egy er�tlen mordul�s volt.

Morty arc�ra ki�lt a szomor�s�g, �s a keser� �nmarcangol�s. �t�lelte mag�t, �s csak akkor riadt fel depresszi�j�b�l, mikor elhaladt Belial �s Wendy el�tt. Lepett arc�t h�v�s g�ny�larcra cser�lte.

- H�, ti gyorsan �sszemelegedtetek.

Belial eleresztette Wendyt, tekintete kiismerhetetlen lett. - Nem �pp.

- A szolg�m lett – mondta a l�ny.

Morty egy nagyot pislantott, �s idegesen felnevetett, de l�tva Wendy komoly arc�t, �s Belial, a szokottn�l is elz�rk�zottabb tekintet�t, cs�ggedten leejtette a fej�t a mell�re. - Elt�n�k... m�g csak nem is egy eg�sz napra, �s erre kell hazaj�nn�m? T�nyleg f�rdenem kell. Mind a h�rman feladj�tok nekem a leck�t! - nyafogta. Morty v�gign�zett Wendyn, tekintete megakadt a jobb kez�n. - Nem f�j, Wendy?

A l�ny felemelte a jobbj�t, amivel azt a fekete valamit fogta meg. A jobb alkarj�t s�t�t koromcs�k feket�tette, �s ahol ilyen volt v�rzett �s par�zslott a b�r. Wendy lassan �sszeszor�totta az ujjait, sz�nn� �get h�sdarabok peregtek al�, �s alatta a l�ny h�sa par�zslott. - A r�szem. Hogy f�jhatna? - suttogta Wendy szomor�an.

- Ijeszt�en morbid vagy – fintorgott Morty, �s siet�sen elhagyta a nappalit. Wendy lemond� s�hajjal n�zett a tenyer�re. A frissen par�zsl� b�r m�r s�t�t�lni �s kih�lni l�tszott, de ahogy megmozd�totta az ujjait, a k�reg egyszer�en lemorzsol�dott, �s alatta felt�nt az �l�nk narancs par�zs, ott m�r v�r sem folyt.

- Nem regener�l�dik a kezem... - suttogta d�bbenten. - A b�r�m...

- Szerintem... ez a b�r�d – mondta Belial, �s ahogy Wendy fel�je fordult csak megr�ntotta a v�ll�t. - Kellett neked annak az iz�nek a test�t fogdosnod.

Wendy n�m�n d�rzs�lte �ssze az ujjait, a sz�ndarabk�k csak peregtek a l�b�hoz. A karj�t hol sz�lesebb �s m�lyebb, hol eg�szen keskeny �s felsz�nes par�zsl�s bor�totta. Ha megr�m�tette is egy kicsit, nem agg�dott: nem f�jt, �s ez a r�sze. Csak nem �rtette, att�l, hogy meg�rintette annak a dolognak a test�t, mi�rt lett ilyen. Mi volt az, mi�rt integetett, �s hogy lehetett olyan hatalmas?

Kiny�jtotta a kez�t, �s sz�nn� �gett k�zfej�t, mattfekete k�rmeit vizslatta, mintha csak az �j manik�rj�t akarn� szem�gyre venni. - Az az ujjbegye volt, amit �n megfogtam.

Belial l�legzete is elakadt, a l�nyra b�mult. - Hogy... honnan veszed?!

- �reztem. B�mulatos volt... - Wendy r�nyomta a tenyer�t az ajt�lapra egy pillanatra, otthagyta par�zsl� k�znyom�t. - Ha mindent fel�get, nem lesz k�nyelmes.

- Mi�rt vagy te ennyire nyugodt? - l�pett h�tr�bb t�le Belial.

- Azt akarod, hogy sik�tozzak? - k�rdezte Wendy les�jt�an. Ekkor valami neh�z simult neki a l�b�nak, Alvarez volt. Az oroszl�n �pp csak egy percnyi pihen�t tartott, majd er�t vett mag�n �s lomha l�ptekkel, m�lyen lehajtott fejjel kis�t�lt a nappalib�l. Szerencs�tlen, piszkos bund�ja teljesen �sszetapadt, nyirkos, �s sz�ntelen volt. Eg�sz l�ny�b�l az elveszett szomor�s�g �radt

Belial Wendy �tj�ba �llt. - Hagyd, m�r mondtam.

