Allen a l�pcs� el�tt �llt, �s idegesen toporgott egy helyben. Kezeit ink�bb a zseb�be dugta, hogy a t�bbiek ne l�thass�k, meg mennyire k�nyelmetlen�l �rzi mag�t. Lussie egy kis sz�ken �lt a sarokban; p�sp�klila ruh�j�n tomp�n ver�d�tt vissza a gyerty�k f�nye. Mellette Luigi �llt, �s szokatlanul rendezetten volt �lt�zve, de az arc�n megmaradt az a fesztelen vigyor. Matt, Allen jobbj�n �llt, karjait keresztbefonva. Henry lust�n nekid�lt a l�pcs� korl�tj�nak, �s mindig g�nyos mosolyra g�rb�lt sz�ja, ak�rh�nyszor elkapta Allen mogorva pillant�s�t.

Francoise, a fodr�sz, p�v�skodva lesietett, majd Allen mell� �llt.

- Madamosielle! K�rhem, j�jj�n lhe!

Daisy b�tortalanul kilesett a l�pcs�fordul� m�g�l, majd l�mpal�zasan ell�pett onnan, elindult lefel�.

Lussie arca teljesen felder�lt, Matt pedig elismer�en mosolygott r�, �s megveregette �ccse v�ll�t.

Allen figyelte, ahogy a v�rv�r�s, s�lyos szoknya, meg-meglibben, mikor a l�ny l�p egyet. A v�r�s szokny�hoz, fekete, szint�n v�r�s k�vekkel d�sz�tett fels�t viselt, mely nagyon kiemelte t�r�keny alakj�t, �s sz�ke haj�t. A ruha r�tegelt p�ntj�t, lecs�sztatt�k v�ll�ra, karjait pedig fekete b�rsonykeszty� fedte, k�ny�kig. Nem viselt semmilyen �kszert. Haj�t bonyolultan fonott kontyba rakt�k, a tark�j�ra; �s f�le m�g�tt pedig egy-egy tincset szabadon hagytak, hogy spir�l alakban omolhassanak al�.

Mire le�rt az utols� l�pcs�fokra, Allent furcsa el�gedetts�g t�lt�tte el. Daisy r�emelte tekintet�t, majd f�lszegen elmosolyogta mag�t, �s elfogadta a fel� ny�jtott kezet.

- Elb�v�l� ma este - mondta neki f�lhangosan, mikor lel�pett mell�.

- �n sem panaszkodhat - v�laszolt lehajtott fejjel, mik�zben incselkedve n�zett r�.

- Tudom - mondta, �s kih�zta mag�t. Daisy nem tudta meg�llni, hogy ne nevesse el mag�t.

Bementek a feld�sz�tett aul�ba, ahol m�r kisebb csoportokban �lltak az emberek… v�mp�rok. A teremben rendk�v�l h�v�s hangulat uralkodott., amit�l Daisy egy szempillant�s alatt libab�r�s lett. Kicsit k�zelebb h�z�dott Allenhez, �s onnan szeml�lte tov�bb a t�rsas�got. Minden szem r�juk szegez�d�tt, amelyek kiv�tel n�lk�l, rendk�v�l vil�gos sz�nben villantak meg. Daisy �gy �rezte mag�t, mint sebzett vad az oroszl�n barlangj�ban. Volt valami benne, ami vonzotta ezeknek a „l�nyeknek” a figyelm�t. A t�m�ny illatkavalk�dt�l kicsit megf�jdult a feje. �let�ben m�g soha nem l�tott ilyen pomp�t, mint ami most k�r�l vette. A n�k, gy�m�ntokkal �s egy�b dr�gak�vekkel telet�zdelt ruhak�ltem�nyei elk�pr�ztatt�k Daisyt, de meg is r�misztette, ahogy fels�bbrend�en, felemelt fejjel n�ztek le r�, mint ha nem lenne ide ill�.

Ahogy tov�bb l�pkedtek, a t�megb�l kit�nt, egy felt�n�en r�zsasz�nbe b�jt n�. M�zbarna haj�t, magasra t�zte fel, ahonnan csig�kban omlott a v�ll�ra. �sszesz�k�lt szemekkel m�rte v�gig Daisyt, majd telt ajkait, g�nyos mosolyra h�zta. Daisy elkapta r�la tekintet�t, majd mag�ban morgol�dott tov�bb.

Flor Backwish.

Mit keres itt?

