Hangos sikoly r�zta meg a t�jat, �s a madarak felr�ppentek a f�kr�l. Leon �s Pamela d�bbenten kapt�k arra a fej�ket, de m�r csak annyit l�ttak, hogy Sora a f�ldre zuhan, Brandon pedig leugrik az �get� l�r�l, �s hozz� siet. Leon is azonnal felpattant, �s a l�nyhoz rohant. Pamela vinyog�sa egy percig sem �rdekelte. Hihetetlen�l megijedt, amikor meghallotta Sora sikoly�t. A sz�ve m�g most is a tork�ban dobogott. Leguggolt a l�ny mell�, aki hamarosan r�emelte csokol�d� sz�n� szemeit. Sora b�ztat� mosolyra h�zta ajkait, mire mind a k�t f�rfi megk�nnyebb�lt.

- Semmi bajom.- h�r�totta b�tyja agg�d� seg�ts�g�t.

- Mi t�rt�nt Sora?- k�rdezte Brandon agg�dva.- Delila soha nem csin�lt m�g ilyet.

- Fogalmam sincs.- r�zta meg a fej�t.- Csak fel�gaskodott. Nem tudom mi lehet vele.- majd fel�llt, �s a l�hoz ment. �vatosan k�zel�tette meg a riadt �llatot, majd v�gigsim�tott a nyak�n.- Mi van veled Delila?

- Ez mi?- l�pett Leon az �llathoz, �s a v�kny�hoz ny�lt.- Francba.- suttogta a mell� l�p� Brandonnak, majd a kez�be adott valamit.- Baj van Brandon.- mondta halkan, majd Sora mell� l�pett, �s mosolyt er�ltetett mag�ra.- Mylady, nem kellett volna ezt csin�lnia, ugyanis az �n �rdekem, hogy megnyerjem a fogad�st.-lehelte gonoszan Sora f�l�be.

- Ugyan m�r.- mondta inger�lten.- Minek n�z engem? Ha ezt akartam, akkor sim�n odamegyek, nem pedig leesek a l�r�l. Gondolkozzon m�r egy kicsit!- emelte meg a hangj�t, amivel Leont megnyugtatta, de fel is izgatta.

- Megnyertem a fogad�st.- mondta gonoszan.

- Meg.- s�hajtott fel Sora.- De csak Delila miatt. Ha � nincs saj�t maga tesz keresztbe a diadal�nak.

- Val�ban �gy gondolja?- mosolyodott el g�nyosan Leon.- Nem �llt sz�nd�komban megcs�kolni. K�v�ncsi voltam a reakci�j�ra, de nem �ppen erre sz�m�tottam. A l�nyeg a l�nyeg. �n nyertem.

- J�l van, maga nyert.- mondta Sora inger�lten.- Csak arra lenn�k k�v�ncsi ap�mat, a mostohaany�mat �s Pamel�t hogyan j�tsza ki.- mondta g�nyol�dva, majd odadta a l� kant�rj�t a lov�sznak.

- Azt majd �n megoldom, ne agg�djon!- v�laszolta diadalmasan.- Maga csak k�sz�lj�n fel, mylady.- majd Brandonnal egy�tt t�vozott.

Sora m�ly leveg�t vett, hogy lecsit�tsa nyugtalan lelk�t. Nem �rtette saj�t mag�t. Egyszerre t�rt r� a f�lelem, a zavarts�g, a v�rakoz�s izgalma �s a v�gy�d�s. Furcsa, eddig nem tapasztalt �rz�sek sz�guldoztak bens�j�ben. Nyugalmat er�ltetve mag�ra indult a k�t f�rfi ut�n. M�ghogy a herceg r� tudja venni az apj�t, hogy h�rom napot vagy ak�r h�rom �jszak�t n�la t�lts�n. G�nyos mosoly suhant �t sz�p von�s� arc�n. Lassan s�t�lt be a h�zba. Minden mozdulata nyugalomr�l �rulkodott. L�ptei laz�k, puh�k voltak. Rezzen�stelen arccal l�pett a nappaliba. Brandon �s a gr�f �llt. De m�g b�tyja a kandall�nak t�maszkodott, addig az apja fel- al� j�rk�lt. Leon nyugodtan �lt az egyik fotelben. Sora m�g nem l�pett be. Meg�ll�totta apja nyugtalan, agg�d� hangja.

