Reggel... A nap m�zsz�n� f�nyei gyeng�den siklottak be a kast�lyba. Winter- hallban mindenki idegesen s�rg�l�d�tt. Egyed�l a menyasszony volt nyugodt, vagyis ink�bb csak ezt mutatta. Bel�l azonban reszketett. Ideges volt. Eml�kezett r�, hogy az az idegen f�rfi mit mondott neki az �jszaka s�t�tj�ben, m�sf�l �vvel ezel�tt. Hogy Leon nem lenne k�pes megn�s�lni, �s �t csak j�t�knak haszn�lta. Akkor mi�rt van most itt? Mi�rt akarja elvenni? Akarja �t, e fel�l nem volt semmi k�ts�ge, hisz a f�rfi t�bb �zben is bebizony�totta. �m azokat, amiket hallott, nem tudott feledni. Azok a s�relmek, azok a r�galmak. �s mind helyt�ll�ak voltak. Mi�rt akarja elvenni h�t? Az�rt mert m�shogy m�r nem f�rhet hozz�? Vagy, mert val�ban a k�zel�ben akarta tudni? �h a fene sem tud kiigazodni ezen a f�rfin, bosszankodott. De itt az ideje, hogy mindenre f�nyt der�tsen. Leon Oswald feles�gek�nt. Belen�zett a f�s�lk�d�asztal�nak t�kr�be, �s m�g maga sem hitte el, amit l�t. Ott �lt egy hossz�, feh�r selyem k�nt�sben, a sminkje k�szen volt, ahogy a haja is. �m a ruh�ja m�g hi�nyzott. Mindenki csak s�rg�tt k�r�l�tte, csod�lt�k, sz�p�tett�k. Egyed�l mostohaanyja k�sz�l�d�tt bosszankodva, mik�zben olyan mondatok hagyt�k el a sz�j�t, hogy; egy�ltal�n nem �rtem mire ez a nagy felhajt�s, vagy mi�rt pont �t veszi el, hogy lehet k�pes elviselni. Sora az ilyenekre csak megforgatta a szem�t. Pamela m�r k�szen �llt. Haj�t eleg�nsan felk�t�tte egy r�zsasz�n szalaggal. Ruh�ja s�t�tr�zsasz�n volt, p�ntn�lk�li �s n�hol gy�ngy�k d�sz�tett�k. Boldog mosollyal �lt n�v�re �gy�n, mik�zben a besz�d�vel elsz�rakoztatta, am�g a l�nyt sminkelt�k. Sor�nak pedig el kellett ismernie; ezt Leonnak k�sz�nhette. Olyan kapcsolata volt a h�g�val, mintha a legjobb bar�tn�k lettek volna. �s Pamela mindenhol b�szk�n mutatkozott gy�ny�r� n�v�r�vel. Clarissa, egy hossz� ujj�, rik�t� lila ruh�t viselt, melyet feh�r fodrok d�sz�tettek. Neh�z �kszereket viselt, �s Sora nem tudta eld�nteni mire ez a nagy villog�s. M�g egyetlen dologra volt k�v�ncsi; hogy vajon a herceg hogyan magyar�zza ki, ha a h�ga nem jelenik meg a saj�t testv�re esk�v�j�n. M�rpedig ha az az alak ezzel kapcsolatban igazat mondott, az a kisl�ny lelki �s testi terrornak van kit�ve. Hamarosan bel�pett a francia ruhatervez� h�lgy, nyom�ban k�t l�nnyal, akik az eszm�nyi menyasszonyi ruh�t hozt�k. �vatosan letett�k az �gyra, �s seg�dkezni kezdtek a felad�s�n�l, mik�zben Pamela csillog� szemekkel figyelt. Sora m�g egyszer belen�zett a t�k�rbe.

A nagy s�rg�s k�zepette egy fiatal, eleg�ns h�lgy l�pett be a kast�lyba. K�kez�st szemei vid�man csillogtak. Feh�r haj�t gondosan felt�zte, hogy n�h�ny tincs lel�gjon. Arca finom von�sokat hordott. Nagyon sz�p volt, olyan, mint egy Angyal. Egy mentaz�ld sz�n� ruh�t viselt, melynek r�vid ujjait a felkarj�ra h�zta, s a fels� r�sz h�mz�ses volt, az als� pedig kis r�zs�kkal volt megt�zdelve. Mikor feln�zett a l�pcs�re, egy ideges, �s nagyon j�k�p� f�rfit l�tott a zak�j�val bajl�dni. Mire v�gre siker�lt felvennie, le�rt a l�pcs� alj�ra �s feln�zett. Mogyor�barna szemei el�sz�r d�bbentek voltak, majd vid�man csillantak fel. Boldog mosollyal sietett a l�ny fel�. Feh�r inget �s fekete nadr�got viselt, ugyan olyan sz�n� zak�val. Ahogy k�zelebb �rt a kez�be fogta a l�ny kez�t, �s megcs�kolta.

