Egy b� f�l �ra m�lva maga k�r� tekerte a t�r�lk�z�t, megsz�r�tkozott, �s felvette a h�l�inget. Egy egyszer�, hossz� ujj�, el�lgombol�s, bok�ig �r� darab volt, finom anyagb�l. Haj�t kif�s�lte, �s a m�r vid�man pattog� t�zh�z l�pett; �s letelepedett a kandall� el�tti vastag sz�nyegre. Haj�t sz�r�tgatni kezdte. M�g csak most tudta jobban szem�gyre venni szob�j�t. A falakon a tap�ta, barackvir�g sz�n� volt, �s a b�torok is hozz� hasonl�, vil�gos sz�n� f�b�l k�sz�ltek. K�t fotel fogott k�zre egy kis asztalt, amin egy v�za vir�g d�szelgett. A kandall�val szemben helyezkedett el az �gy, bord� huzatban, �s szint�n bord� szat�n drap�ria l�gott le a mennyezetes b�tordarabr�l. Az �gy el�tt, egy kisebb l�da �llt, amire r�zsamot�vumokat faragtak. A sz�nyeg, amelyen �lt, h�feh�r pr�mb�l k�sz�lt. A s�t�t�t� f�gg�ny�k halv�ny barna, �s szolid narancssz�nben j�tszottak. �sszegezve nagyon �zl�sesen volt berendezve, �s tetszett is neki.

Allen halkan kinyitotta az ajt�t, majd belesett a r�sen, de nem l�tott senkit. V�g�l �szrev�tlen�l bel�pett, �s behajtotta maga m�g�tt az ajt�t, �s k�rben�zett. Akkor vette �szre a l�nyt, aki a sz�nyegen �lt, h�ttal neki, �s a haj�t sz�r�totta. V�llait leengedte, a haj�t pedig a jobb oldal�ra s�p�rte. Fej�t is jobbra d�nt�tte egy kicsit, szabadon hagyva az eg�sz nyak�t.

Allen szemei megvillantak, �s eg�sz test�n v�gigfutott egy v�gyhoz hasonl� �rz�s, de ez t�bb volt ann�l. Nyelt egyet �s felid�zte mag�ban a l�ny v�r�nek �z�t. Fel� l�pett, �s ahogy egyre k�zeledett, l�that�v� v�lt sz�m�ra, fogainak nyoma. Tudta, hogy szemei most v�rv�r�sen izzanak, �s szemfogai is megny�lnak, de visszafogta mag�t, �s nem ny�lt hozz�… m�g nem. Kezeit �k�lbeszor�totta, a leveg�t is egyre hevesebben vette; v�re sz�guldott ereiben; de nyugtatta mag�t, hogy ez �gy nem lenne j�. Nem lenne �lvezetes sz�m�ra. M�r a l�ny h�ta m�g�tt tornyosult f�l�, �s �gy n�zett le r�. �r�lt, hogy k�pess�geinek k�sz�nhet�en, a n� m�g nem vette �szre.

Daisy eg�sz l�ny�t egy fojtogat� �rz�s fogta el, amibe beleremegett. Felemelte kez�t, �s a nyak�t kezdte el massz�rozni, de egy m�sik k�z ell�kte, �s az, vette �t a hely�t.

Daisy felsikoltott, �s megfordult volna, de nem engedt�k neki.

- Majd �n - s�gt�k a f�l�be, �s gyakorlott mozdulatokkal, massz�rozta a nyak�t. Daisy egy kicsit m�g fesz�lten �lt, majd egy s�hajjal lehajtotta a fej�t, �s �tadta mag�t az �lvezeteknek. Egyre jobban old�dott benne a g�rcs, �s az idegess�g. A f�rfi kezei mesterien laz�tott�k el.

- �gy j�? - k�rdezte szinte suttogva, de k�zben egyszer sem �llt meg.