- Azt mondod, � lesz a k�vetkez�?- k�rdezte bizonytalanul �s agg�dva.

- Nem tudom biztosan, de ez nem volt v�letlen.- mondta Leon nyugodtan.- Tal�n csak r� akartak ijeszteni. Tal�n nem is r�, hanem �nre. De szerintem igen; � lesz az, akit most akarnak. �s ki tudja, mikor, hol, �s milyen m�don. Szeretn�k seg�teni.

- Mit tudn�l tenni?- k�rdezte idegesen a gr�f, mik�zben t�lt�tt mag�nak egy poh�r brandyt.

- Engedje meg, hogy Sora n�h�ny napra Blackheathbe j�jj�n!- mondta komoly elhat�roz�ssal.

- Blackheathbe?- k�rdezte Brandon.- Leon, k�rlek gondolkozz m�r! Hogy mehetne a h�gom Blackheathbe, ha egyszer minden n�d oda j�r? �s szerinted ott nem fogj�k megtal�lni? Ugyan m�r, gondolkozz ember!

- Brandon!- n�zett r� jeges nyugalommal.- Milyen n�k? Egyetlen egy n� sem tette be a l�b�t Blackheathbe, ezt te tudod a legjobban. �s a h�god ott nagyobb biztons�gban lesz. Nos mit mond...- n�zett a gr�fra.- mylord?

- Rendben Leon.- b�lintott a f�rfi.- De nagyon vigy�zz r�!

- Meglesz.- �llt fel.- Sophie most egy m�sik birtokon van D�l- Angli�ban. Minden k�nyelemben r�szes�lni fog ezt meg�g�rhetem.

- Vigy�zz a h�gomra Leon!- l�pett oda Brandon.- Nem hiszem, hogy kezes b�r�nyk�nt fog viselkedni. Szereti, ha a hatalom az � kez�ben van.- vigyorodott el.

- Ha megengedik, ebbe nekem is van belesz�l�som.- l�pett be Sora.- Mi az, hogy n�lk�lem d�netenek?

- Ne haragudjon, mylady!- mosolyodott el Leon �s mentette a menthet�t.- Az apja �gy gondolja, hogy t�l nagy izgalomnak teszi ki, ha tov�bbra is marad. Lady Clarissa �s a h�ga, kiss� kik�sz�tik. �n pedig felaj�nlottam, hogy n�lam t�lthet n�h�ny napot. Ott nem fogja senki zaklatni.- majd amikor Sora meg akart sz�lalni t�relmetlen�l leintette.- K�rem mylady, a t�bbi k�rd�st majd k�s�bb. Most menjen, �s szedje �ssze a ruh�it.- majd amikor a l�ny d�h�ngve kitrappolt, ut�na sz�lt.- Ne hozza az eg�sz gardr�bot!