- Nem gondoltam, hogy idej�ssz - jegyezte meg a f�rfi.

- Leon sem tudja - n�zett r� a l�ny csintalan mosollyal. - R�g l�ttalak, Brandon.

- Val�ban - mosolygott a f�rfi. - �s mi j�ratban?

- Szerettem volna l�tni a menyasszonyt, m�g az esk�v� el�tt - mosolygott r�.

- L�thatod - majd Brandon a l�pcs� fel� fordult, �s szemei b�szk�n csillantak fel.

- Istenem - kapta a sz�ja el� a kez�t a l�ny, mik�zben n�zte a lassan les�t�l� Sor�t. Soha ilyen gy�ny�r�t nem l�tott, �s nem k�pzelt. - Lady Sora - l�pett oda csod�lattal. - Mi m�g nem ismerj�k egym�st. De �gy hiszem, el�g id�nk lesz r� - majd m�r b�trabban n�zett a csokol�d� sz�n� szemp�rba. - A nevem: Sophie Oswald.

* * *

Egy j� pont a hercegnek. Sora elmosolyodott Sophie l�tv�ny�n. A kisl�ny elb�v�l� �s megnyer� volt. Nem olyan, mint a b�tyja, b�r a makacss�ga neki is ki�tk�z�tt. Ahogy besz�lt egy finom �ri h�lgy modora �radt bel�le. Egy�ltal�n nem olyan volt, mint egy meggy�t�rt l�ny, akit retteg�sben tartottak. �d�kat zengett a b�tyj�r�l. Ebben tal�n nem volt igaza annak a titokzatos alaknak, de a t�bbi... Az, hogy elhagyta, a k�ny�rtelen b�n�sm�d a n�kkel, a gaztettek, �s a sz�lei hal�la. Azok megalapozottak voltak. �m ez a kis Angyal szinte isten�tette a fiv�r�t. �s � r� fog j�nni, hogy mi is igaz abb�l, amit mondtak neki. �m addig nem fog tudni megbocs�tani Leonnak sem, m�g meg nem b�zik benne �jra. A feh�r hint�ba Sora �s Sophie �lt. A kisl�ny mindenr�l el tudott besz�lgetni vele. De valahogy minden m�sodik mondata az volt, hogy milyen boldog, hogy � lesz a s�gorn�je. Ez mosolyg�sra k�sztette Sor�t is. �lvezte a kis h�lgy t�rsas�g�t. Elb�v�lte a t�r�keny kecsess�ge, �s finoms�ga. Benne nem mutatkozott meg a b�tyja hat�rozott ac�loss�ga, sem d�moni volta. �pp ellenkez�leg. Lesz el�g ideje, hogy megismerje Leon Oswaldot. Addig viszont k�ptelen k�zelebb ker�lni hozz�, m�g meg nem ismeri teljesen. Mert t�ny volt, hogy a f�rfi elhagyta akkor.

- Sora! - sz�l�totta meg Sophie. - Mond csak, mi�rt nem b�zol Leonban?

- Honnan...? - majd elmosolyodott. - L�tom, nagyon ragaszkodsz a fiv�redhez, Sophie. Tudod, vannak bizonyos dolgok, amik megmagyar�zhatatlanok, �s a v�laszt keresem r�juk. A b�ty�d akkor hagyott magamra, amikor a legnagyobb sz�ks�gem lett volna r�.

- �s �gy gondolod, erre nem volt el�g j� oka? - vonta fel a szem�ld�k�t a l�ny. - A b�ty�m semmit nem tesz ok n�lk�l. �m �n l�tom azt, amit te nem tudsz, vagy nem akarsz �szrevenni. B�r sok l�ny volt az �let�ben, egyet sem mutatott be nekem, s egyet sem vitt Blackheath kast�ly�ba. Megn�s�lni, meg azt�n v�gk�pp nem akart - kacagott fel. - Meg�g�rte a sz�leinknek, hogy csak azt a n�t viszi oda, aki sz�m�ra l�tsz�ks�g�, �s akit nem tud feledni - majd m�lyen a csokol�d� sz�n� szemekbe n�zett. - Ez te vagy, Sora. Olyan t�zet l�tok a fiv�rem szem�ben, amikor r�lad besz�l, hogy szinte perzsel.