- Mmmm - ny�gte, �s libab�r�s lett, amikor Allen kezei a nyak�r�l �tt�rtek a v�llaira, �s onnan egyre lentebb haladt, k�vetve karjainak helyzet�t, �s mozdulat�t; s mire a csukl�ihoz �rt, amelyek az �l�ben pihentek, a f�rfi m�r teljesen �tkarolta, mellkasa a h�t�nak simult. A nyak�ba cs�kolt, mik�zben kezeit fentebb cs�sztatta. Daisy m�r reszketett a v�gyt�l, mellei egyre szapor�bban emelkedtek �s s�llyedtek. Allen meg�llt a l�ny mellei alatt, �s Daisy m�r szinte felny�g�tt a csal�dotts�gt�l, �s majdnem a f�rfi kezeibe adta �ket, de v�gtagjai t�l neh�znek t�ntek. H�tra hajtotta volna a f�rfi v�ll�ra a fej�t, de az ell�pett m�g�le. Daisy d�bbent arccal fordult meg, de m�r csak a m�sik h�t�t l�tta. Allen m�g visszafordult az ajt�ban, �s mindent tud�an elmosolyodott.

- J� �jt - mondta a l�nynak, majd kiment a szob�b�l.

Daisy sokkolva �lt �gy, ahogy otthagyt�k. Sz�vesen felki�ltott volna, hogy visszah�vja Allent, hogy befejezhess�k, amit elkezdtek. Ny�gve a h�t�ra fek�dt, �s karjait maga mell� ejtette. „Ez annyira kegyetlen volt!” Tal�n a f�rfinek ez meg se kottyant, de � most majd meghalt a v�gyt�l. De odakint l�thatta a szem�ben, hogy folytatta volna, ha nem zavarj�k meg �ket.

Allen �nel�g�lten s�t�lt be a szob�j�ba, �s ledobta mag�t a fotelbe, majd j�l megh�zta a cherry-s �veget.

Ezt is siker�lt v�gig csin�lnia, �gy, hogy nem vesz�tette el a fej�t. Felizgatta a l�nyt, �s amikor m�r az, az �gyban szerette volna folytatni, � otthagyta. Keser� mosoly ter�lt el arc�n. M�r alig v�rta, hogy megtegye a legels� l�p�st a l�ny �sszeomlat�sa fel�, ami a n�sz�jszak�n fog megt�rt�nni. Most �gy viselkedik vele, mintha t�nyleg szeretn�, �s �gy �ll�tja be ezt a v�gy dolgot, mintha minden sz�p �s j� lenne, de amikor elj�n az id�, hogy minden �lesben fog menni, �s T�NYLEG meg kell tenni�k, nem fog foglalkozni azzal, hogy Daisynek a legels� alkalma lesz, hanem csak a saj�t v�gyaival fog t�r�dni. Ez pedig minden bizonnyal f�jni fog a l�nynak, �s rossz �lm�nyk�nt fogja kezelni, azt�n ez �tmegy szorong�sba, ha Allen minden nap le fogja fektetni, de nem teszi �lvezetess� a dolgot sz�m�ra.

Azt�n majd sz�pen �tt�r a harapd�l�sra, de nem teszi v�mp�rr�. �, nem. Nem lesz annyira j�tev�. Legyeng�ti testileg is lelkileg is, majd nem � fogja saj�t kez�leg meg�lni. Nem. Elkeseredetts�g�ben, �s v�gelgyeng�l�sben fog meghalni, el�g fiatalon. � pedig �jra szabad lesz. Majd elj�tszza a v�gtelen sz�vf�jdalm� �zvegy f�rfit, azt�n az egy �v gy�szid� letelt�vel, �jra j�rhatja a maga �tj�t… Henry most b�szke lenne r�… V�mp�rhoz m�lt� gonoszs�g.

Hamarosan el is kezdheti.

Daisy a f�l napot �taludta. D�l k�r�l j�rhatott az id�, amikor hunyorogva kinyitotta szem�t… B�r ne tette volna.

- J� reggelt - sz�lalt meg kaj�n vigyorral Luigi, aki teljesen felette volt, t�rdelve az �gyon. Daisy felsik�tott, �s meglend�tette a kez�t. Hatalmas pofont kevert le a fi�nak, aki leesett az �gyr�l. Daisy d�h�sen felh�zta nyak�ig a takar�t, �s r�meredt a n�gyk�zl�b k�szk�d� h�borgat�j�ra.