Sora erre csak egy gyilkos tekintetet k�ld�tt fel�, �s eleg�nsan, k�nnyed�n t�vozott. Leont elb�v�lte a l�ny k�nnyed, puha mozg�sa, ami m�gis neh�z erotik�t, fesztelen cs�b�t�st sug�rzott. �jra elfoglalta a hely�t a sz�ken, �s tervezgetni kezdett. Elk�pzelte ezt a p�r napot, amit Sor�val fog t�lteni... kettesben. Na j� kiv�ve a szolg�k, de �k nem fognak zavarni. Val�ban j�l mondta Brandonnak: egyetlen n� - akivel dolga volt - sem volt m�g Blackheathben, vagy valamelyik birtok�n, f�leg nem kast�lyban. Megesk�d�tt, hogy csak azt a n�t viszi oda, aki val�ban fontoss� v�lik a sz�m�ra. S b�r nehezen tudta elismerni, de Sora egyre ink�bb az �lete r�sz�v� v�lt. Nem volt nap, hogy ne gondolt volna r�. Nem volt �jszaka, hogy ne �lmodott volna vele. � volt az, aki �szrev�tlen�l de egyre k�zelebb ker�lt hozz�. S m�r olyannyira, hogy m�g a v�delm�be is k�pes venni, tudva, hogy mellette is vesz�lyben van. M�gis meg akarta v�deni, de ami enn�l is fontosabb volt; a k�zel�ben akarta tudni. Sora hamarosan visszat�rt. Komoly volt, hat�rozott �s megingathatatlan. B�szke csokol�d� szemeit a hercegre emelte, majd v�rakoz�steljesen cs�p�re tette a kez�t. A f�rfi sz�rakozottan felvonta a szem�ld�k�t. Nem l�tott m�g n�t, aki ilyen gyorsan �ssze tudott volna csomagolni. �jabb pont Lady Sor�nak; s�hajtva emelkedett fel. A l�ny elk�sz�nt az apj�t�l �s a fiv�r�t�l, majd el�re indult. S�rt�d�tten, m�gis tart�ssal s�t�lt el Leon mellett, ki a hint�ig. A herceg m�r l�tta, hogy igen �rdekesek lesznek az elk�vetkezend� napok. Sora feln�zett a kast�lyra, �s g�nyos mosolyt eresztett meg. Majd k�zelebb l�pett Leonhoz, belekarolt �s hozz� simult. A f�rfi �rdekl�dve n�zte a szorosan hozz�b�j� l�nyt, majd � is feln�zett. Pamela a szob�j�hoz tartoz� erk�lyen �llt �s egy f�ria d�h�vel n�zte a p�rost. Elmosolyodott, �s �tkarolta a l�nyt, ezzel szavak n�lk�l is belement a szir�n cs�b�t� j�t�k�ba. Mikor mindent tiszt�ztak, a herceg beseg�tette Sor�t a hint�ba, majd � maga vele szemben �lt le. Lust�n kiny�jt�zott az �l�sen �s viharsz�rk�v� s�t�t�lt, �that� tekintet�t Sor�ra emelte. A l�ny t�ntet�leg kifel� n�zett. Egyenes h�ttal, mereven �lt. De jel�t sem adta, hogy d�h�s lenne, vagy f�lne. Nem volt m�r imm�r sehol az a Sora, aki n�h�ny perce visszafojtott d�hvel n�zett r�. Nem volt az a l�ny, aki m�g nem is olyan r�g t�ntet�leg hozz� simult. Nem volt cs�b�t� sem. �rzelemmentes volt. Csak a gr�fs�ghoz tartoz� hatalmas birtokokat, erd�ket, foly�kat n�zte. Leon nagyot s�hajtott. Nem szerette ilyennek l�tni �t. Lett volna ink�bb d�h�s, v�gott volna szitkokat a fej�hez, de ez nagyon nem tetszett neki. Sora haja laz�n fel volt t�zve. A ruha pedig l�tni engedte a nyak�t �s a v�llait. Oh igen. A k�v�natos v�llait. De volt egy�ltal�n valami ezen a n�n, ami nem volt k�v�natos vagy t�k�letes? A herceg d�h�sen f�jt egyet.

- Mi a baj, m�lt�s�gos uram?- hallatszott Sora hangja, amiben mosoly bujk�lt, de nem n�zett r�.- Csak nem kap ideg�sszeoml�st?- k�rdezte g�nyosan.- Vagy az �n b�mul�som a kedvenc elfoglalts�gai k�zz� tartozik.- ejtett meg egy g�nyos mosolyt.- �s mondja csak, amikor egyed�l van kivel besz�lget? A kocsissal?

- Megesik.- v�laszolta.- Egy�bk�nt mylady v�gre sz�veskedett megsz�lalni. M�r azt hittem elvitte a cica a nyelv�t.- mosolyodott el gonoszan.

- Higgye el mylord, a nyelvem nagyon is a hely�n van.- mondta inger�lten.- �s tudom is haszn�lni, ha kell.

- Ebben egy percig sem k�telkedtem, sz�ps�ges Sora.- villantott r� egy d�moni mosolyt.- De az�rt sz�vesen kipr�b�ln�m mennyire tudja haszn�lni.

- Mi?- n�zett r� d�bbenten.- Micsoda egy ember. Hogy a nyavaly�ban lett maga herceg ilyen gondolkod�ssal?- k�rdezte d�h�sen.

- Na de mylady!- mondta d�bbenten.- Nem szoktam hozz� �nt�l az ilyen besz�dhez. Kontrol�lja a nyelv�t, lady!

- Fafej� tusk�.- mondta maga el�.

- Ezt meg sem hallottam.- mosolygott Leon.- Ugyanis el�g kem�nyen b�ntetnek egy herceg inzult�l�s��rt. �s most m�r, ha lenyugodott megk�rdezn�m; mi�rt haragszik r�m?