- Mond csak Sophie... - kezdte Sora. - milyen kapcsolata volta testv�rednek, a sz�leitekkel?

- Oh h�t Leon igen l�zad� t�pus volt - nevetett fel. - Mindig apa ellen szeg�lt. Nem teljes�tette senki parancs�t, csak azt, amit � j�nak l�tott. Ezzel szemben anya k�r�s�t, mindig teljes�tette. M�r, amikor fiatalabb volt is t�l sokat m�szk�lt a l�nyok ut�n. �s m�r akkor mindenki azt mondta; Leon sokkal vesz�lyesebb lesz, mint apa. � lesz a veszedelmes �s ellen�llhatatlan herceg. Gondolom, tudod, hogy Lucifernek nevezik - mosolygott r�. - Ez nem felt�tlen�l jelent rosszat.

- M�r nem tudom eld�nteni, hogy j�t vagy rosszat jelent - s�hajtott fel Sora.

- Figyelj r�m! - mondta komolyan Sophie. - Biztos vagyok benne, hogy nyom�s okod van r�, hogy ilyen l�gy, de legal�bb ezt a napot ne rontsd el a gy�l�lk�d�seddel. Mert gondolom, nem az volt az �lmod. K�s�bb eld�ntheted magad is, mi az, amit akarsz, �s megkeresheted a v�laszokat a k�rd�seire.

- Mond csak Sophie, h�ny �ves vagy? - k�rdezte Sora mosolyogva.

- Tizennyolc. De Leon Oswald mellett az �let maga a tanul�s - mosolyodott el.

Maga a tanul�s? Bizony. � maga is mennyit tanult a veszedelmes hercegt�l pedig kevesebbet, mint egy h�napot volt vele, azt�n a f�rfi elt�nt. Ez ism�t s�t�t �rny�kot vont fel gy�ny�r� arc�ra. Gy�l�lheti � annyira Leont, amennyire akarja, �m a saj�t esk�v�j�t nem fogja miatta t�nkre tenni. F�leg, hogy a f�rfi minden �lm�t teljes�tette. Hamarosan kider�l, milyen is val�j�ban az a f�rfi, akit �gy emlegetnek; az angol D�mon.

Leseg�tett�k a hint�r�l, majd azt vette �szre, hogy b�tyja szorosan a karjaiba z�rja, �s nyugtat� szavakat suttog a f�l�be. Sor�nak nem sok hi�nyzott, hogy a k�nnyei eleredjenek. De b�szk�n visszatartotta �ket. Ahhoz a f�rfihoz k�sz�l hozz�menni, aki a legnagyobb f�jdalmat okozta neki, s gy�l�lte. De m�gis... mintha olyan sokszor �lmodott volna err�l. Mindenki bement, de Sophie m�g utolj�ra r�mosolygott. A kisl�ny egyszerre b�v�lte el �s nyugtatta meg. Nem olyan volt, mint a testv�re, b�r az id� sor�n sem feledte, milyen biztons�got ny�jtott neki az a szem�t alak. M�ly leveg�t vett �s belen�zett az apja szem�be.

- Ne agg�dj, dr�g�m - mosolygott r� b�ztat�an. - Leon, nem fog t�ged b�ntani, ak�rki ak�rmit is mondott. Hagyd ezt a gy�l�lk�d�st.

- Erre a napra apa - mondta Sora komolyan. - De elfelejteni, nem hiszem, hogy tudom.

A gr�f szomor�an fels�hajtott, majd m�g egyszer b�szk�n n�zett v�gig a l�ny�n. Sora felemelte a fej�t, �s csod�lkozva n�zte a hatalmas templomot, melyet v�r�s r�zs�k d�sz�tettel, mindenhol. Legal�bb k�tsz�z ember volt megh�vva. Na tess�k Oswald, fintorodott el. M�g ezt az �lm�t is val�ra v�ltotta. Fels�hajtott �s elfogadta apja karj�t, �s lassan bel�ptek. Minden ember szeme r�szegez�d�tt. De Sor�t nem �ppen ez �rdekelte. Leon, London �s egyben Anglia legszebb templom�t v�lasztotta. Hatalmas volt �s gy�ny�r�. �s most az eg�sz helys�g v�r�s r�zs�kkal volt d�sz�tve. A l�ny m�g egyszer fels�hajtott, majd felemelte a fej�t. Ahogy l�pkedtek, az emberek csod�lattal, tisztelettel, �h�tattal n�ztek rajta v�gig, de Sora csak az olt�r el�tt �ll� D�mont n�zte, akinek szem�ben felcsillant a v�gy.

