A Nap sugarai meleg�tett�k az arc�t, amik besz�r�dtek a v�kony r�sen a s�t�t�t�k k�z�tt. Elizabeth fels�hajtott, �s m�g jobban �sszeh�zta mag�t. Nem is tudja, mikor aludt utolj�ra ilyen j�t.

Felnyitotta szemeit, �s els�re azt sem tudta megmondani, hol van. Lassacsk�n az�rt esz�be jutott minden.

�rezte, hogy valami a h�t�t, �s has�t meleg�ti, �s hogy, nem a p�rn�kon fekszik. Fej�t �vatosan megemelte, �s lassan h�trapillantott. Rhys m�g aludt, egyenletes szuszog�sa csiklandozta a nyak�t. Jobb karj�t kiny�jtotta, ny�lv�n azon aludhatott – gondolta Beth. A l�ny h�ta teljesen hozz�simult a m�sikhoz, a f�rfi bal karja �tvetve a derek�n, tenyere a has�n. A takar� �ppen csak takarta a cs�p�j�t.

Als� ajk�t beharapta, �s pr�b�lt nem arra gondolni, mennyire j� lenne minden reggel �gy �bredni. „Fejezd be! Ezt m�r megt�rgyaltuk!”

Megemelte a karj�t, hogy kics�szhasson al�la, de a f�rfi m�g szorosabban szor�totta mag�hoz, �s a nyak�ba d�nny�gte.

- V�rj m�g… egy kicsit…

Beth visszafektette fej�t Rhys karj�ra, �s fels�hajtott.

- A doktor mindj�rt itt lesz.

- �s? – s�hajtotta f�l�lomban.

- Nem l�that meg minket �gy!

- Nem is csin�lunk semmit…

�jra megpr�b�lt kiszabadulni a m�sik karjai k�z�l, de Rhys nem engedte.

- Ne mocorogj m�r annyit… - morogta �sszeszor�tott fogakkal, ahogy a l�ny feneke az �gy�k�nak d�rzs�l�d�tt, �s azon im�dkozott, hogy a m�sik ne vegye �szre az „�llapot�t”.

- De…

Rhys fels�hajtott, �s kinyitotta szemeit. – �gysem fogsz hallgatni r�m, mi?

Beth konokul hallgatott, a f�rfi pedig t�bb percnyi k�nl�d�s ut�n, elengedte. A l�ny fel�lt, �s megigaz�totta f�lrecs�szott als�ruh�j�t.

- B�rmelyik percben itt lehet… - mondta v�dl�n, �s fel�llt.

„�, Szent Isten!”

A reggeli f�nyben, m�g ink�bb l�tni lehetett mindazt, amit az als�ruha megpr�b�lt elrejteni. Rhys legsz�vesebben a fal fel� fordult volna, hogy ord�tson egyet, de m�r csak az�rt sem tette, nehogy megr�missze a l�nyt, r�ad�sul a sebe is megakad�lyozta ebben.

Elizabeth gyorsan �sszefogta a szalaggal a haj�t, �s a ruha ut�n ny�lt. Most nem �rdekelte, hogy a f�rfi n�zi-e vagy sem, csup�n min�l gyorsabban fel akart �lt�zni. Nagyon nem szeretett volna a doktor el�tt �gy mutatkozni, hogy f�lre�rts�k a helyzetet.

A f�rfi fel� fordult.

- Gyere kintebb!

Rhys nem mozdult, csak felvonta a szem�ld�k�t.

- Minek?

A l�ny t�relmetlen�l s�hajtott.

- Ha ott gubbasztasz, r� fognak j�nni, hogy melletted t�lt�ttem az �jszak�t! – mondta, mik�zben r�kv�r�s lett, �s �szre sem vette, hogy v�gig tegezte a f�rfit. Rhys viszont igen.

- Na �s? Ott fekszem, ahol akarok!