- Deh�t... l�tszik rajta, hogy szenved! Engedj oda hozz�! - k�vetelte Wendy, �s fenyeget�en felemelte a jobbj�t. Belial vicsorogva kapta el a kez�t, a l�nyt pedig a folyos� hideg k�v�nek l�kte, �s odanyomta.

- Pont az�rt hagyd �t!

- De... Alvarez – ny�gte Wendy keservesen. Belial d�h�sen megr�zta. - Ha az emberb�l kit�pik a lelk�t, hogy az testet �lts�n, szerinted milyen �rz�s?!

- Mit... mondt�l? - suttogta Wendy elsz�rnyedve. - H�t ilyen k�n az �tv�ltoz�s?

- Nem! Ha csak magadt�l, vagy szel�d sz�ra v�ltozol �t, az a vil�gon a legfelszabad�t�bb �rz�s! De ha valaki, egy idegen r�ad�sul, belehatol a testedbe – Wendy szabad bal kez�t a melle k�z� szor�totta, hevesen zih�lt -, �s megragadja a farkasod, vagy ha tetszik, a lelked tork�t, megszorongatja, �s... �s egyszer�en kit�pi a testedb�l... – Belial d�h�s fintorral m�rte v�gig a remeg� l�nyt. - Fel se foghatod micsoda k�n.

Megvet� horkant�ssal eresztette el a v�mp�rt, aki a fal t�v�be cs�szott, �s t�tott sz�jjal b�mult maga el�. Mindk�t kez�vel a p�l�j�t szorongatta a melle k�z�tt, a tekintet�n hal�los r�m�let, �s borzad� k�n l�tszott. Belial nemtetsz�en l�pett egyet h�tra, �s �sszerezzent, mikor a l�ny rekedten felsik�tott. Hosszan, �s elr�m�lten, azt�n �jra �s �jra sik�tott.

A suta oroszl�n visszan�zett, Morty egy sz�l t�r�lk�z�vel takargatta mag�t, ahogy csurom vizesen kirobbant a f�rd�b�l, Belial pedig er�tlen�l rogyott a f�ldre. Wendy eml�kei �s gondolatai k�z�tt �tj�rta a test�t a lelket t�p� f�jdalom. Jeges t�sk�k, amik a bels�j�be martak. A sz�v�hez kapott, azt hitte v�rzik, de csak az eml�kek rohantak r� egyszerre. Nem az � v�re volt, nem az � f�jdalma, �s nem az � sikolya. Nem az � r�m�lete, nem az � k�nnyei, hanem egy kisl�ny�. Valaki ki akarta t�pni a lelk�t, �s majdnem siker�lt neki... Az eml�k ereje letagl�zta, az akkori f�jdalomt�l egyszerre t�zelt �s fagyott a mellkasa, �s m�g mindig nem b�rta elhinni, hogy nem s�r�lt meg t�le.

Szeg�ny kicsi l�ny...

Morty �s az oroszl�n d�bbenten h�z�dtak h�tr�bb, ahogy Belial odahajolt Wendyhez. Balj�val megfogta Wendy par�zsl� jobbj�t, jobb karj�val �tny�lt a keze alatt, �s h�tulr�l megt�masztotta a fej�t.

- Szeg�ny... gyermek – s�gta, �s homlokon cs�kolta a l�nyt. Er�vel kiegyenes�tette jobb kez�n az ujjait, �ssze�rintette vele a bal tenyer�t. A fajdalomt�l egy pillanatra nem l�tott, de legy�rte az �get� f�jdalmat, az �l�be h�zta a l�nyt, �s fel�llt. A f�rd� melletti ajt�hoz l�pett, kinyitotta, �s minden sz� n�lk�l bement, �s mag�ra z�rt.

Morty kimeredt szemmel, �s penge�lesre pr�selt sz�jjal b�mult ut�na. A keze �k�lbe szorult a haragt�l. - Amyt bezzeg m�g megsimogatni se tudtad...!