Leon megfesz�lt, �s hatalmas �nfegyelemre volt sz�ks�ge, hogy el ne rohanjon. Megn�s�lni, �? Ez nevets�ges volt. �m amikor belegondolt, hogy ki lesz a feles�ge, �s milyen �let�k lehet, semmi k�ts�g nem maradt benne. Sora Naegino a legfens�gesebb n� volt. Utol�rhetetlen �s p�ratlan. Mind a szem�lyis�ge, mind a k�lseje. �m az a gy�l�let, amit a l�ny, fel� t�pl�lt, r�miszt� tetszett. Csakhogy � megfogadta, hogy igenis meg fogja v�ltoztatni a l�ny v�lem�ny�t. Ker�l, amibe ker�l. Mindenhol v�r�s r�zs�k voltak. Illatoztak, pomp�ztak. Ak�rcsak Sora. � pedig a l�ny minden kisl�nykori �lm�t val�ra akarta v�ltani. Ez lehetett az els� l�p�s a megb�k�l�s, a boldogs�g fel�. � maga fekete nadr�got �s zak�t viselt, feh�r inggel, melynek fels� gombjait nem gombolta be. Vad, zabol�tlan, t�k�letes ragadoz� k�p�t festette az emberek el�, s akkor bel�pett �. Leon ez�st szemei megvillantak, majd f�stsz�rk�v� v�ltak. A legfens�gesebb, �s neki teremtett�k, futott �t az agy�n. Lassan, pontr�l pontra n�zett v�gig Sor�n. A l�ny haj�t k�l�nleges kontyba t�zt�k, ami abb�l �llt, hogy egy- egy tincset visszacsavartak �s �gy fogt�k fel. A konty minden oldal�r�l kiengedtek egy hull�mos tincset, de csak annyira, hogy a v�ll�ig �rjen. �s egy k�kez�st sz�n� h�tk�z�pig �r� f�tyol volt rajta. Sminkje l�gy volt. Csokol�d� sz�n� szemei d�monian csillogtak. Zamatos ajkait egy enyh�n pirosas r�zs tett m�g k�v�natosabb�. Egy igazi istenn� arca. Majd Leon tekintete d�bbenten esett lejjebb. Sora ruh�ja Holdez�st sz�n� volt. P�nt n�lk�li, minek fels� r�sze r�simult alakj�ra, minden sz�ps�g�t kiemelve. A fels�t apr� gy�ngy�kkel, �s alig �szrevehet� h�mz�ssel d�sz�tett�k. Majd a szoknyar�sz b�v�lt. Selyemb�l k�sz�lt, szint�n abb�l a Holdez�st sz�nnel, �s minden oldalon egy kicsit felcsavartak bel�le. Sora kez�ben egy v�r�s r�zsa csokor volt, s Leon soha ilyen gy�ny�r�t nem l�tott. Egy igazi D�mon volt, olyan, mint saj�t maga, �s az � sz�n�t viselte. „- M�gsem gy�l�lsz h�t annyira, sz�ps�ges Sora? �n pedig tenni fogok r�la, hogy a v�gtelen gy�ny�rben �lj�nk, mi ketten.” Sora lassan mell� l�pett, �s Richard �tadta neki a l�nya kez�t. A herceg keze forr� volt, �s v�gtelen bizserg�st ind�tott meg Sora test�ben. �rul�. �s az a pimasz mosoly egyszerre volt v�rl�z�t�, d�h�t� �s a v�gtelens�gig izgat�. M�r nem tudta, mit gondoljon err�l a f�rfir�l, Luciferr�l.