Beth r�meredt, majd belet�rt a haj�ba, �s ink�bb az ablakokhoz l�pett. Gyorsan r�ntotta ki a f�gg�ny�ket, �gy a f�ny hirtelen lepte el a szob�t. Hallotta a f�rfi morg�s�t, nem esett neki j�l a hirtelen j�tt f�ny… a l�nynak viszont pont ez volt a c�lja!

Ism�t meg�llt az �gy felett, �s lepillantott a f�rfira, aki „�rtatlanul” felmosolygott r�. H�t… ez annyira volt �rtatlan, mint � sz�z…

- Legal�bb a p�rn�kat hadd igaz�tsam meg. �lj fel!

Rhys morogva teljes�tette a k�r�st.

- Rabszolgahajcs�r… - d�nny�gte. – a betegnek m�g pihennie sem lehet…

Elizabeth j�t�kosan bord�inak nyomta a k�ny�k�t, Rhys pedig furcsa nyekken� hangot adott ki mag�b�l. Mire a f�rfi h�trafordult volna, � m�r r�g v�gzett a p�rn�kkal, �s kiegyenesedett.

- Zavar a hajad? – k�rdezte r�pillantva a k�cos haj�ra, ami beter�tette v�ll�t.

- Nem v�ghatod le! – jelentette ki fenyeget� hangon. Beth k�r�rvend�en elmosolyodott.

- Nem erre gondoltam, de nem rossz az �tlet! �gyhogy a beteg csak vigy�zzon a sz�j�ra, mert a v�g�n m�g kopaszon �bred! – fordult el t�le, hogy megkeresse a fekete szalagot, amit m�g nem is olyan r�g rakott el. Diadalittas arckifejez�ssel felkapta a f�ldr�l, �s ism�t a m�sikhoz l�pett.

- Sz�val? – k�rdezte k�t ujja k�z�tt felmutatva a szalagot.

- �s ezt hogy k�pzelted? – k�rdezte a f�rfi furcsa hangon. – m�g nem tudom haszn�lni a karom…

„Na, persze… de ahhoz, hogy fogva tartsa, m�r eg�szs�ges volt!”

Beth fels�hajtott, �s felt�rdelt az �gyra, �gy hogy valamelyest a kal�z h�ta m�g� ker�lj�n. Remeg� kezekkel t�rt a m�sik haj�ba, �s ujjaival h�trasim�totta a tincseket. Nem gondolta volna, hogy ennyire… selymes lesz…

Rhys libab�r�s lett, �s megpr�b�lta elfojtani, felt�rni k�sz�l�, j�les� ny�g�seit. Ezt a n�t csak az�rt k�ldt�k hozz�, hogy k�nozza! Semmi m�s�rt! Az �giek nagyon pip�k lehetnek r�!

Addig f�s�lte ujjaival a m�sik haj�t, m�g elfogadhat� �llapotba nem ker�lt, majd a fekete szalagot, h�romszor �ttekerve rajta, megk�t�tte a tark�j�n�l.

Tekintete a f�rfi tark�j�ra t�vedt, majd a v�ll�n l�v� k�t�sre. M�sik kez�t a h�t�ra t�ve, megemelte a k�t�st, hogy egy pillant�st vessen a sebre.

A seb k�r�l, m�r varasodott a b�r, de nem volt semmi fert�z�sre utal� jel. Sz�pen gy�gyult.  

- Timnek igaza volt… - mondta halv�ny mosollyal.

A f�rfi h�trapillantott r�, a v�lla felett.

- Miben?

- Azt mondta makacs vagy, mint egy �szv�r… nem akarsz m�g elmenni ebb�l a vil�gb�l… - v�laszolt halkan.

- Legal�bb megszabadult�l volna t�lem v�gleg… - mosolygott r� kih�v�an, Beth pedig felvette a keszty�t, de kopogtattak.

Az illet� nem v�rta meg, am�g sz�lnak, hogy bej�het, hanem csak… bej�tt.