- Mit keresel itt? T�nj innen! - kiab�lta, �s megdobta egy p�rn�val, ami arcba kapta Luigit, �s megint elter�lt a f�ld�n.

- Ah, Daisy, ne legy�l ilyen kegyetlen, �n csak… tapasztalatot szerettem volna szerezni!

- Tapasztalatot? - sik�totta, �s nem t�r�dve azzal, hogy h�l�ingben van, kiugrott az �gyb�l, �s egy p�rn�val er�teljes �t�seket m�rt a fi�ra, aki karj�val pr�b�lta akad�lyozni a „becsap�d�sokat”.

- J�, j�, j� el�g, igaz�b�l, nem ez�rt j�ttem - d�lt h�tra lihegve.

- Hanem? - torpant meg Daisy, de kez�t t�mad� �ll�sba emelte.

- Az ap�d, a b�ty�d, �s Blake itt van… haza akarnak vinni.

Daisy el�sz�r les�padt, majd kiszaladt a szob�b�l. H�l�ingj�nek alj�t felkapta, �s �gy viharzott le a l�pcs�n. Berontott az el�szob�ba, ahol az el�bb eml�tettek veszekedtek Henryvel. A f�rfi megpr�b�lt diplomatikusan viselkedni, l�tszott, hogy nem szeretn�, hogy elboruljon az agya, de Blake rettenetesen �rj�ng�tt. Daisy bentebb rohant, �s a k�t viaskod� alak k�z� �llt.

- El�g legyen! - ki�ltott r�juk. Amint minden szem r�szegez�d�tt, apja hat�rtalan haragra robbant.

- Daisy! - harsogta, �s megfogta a karj�t. - Most azonnal haza j�ssz vel�nk.

Daisy kiszak�totta mag�t a szor�t�sb�l, �s h�tr�lt.

- Nem papa, nem megyek.

- Mif�le ribanc lett bel�led? - ki�ltott r� Gareth, �s fenyeget�en fel� l�pett.

- Maradj ki ebb�l, Gareth - szegte fel fej�t Daisy, �s �llta a f�rfi tekintet�t, akinek m�r teljesen elv�r�s�d�tt a feje a d�ht�l.

- Szeret�je lett�l egy arisztokrat�nak, Daisy! Hogy s�llyedhett�l ennyire m�lyre? - k�rdezte fennhangon Adam, amint v�gig m�rte h�g�t. Kibontott, k�cos haj, mer�szen kigombolt h�l�ing.

- Nem vagyok az! - v�dekezett Daisy, de bel�tta, hogy h�rom f�rfival szemben nem gy�zhet. „Hol van m�r Allen?”

 - Azt mondtam, hazaj�ssz - mondta az apja, �s �jra megfogta a karj�t, de mikor kiszabadult volna, a m�sik oldalr�l, Blake fogta k�zre. A kij�rat fel� araszoltak, mik�zben Daisy ellenkezett, ahogy tudott. Pr�b�lt lef�kezni, de t�l er�sek voltak vele szemben.

- Ne papa! V�rj, hallgass meg!

- Ezen nincs mit sz�p�teni, l�nyom! Eladtad magad, egy k�jencnek. �r�lhetsz, hogy nem tagadlak ki! R�ad�sul megs�rtetted Blaket… ne akard, hogy enn�l jobban is megharagudjak r�d!

- De �n nem megyek hozz�! - ord�tott apj�ra, �let�ben el�sz�r, k�nnyes szemekkel.

Az eg�sz aula visszhangozta k�ts�gbeesett hangj�t. Mintha meg�llt volna az id�. Sehonnan nem sz�r�d�tt a terembe hang. Csak a nagy cs�nd vette k�r�l �ket.

- Allen �bredj fel! Allen! - mennyd�r�gte Matt, �ccs�nek h�l�szob�j�ban. Allen szemei kipattantak, �s fel�lt.

- Mi t�rt�nt?- k�rdezte egy �s�t�s k�zben �s ny�jt�zkodott.

- Csin�lj valamit, k�l�nben Daisyt elviszik.