* * *

Az esk�v� t�bbi r�sze Sora el�tt �gy pergett, mintha nem is � �llt volna az olt�r el�tt. Elmos�dott hangok, gondolkod�s n�lk�l megv�laszolt k�rd�sek, k�tely n�lk�li �g�retek. �s mind csupa �rzelemmentes, �res szavak voltak. Mind a kettej�k ajk�r�l. Legal�bbis mind a ketten ezt hitt�k a m�sikr�l. �m ezek meghazudtol�s�ra apr� mozdulatok voltak �szrevehet�k. Leon hangja elm�ly�lt, Sora szemei felvillantak. �m ezt senki nem vett �szre. A herceg val�ban alapos volt, mert Henrik kir�ly az els� sorban �lt Sophie mellett. Mellette a feles�ge, aki m�r maga sem volt olyan fiatal, m�gis egyenes tart�ssal �lt. Na igen, ilyen, amikor az ember nem maga v�laszthat t�rsat. A kir�ly sem kaphatta meg a f�ld legszebb asszony�t, mert r�er�szakolt�k ezt a n�szem�lyt, aki d�m�t j�tszva �lt. Magasra kontyolt v�r�s hajjal, �s fekete szemekkel. Rajta egy v�rv�r�s ruha volt, m�ly dekolt�zzsal. Ak�r Clarissa testv�re is lehetett volna, futott �t Sora agy�n, mire elmosolyodott. A kir�ly sem volt olyan f�rfi, aki�rt n�k milli�i rep�ltek volna a hal�lba. Csakhogy a rangja, a vagyona igaz�n vonz�v� tette. Enn�l sokkal nagyobb hatalmat �s vagyont tudhatott a mag��nak Leon, aki r�ad�sul �rj�t�bb volt minden f�rfin�l.  �s � szabadon d�nthetett, kit vesz el. Csak n�zte a f�rfit, �s valahogy ebben a pillanatban nem tudta elhinni, nem akarta elhinni, hogy � az az ember, akinek az ismeretlen alak elmondta. Szenved�lyes volt, v�gtelen�l k�v�natos, �s p�ratlanul fens�ges. D�mon... A pap kimondta az utols� szavait, Leon pedig fel�llt t�rdel� helyzetb�l. Cs�k, p�nikolt Sora. A herceg mintha meg�rezte volna, s�t�ten, vesz�lyesen elmosolyodott. Felemelte a kez�t, �s mag�hoz h�zta. Szorosan... Kez�t v�gigh�zta a l�ny gerinc�n, mire Sora beleborzongott, de �llta a f�rfi, a f�rje pillant�s�t. �gy �lltak szorosan egym�s el�tt, mint k�t veszedelmes, ugyanakkor fens�ges D�mon... K�t egym�snak teremetett ragadoz�. A legfens�gesebb p�r. Leon m�g egyszer oldalra pillantott, majd birtokba vette feles�ge k�v�natos ajkait. Moh�n, hevesen, mert m�r csak az �v� volt. Hisz neki teremtett�k... csak Neki...

Sora nem �rtette mag�t, hogy mi�rt f�lt a cs�kt�l. Hisz Leon nem egyszer cs�kolta meg. Ezt m�gis, valahogy m�snak �rezte. A herceg ez�ttal finom volt, a szenved�ly vad l�ngj�val. Nyelve l�gyan siklott v�gig feles�ge puha ajkain, majd a sz�j�ba cs�szott. Ismer�s, annyira ismer�s volt az �rz�s. Ahogy Leon nyelve lassan kezdte simogatni Sora nyelv�t, szeretkez�shez fel�r� szenved�llyel. M�ly�tette a cs�kot. Sora pedig megadva mag�t ennek a szenved�lynek, lassan felemelte a kez�t �s �tkarolta f�rje nyak�t. Leon m�g szorosabban h�zta mag�hoz, s cs�kja is �gy lett egyre moh�bb. �s, ha nem lett volna ennyi ember jelen, biztos, hogy el�re hozta volna a n�sz�jszak�t. A vend�gek m�r idegesen kezdtek f�szkel�dni, n�mely�k vigyorgott. Sora lassan elh�z�dott, �s k�d�s csokol�d� szemeivel n�zett f�rje f�stsz�rke tekintet�be. A f�rfi �jra oda akart hajolni, de Sora t�volabb l�pett. Ajkain lusta mosoly j�tszott, mely m�g ink�bb felizgatta a herceget. Hirtelen a kir�ly l�pett hozz�juk.

- Lord Leon - kezdte, mik�zben a f�rfira n�zett. - Mind a h�rman tudjuk, hogy �n�k nem szabad elhat�roz�sukb�l h�zasodtak �ssze. �gy, hogy a myladynek is kedvezzek; ha egy bizonyos id� letelt�vel �n�k nem lesznek olyan viszonyban, mint elv�rand�, �rv�nytelen�tem a h�zass�got.

Folytat�sa k�vetkezik...