Beth �gy sietett le az �gyr�l, mintha par�zzsal tett�k volna tele. Elv�r�s�dve h�trafordult, majd k�nosan r�mosolygott Nathanre, aki felvonta az egyik szem�ld�k�t, �s v�rakoz� mosollyal r�juk meredt.

- Rosszkor j�ttem? – k�rdezte.

- Nem! – v�gt�k r� egyszerre!

Nathan tov�bb somolygott, �s k�zelebb l�pett.

- A doki itt van, csak el�re k�ld�tt, mert meg�llt besz�lgetni egy n�vel.

- H�t �n… azt hiszem egy kicsit kimegyek…

- �, miattam ne f�radj! – vetette le mag�t a sz�kbe a f�rfi, �s r�pillantott a n�re.

- De �n…

Az ajt� kiny�lt, majd bel�pett rajta az orvos.

- �, m�r l�that�an jobban van! – jelentette ki, nem kis megk�nnyebb�l�ssel a hangj�ban. K�peny�t levetette, a l�ny kez�be nyomta, majd t�sk�j�t mag�hoz v�ve, az �gyhoz l�pett. Nem sz�lt semmit, r�gt�n munk�hoz l�tott. �vatosan letekerte a k�t�st, �s alaposan megvizsg�lta. L�tszott arc�n az el�gedetts�g.

- Nagyszer� munk�t v�gzett, Miss…

- Sinclair! – v�laszolt Beth szemrebben�s n�lk�l. L�tta Rhyst, ahogy meglep�dve felvonja az egyik szem�ld�k�t, de csendben maradt.

Az orvos r�kent a f�rfi seb�re egy furcsa illat� ken�cs�t, majd tiszta v�szonnal, �jra bek�t�zte.

- M�g legal�bb egy hetet pihennie kell, azt�n mozoghat, de csak �vatosan! Addig rem�lem a kisasszony itt marad, �s tov�bb �polja! – n�zett r� egy pillanatra Bethre.

- �n… nem hiszem…

- Ugyan, remek�l v�gzi a munk�j�t! Azt hittem, hogy egy f�lholtat tal�lok, m�r eln�z�st Uram, ehelyett majd kicsattan az er�t�l! Ha hinn�k a m�gi�ban, azt hinn�m H�lgyem, hogy maga term�szetf�l�tti er�kkel b�r! De az is lehet, hogy csak a szem�lyis�ge a gy�gy�r!

Beth elpirult a b�k�radatt�l, �s lehajtotta fej�t. �r�lt, hogy az orvos elismeri a munk�j�t, de ez az egy h�t itt marad�s… nem teljesen �gy k�pzelte! Itt mindenki �sszeesk�szik ellene? Hogy fog m�g h�t teljes napot kib�rni a f�rfi mellett? F�leg hogy az �gy „�lt�zteti” le �s fel, mint valami bab�t… � meg olyan bolond, hogy meg is teszi!

- Ahogy szeretn� – s�hajtotta lemond�an. Ugyan, ki gy�zhet a f�rfiakkal szemben?

Az orvos nem maradt sok�ig, m�g elhadart valamit arr�l, hogy Rhys szervezete rendk�v�l er�s, �s csod�lkozott azon, hogy nem fogyott sem az �pium, sem pedig a morfium.

Miut�n a doktor t�vozott, Nathan sem maradt t�bb ideig. Arra hivatkozva, hogy Valerienek tal�n sz�ks�ge lehet valamire, kis�t�lt a helyis�gb�l.

A csend most elviselhetetlen�l fesz�lt k�z�tt�k, de egyik�k sem pr�b�lta megt�rni.

Beth nem tudta mit gondolhat a f�rfi. Vajon nagyon m�rges, hogy nem ment el? Vagy van egy�ltal�n egy kicsi es�lye is arra, hogy �r�l a jelenl�t�nek? �, Istenem, ez a bizonytalans�g egyszer a s�rba fogja �ld�zni!