- Nem haragszom, mylord.- mondta g�nyosan.- Csup�n nem szeretem, ha helyettem d�ntenek valamiben. �s nyomat�kosan szeretn�m megk�rni; ne tegyen ilyet t�bbet!

- Rendben, rendben.- emelte fel a kez�t v�dekezve.- De higgye el csak a maga �rdek�ben tessz�k. Kezdik �nt kik�sz�teni. �s egyik�nk sem szeretn�, hogy valami baja essen. Ez�rt is aj�nlottam fel, hogy t�lts�n n�lam egy p�r napot.

- Na meg a fogad�s t�tje miatt.- g�nyol�dott Sora.- De rendben. Mindig megtartom a szavam. Mylord! Azt mondta, hogy v�laszol a k�rd�seimre.

- Term�szetesen.- emelte r� s�t�tsz�rke szemeit.

- Mi�rt mondta ap�m, hogy �n leszek a k�vetkez�?- hajolt k�zelebb.- Miben a k�vetkez�?

- Tudtam, hogy meg fogja k�rdezni.- s�hajtott fel.- Ezt jobb, ha nem t�lem tudja meg, Sora. K�rem ne is er�sk�dj�n! Nincs jogom k�z�lni ezt �nnel. De a t�bbi k�rd�s�re v�laszolok.

- Rendben.- s�hajtott fel.- Ki az a Sophie? Tal�n az egyik �gyasa, szeret�je vagy ehhez hasonl� h�lgyem�ny?

- Hajjaj.- s�hajtott fel a f�rfi, de ajkain mosoly bujk�lt.- Ha Sophie ezt hallotta volna, t�k�letesen biztos, hogy meggyilkolna engem. K�rd�s�re v�laszolva; Sophie Oswald a h�gom.- majd j�t mosolygott a l�ny �rtetlens�g�n.- Bizony. �nnek egy b�tyja van, nekem egy h�gom. 16 �ves.

- Mint Pamela.- suttogta.- De gondolom nem olyan.

- Nem.- r�zta meg a fej�t.- Ha olyan lenne saj�t kez�leg z�rn�m be valami z�rk�ba, hogy gondolkozzon el.

- Gondolja, hogy nekem is ezt kellett volna tennem Pamel�val?- majd g�nyosan felkacagott.- Gy�l�l engem, mert az anyja �gy akarja. �s �n nem szeretem a viszonzatlan dolgokat.

- �n pedig nem szeretem az egyoldal� dolgokat.- hajolt k�zelebb, majd nevetve vette tudom�sul, ahogy Sora elt�volodott.- Pihenjen nyugodtan! Majd sz�lok, ha meg�rkezt�nk.