- Mi? - �bredt fel teljesen.

- Blake, meg a csal�dja elj�tt, �s haza akarj�k cipelni… gyere m�r!

- De j� - morogta, �s felkapott mag�ra egy nadr�got.

Egy perc se telt bele, m�r az el�szoba ajtaj�n�l hallgat�zott, de m�g nem nyitott be. Hallotta h�ga zokog�s�t, �s a n�gyes vit�j�t, ami m�r eszeveszett ord�toz�sba fajult. G�nyos mosoly jelent meg arc�n. „Sz�ks�ge van r� a l�nynak… f�gg t�le…” Bel�l megsz�lalt valami. Musz�j tennie valamit, k�l�nben m�g meg�tik. Blake, meg ebben m�r el�g j�rtas, sz�val nem esik majd nehez�re. �s az egyed�li szem�ly, aki meg is �theti, az � maga!

Felvette a legf�lelmetesebb arckifejez�s�t, �s kiv�gta a sz�rnyas ajt�t, ami f�ls�rt� csattan�ssal v�g�dott a falnak. �gy l�pkedett v�gig a szob�n, mintha az eg�sz vil�g az �v� lenne. Csak egy sz�l nadr�g volt rajta, de annyi b�szkes�g szorult a j�r�s�ba, hogy azt m�g a fels� t�zezer tagjai is megirigyelt�k volna. Mire oda�rt a veszeked� csoporthoz, mindenki abbahagyta, �s r� n�zett.

T�vedett. Nem h�ga zokogott, hanem Daisy. Amikor apja keze lecs�szott karj�r�l, kiszak�totta mag�t Gareth szor�t�s�b�l, �s hozz� futott. A nyak�ba vetette mag�t, mag�hoz szor�totta a f�rfit.

„H�t m�gis elj�tt!”

Allen egy s�hajjal �tkarolta, �s � is mag�hoz szor�totta, de nem engedett p�r m�sodpercn�l t�bbet. Maga mell� ford�totta a l�nyt, de az egyik karj�t, birtokl�an a derek�n hagyta.

- Mit akarnak itt? - k�rdezte, m�ly hangon, �s fenyeget�en v�gig m�rte a t�rsas�got. Blake el�re l�pett, �s peckesen kih�zta mag�t. Gy�l�lettel n�zt�k egym�st n�h�ny percig, majd Gareth mindentud�an elvigyorogta mag�t.

 - A l�ny a jegyesem, �s m�gha egy magadfajta v�rsz�v�, a szeret�j�v� is tette, akkor sem hagyom, hogy addig sz�rakozz vele, am�g meg nem unod, �s eldobod. Ez�rt hazaviszem magammal. Nem hagyom, hogy ringy�v� v�ljon… de f�lek, hogy m�r az.

- Ez a ringy� - szor�totta m�gjobban mag�hoz a l�nyt. �s � is fels�bbrend�en, majd len�z�en elmosolyodott. - a feles�gem. Jobb lenne, ha nem s�rtegetn�d, mert f�l�, hogy az �leteddel j�tszol. �s � most m�r itthon van… Velem.

- A feles�… Te hozz�ment�l? - ki�ltott r� a l�nyra, aki �sszerezzent Allen karj�ban, �s h�tr�lni pr�b�lt, de Allen visszatartotta. Gareth egyre k�zeledett, mik�zben hangj�t is emelte, mindig hangosabbra.

- Egy v�mp�rhoz ment�l hozz�, te ribanc! R�ad�sul engem otthagyt�l a templom kell�s k�zep�n, megsz�gyen�tve, mint egy kuty�t! Az eg�sz v�ros rajtam r�h�g! Ezt nem t�r�m el! - �rt oda hozz�, �s meglend�tette karj�t. Daisy felsikoltott, �s remegve pr�b�lt h�tr�lni, de az er�s kar, ami a derek�ra fon�dott, m�g mindig nem engedte el. Allen megfogta Gareth karj�t, p�r centire a n� arc�t�l, �s h�tracsavarta. Daisy f�lszemmel feln�zett r�, majd kiss� megijesztette, amit l�tott. Allennek teljesen els�t�t�lt az arca, �s m�g �gy, vil�gosk�kben is szikr�ztak a szemei.