Sora egy ideig m�g �that� tekintettel n�zett r�, majd lehunyta a szemeit. Leon abban az utols� pillant�sban az eg�sz vil�got l�tta. Egyszerre volt �rdekl�d�, g�nyos, szomor�, �s f�jdalmasan cs�b�t�. Nem volt olyan pillanat, hogy ne gondolt volna r�, milyen lesz ez a p�r nap vele. H�rom �jszaka... ennyit k�rt t�le. De vajon � maga be fogja �rni ennyivel? Hisz a vil�g minden ideje sem lenne el�g ahhoz, hogy megismerje a sz�ps�ges Sor�t. �s az az elem�szt� v�gy, amit minden percben �rez mellette, m�r f�jdalmasan l�ktetett. K�nytelen lesz megszegni a fogad�s egyes pontjait. Gonosz mosolyt engedett meg, mik�zben a lassan szuszog� l�nyt n�zte. �gy is �radt bel�le a v�gtelen kih�v�s, cs�b�t�s, hatalom. A sz�nni nem akar� �rz�kis�g. Lassan a t�j fel� ford�totta a tekintet�t, mert ha a l�nyt n�zte volna tov�bb, akkor biztos, hogy lerohanta volna. Igen. Az �sz m�r a v�ge fel� j�rt. A meleg lassan elm�lik �s �tadja a hely�t a jeges t�lnek. A gr�fs�g birtokai lassan elt�ntek. Majd p�r �ra utaz�s ut�n megpillanthatta Blackheath birtokait. A nap lemen�ben volt. V�r�s, arany sz�neivel sz�nezte a t�jat. A dombokat, az erd�ket, a r�teket. Mikor pedig a hatalmas vid�k v�r�sbe borult, a jegenyef�k k�z�tt megpillantotta a kast�lyt. A kast�lyt, ahol feln�tt, �s ahol a sz�lei �ltek. Ahov� megfogadta; csak a sz�m�ra igaz�n l�tsz�ks�ges n�t viszi. Tekintete a m�g mindig alv� Sor�ra siklott. Akaratlanul is elk�pzelte, ahogy a l�ny alatta fekszik, �t h�vja, r� mosolyog, �s az � nev�t ki�ltja az �lvezett�l. Igen. Lady Sora Naegino val�ban l�tsz�ks�g� volt sz�m�ra. �s valami�rt az volt az �rz�se, hogy ez a f�jdalmas, hal�los v�gy nem m�lik el, ha megkapja. S�t, tov�bb fokoz�dik addig, am�g el nem veszti felette az ir�ny�t�st. Addig, am�g bele nem hal abba, ha Sora nem lehet az �v�. Mosoly futott �t az arc�n, majd f�stsz�rk�v� s�t�t�lt tekintettel hajolt a l�ny fel�. Kez�t l�gyan v�gigh�zta a puha arcon, mire Sora �sszerezzent. Mire Leon vissza�lt a hely�re, kinyitotta a szemeit, amik s�t�ten, �lmosan ragyogtak. M�ly s�hajt engedett felsz�llni, majd a f�rfira pillantott. Leon megig�zetten, gy�ny�rk�dve n�zett r�. Kis mosoly j�tszott az ajkain. Sora �rdekl�dve n�zett r�, majd kiegyenesedett. Tekintete kitisztult, �s saj�t csokol�d� sz�n�ben n�zett a vihar sz�rke szemp�rba. Leon �szbe kapva, lesz�llt a hint�r�l �s a kez�t ny�jtotta a l�nynak, aki el is fogadta azt. Sora, amint kisz�llt k�r�l n�zett. Val�ban; Blackheath gy�ny�r� sz�p volt. A kast�ly csod�latos �p�tm�ny volt. Ak�r a vil�g h�t csod�ja k�zz� is lehetett volna venni. B�r Winter- hall kast�lya is leny�g�z� volt, de ez mindent fel�l m�lt. A l�pcs�n vir�gok voltak. �s a kast�ly falain r�zs�k voltak felfuttatva, minden ablakhoz m�s sz�n�. A kert is kb. ilyen var�zzsal b�rt. A vir�gok ontott�k illatukat az este balzsamos leveg�j�t meg�rezve. A nap hamarosan lemegy; �llap�totta meg Sora. �s Leon v�gyakoz�, �hes pillant�ssal n�zte. Minden n� ujjongva vetette volna a karjai k�zz� mag�t, hogy elhozta Blackheath gy�ny�r� kast�ly�ba, �s birtokaira. �m Sor�nak csak elismer� f�nyek j�tszottak a szem�ben. �s csod�lattal tekintett v�gig a vid�ken. A kast�lynak f�lk�r alak� l�pcs�je volt, �gy k�tfel�l kellett felmenni. Sora, Leonra pillantott, aki a karj�t ny�jtotta neki. Elfogadta, majd hagyta, hogy a f�rfi bevezesse a saj�t lakhely�re. A D�mon t�zes Pokl�ba ker�lt, ami egyszerre t�madta heves v�ggyal, csod�lattal, szenved�llyel, megnyugv�ssal �s biztons�g�rzettel. �s val�ban, az eg�sz kast�ly ennek a f�rfinak jellem�t t�kr�zte. A nagy el�t�r sz�nei legink�bb a karamell �s a m�lyz�ld volt. A b�torok karamell sz�n�ek voltak, m�g az ablakok el�tt a neh�z drap�ri�k z�ldek. Balra egy fa sz�n� k�tsz�rny� ajt� ny�lt, m�g jobbra egy feh�r. El�tt�k pedig az emeletre vezet� l�pcs� volt, mely k�t fel� �gazott, �s ami v�r�s sz�nyeggel volt leter�tve. Sora elismer�en b�lintott, majd a f�rfi fel� fordult. Leon d�vaj mosolyt engedett meg a l�ny fel�, �s a bal oldali ajt�ra mutatott. Ez a nappaliba vezetett. A helys�g, h�ven a kast�ly nagy m�reteihez, �ri�si volt. Barn�s sz�n� sz�nyeg volt leter�tve, m�g a kanap�k, fotelek fekete sz�n�ek voltak. K�z�pen egy �veg doh�nyz�asztal volt. Az egyik faln�l l�v� ablak f�lk�r�vben kidomborodott, �s abba a sarokba is helyeztek n�h�ny kanap�t. A mellette l�v� faln�l pedig egy �vegajt� ny�lt a kertre. Val�ban leny�g�z� volt. A nappalib�l pedig m�g egy ajt� ny�lt. Leon le�lt az egyik kanap�ra, Sora pedig k�vette. Minden sarokban volt valamilyen vir�g. Sora csokol�d� sz�n� szemeit Leonra ford�totta.