- Soha t�bbet, ne emeljen r� kezet… meg�rtette? - mondta halkan, �s m�gjobban megcsavarta a m�sik kez�t. Garethnek csak az orra k�r�l r�ndult meg az arcizma, am�gy meg rezzen�stelen�l t�rte.

- Meg�rtettem - sziszegte a fogai k�z�tt, mire Allen elengedte.

- Akkor rem�lem, hogy a k�zelj�v�ben, soha t�bbet nem zaklatnak minket - jelentette ki, �s jelent�s�gteljesen v�gig m�rte Garethet.

- De a l�nyom…- sz�lalt meg Gustav.

- A l�nya a lehet� legjobb kezekben van, uram - v�gott k�zbe Allen. Az id�s emberen l�tszott, hogy mondani akart valamit, de ink�bb nem sz�lalt meg, hanem kicsit k�ts�gbeesve n�zett l�ny�ra, aki egy b�lint�ssal biztos�totta a mellette �ll� f�rfi szavainak igaz�t.

- Szeretem �t, papa - mondta halkan, mire Allen megrezzent, de arc�n nem jelent meg semmilyen �rzelem. Gustav arca el�rz�keny�lt, �s szemeit k�nnyek hom�lyos�tott�k el, de �sszeszor�totta �ket, majd f�rfias b�szkes�ggel kih�zta mag�t. K�t karj�t kit�rta, amire Daisy odafutott hozz�. Allen felszabadult karja ernyedten esett maga mell�, �s figyelte a jelenetet.

Igaz�b�l most azt sem tudta hol van. Kicsit sokkolta a l�ny el�bbi mondata. De… ez m�g j�l j�het a terv�hez… s�t. Lenyelte a tork�ban l�v� gomb�cot, �s unottan fels�hajtott. R�pillantott Garethre, aki szint�n �t n�zte, majd egy gy�ztes mosoly�val intett neki. Odaaraszolt a f�rfihez.

- Na ugye megmondtam, hogy �r�k vesztes maga, Blake?

- Ne legyen ilyen nagy sz�d, Noir. Nem tudod, mire vagyok k�pes.

- Hoh�… fenyegetve kellene �reznem magam? - halk�totta le a hangj�t, hogy csak a m�sik hallja.

- Igen… j�l hallottad.

Allen megveregette a v�ll�t, majd diadalittasan, �s megvet�en r�mosolygott.

- �n nyertem meg azt, ami a sz�modra a legkedvesebb, pancser. R�m hallgat, �s mindenhova k�vetne… a tenyeremb�l eszik. B�rmivel megt�mheted a fej�t, nem fog hinni neked. Sz�m�ra �n vagyok a vil�g.

- Sz�val te is csak �gyba akarod vinni mi? - suttogta, de haragja egyre nagyobb lett. - H�t lakat alatt is �rizheted, engem nem �rdekel… egyszer �gy is velem fogja t�lteni az �jszak�t.

- Ugyan… - cs�v�lta meg g�nyosan a fej�t. - ann�l az�rt jobb az �zl�se - s�gta, �s ott hagyta a f�rfit. Annyit m�g l�tott, hogy Gareth �k�lbeszor�totta kezeit. 

Daisy mell� �llt, �s amikor a l�ny abbahagyta a besz�lget�st apj�val, �tkarolta a v�ll�t.

- Ha most megengedik, m�g sok megbesz�lni val�nk van a feles�gemmel - mondta hamis mosollyal az arc�n, �s kezet ny�jtott a f�rfinek.

Gustav arc�n is megjelent egy mosoly, majd elfogadta a fel� ny�jtott kezet.

- Vigy�zzon r� uram… n�ha hajlamos elragadtatnia mag�t.

- Az soha nem baj - vigyorgott Allen, �s a l�pcs� fel� vezette a l�nyt.

M�g hallotta az �reg hangj�t, miel�tt becsukta volna maga m�g�tt az ajt�t. „Ezzel is megvoln�nk.”