- Igaz�n leny�g�z�.- mondta �rzelemmentes hangon, de �szint�n csillog� szemekkel.- Gratul�lok herceg, nagyon sz�p birtok.

- Megtisztel mylady!- hajtott fejet.- Nos, rem�lem, j�l fogja �rezni mag�t abban a p�r napban, amit itt fog t�lteni.

- Rem�lem, nem fogom zavarni, mylord.- v�laszolta enyhe mosollyal.- �s nem kell t�l sok id�t r�m �ldoznia, amit munk�val kellene t�ltenie.

- Ugyan m�r Lady Sora.- nevetett fel.- Minden id�m az �n� ebben a p�r napban. Legyen az nappal vagy...- hajolt k�zelebb.- �jjel.

- Szerintem �jjel nem fogok a t�rsas�g�ra v�gyni.- mondta g�nyol�dva.

- Mylady! Elfelejti, hogy fogadtunk? Vagy nem tartja meg a szav�t?- k�rdezte Leon, mik�zben fel�llt. Alakja Sora f�l� magasodott. Mint egy nagy fal �gy �llt el�tte. Megingathatatlanul �s hatalmasan. M�gis olyan volt, mint egy ragadoz�. Kecses, fens�ges, egyed�li, �s csak az alkalomra v�rt, hogy lecsapjon. Jeges fegyelemmel tartotta mag�t vissza att�l, hogy vad�llatk�nt r�vesse mag�t, s elvegyen t�le mindent, amire sz�ks�ge volt. Amire mindig sz�ks�ge lesz. �s amire jobban v�gyott, mint ak�rmi m�sra.  Hat�rozottan �llt el�tte, s vasfegyelemmel tartotta mag�t.

- Term�szetesen tartom a szavam.- �llt fel � is.- �s ne higgye, hogy engem meg tud f�leml�teni.- mondta hat�rozottan.

- Tudom.- enyh�lt meg v�g�l az arca.- Aki Brandon Naegino h�ga, azt nem lehet megingatni. Tudja, vannak olyan helyek, ahol m�r becenevet kaptunk, mi a feledhetetlen n�gyes.

- Val�ban?- mosolyodott el Sora.- Erre k�v�ncsi vagyok.

- Nos igen. Brandon; a dacos.- mosolyodott el m�r- m�r kisfi�san. - K�z�s bar�tunk, Dante Wexford; az im�dott. �s az unokatestv�rem, Alexander Winters; a nemes. A legend�s n�gyes.

- �s �n?- k�rdezte Sora.

- Nem is sejti?- majd, amikor a l�ny f�lrebillentette a fej�t, s�t�t mosollyal v�laszolt.- A veszedelmes.

- Tal�l�.- mondta Sora nyugodtan.- Veszedelmes.- l�pett k�zelebb.- Els� perct�l tudom, hogy az. Nem �gy, mint Pamela. A buta kish�gom kicsit elsz�m�totta mag�t. �s nem gondolt arra, hogy mag�val Luciferrel akar j�tszadozni. Luciferrel, aki maga a megtestes�lt t�z, vesz�ly, szenved�ly, v�gy.- suttogta.- Lucifer, aki pokoli f�rfi minden t�ren. Aki maga a veszedelmes. �s aki m�lt� p�rj�t keresi. Mondja mylord, megtal�lta azt a n�t, aki D�monk�nt tud maga mellett csillogni? Megtal�lta azt a n�t, aki igaz�n a t�rsa lehet? Akit ler�nthat mag�val a Pokolba?

- Igen, Sora.- v�laszolta halkan, s�t�t tekintettel.- Megtal�ltam azt a D�mont, akit magammal r�ntok a Pokolba. �s a t�zben �gve fogunk eleny�szni mind a ketten.- villant meg a tekintete, mikor megd�rrent az �g.

Folytat�sa k�vetkezik...