V�g�l oda�rtek az asztalhoz, melyre egy gyertya, �s k�t kehely volt �ll�tva. Egy �reg ember �llt m�g�tte, bar�zd�lt arc�n, tekint�lyes m�ret� bajuszt viselt. Talpig szent feket�ben �llt, �s a p�rt n�zte, majd mikor tekintete Mattre ir�nyult, szemei t�gra ny�ltak a d�bbenett�l. Matthew k�nosan elmosolyodott, �s odal�pett hozz�.

- J� napot aty�m! Rem�lem nincs harag.

- Viszont. Hogyan is haragudhatn�k �nre?

- Lek�telez! - tette sz�v�re a kez�t. - Be kellett l�tnia, hogyha nem l�pek k�zbe, akkor ez az elb�v�l� p�r, most nem l�phetne Isten sz�ne el�, hogy �r�k h�s�get fogadjanak egym�snak! Milyen sz�vszor�t� lenne, nem gondolja?

- Val�ban - gondolkozott el a pap. - de sz�lhatott volna nekem, miel�tt le�t…

- �h, �n nem �t�ttem le… csup�n elk�b�tottam. A nyak�n van egy pont, a carotisa, amit, ha j� helyen szor�tok el, el�ll�tom a v�r�raml�st, �gy nem jut el�g v�r, �s oxig�n az agy�ba, �s elveszti az eszm�let�t - somolygott titokzatosan. A pap egy kicsit megr�m�lt, de nem l�pett h�tra.

- �s ezt ny�lv�n tudja… vagyis, �nnek tudnia kell, mit… hisz �n, v�mp�r… - suttogta az utols� szavakat, mintha k�ts�gbe vonn� igazukat.

- Bizony - emelte fel b�szk�n fej�t, �s hagyta, hogy szemei egy pillanatra v�rv�r�ss� v�ljanak. - Nagyon j�l tudja.

A pap r�m�lten h�tr�lt egy l�p�st, majd nyelt egyet.

- Nem kell f�lnie aty�m - nyert�k vissza szemei eredeti sz�n�ket. - nem fogom b�ntani… hiszen akkor ki adn� egym�shoz kedves �cs�met, �s jegyes�t?

- I-igen… akkor kezdhetj�k is - hebegte �s megfogta a Bibli�t, mintha az egy pajzs lett volna. A k�zelben l�v�k felszisszentek, �s kapkodva fej�ket kerest�k a rossz �rz�s forr�s�t. A pap jobbnak l�tta, hogyha elteszi, �gy lerakta az asztalra, �s letakarta egy kend�vel.

Matt a t�meg fel� fordult.

- H�lgyeim �s uraim! - kezdte hatalmas mosollyal arc�n, �s el�vette sz�n�szi �nj�t. Sz�npadiasan meghajolt, �s belekezdett. - Szeretn�m k�sz�nteni �n�ket, ezen �rvendetes napon, mikoris legkedvesebb �cs�m, megh�zasodik. Keresve se tal�ltam volna jobb t�rsat sz�m�ra, eme elb�v�l� h�lgy�n k�v�l - mutatott Daisyre, aki elpirult a sz�noklat miatt. - Nem is szapor�tan�m tov�bb a sz�t… Aty�m?

A pap meghajtotta a fej�t, �s az asztal m�g� l�pett.

Allen k�zen fogva vezette Daisyt a r�gt�nz�tt olt�rhoz, �s meg�lltak el�tte.

- Az�rt gy�lt�nk �ssze ezen a sz�p �szi d�lut�non, hogy szemtan�i legy�nk Allen �s Daisy egybekel�s�nek - kezdett bele az �si sz�vegbe. - Megjelentek Isten sz�ne el�tt �r�k h�s�get fogadni egym�snak…

A t�meg t�bbs�ge fels�hajtott. Megk�sz�r�lte tork�t, �s tov�bb folytatta.

- Allen. Feles�ged�l fogadod-e Daisyt, �s kitartasz-e mellette eg�szs�gben, betegs�gben, gazdags�gban, szeg�nys�gben, m�g a hal�l el nem v�laszt?

Allen r�n�zett testv�reire, majd anyja szigor� arc�ra, �s b�lintott.

- Igen.

A pap most Daisyhez fordult.

- Daisy. F�rjed�l fogadod-e Allent, �s kitartasz-e mellette eg�szs�gben, betegs�gben, gazdags�gban, szeg�nys�gben, m�g a hal�l el nem v�laszt?

Daisy elmosolyogta mag�t, �s csillog� szemekkel v�laszolt.

- Igen - r�pillantott Allenre, aki kik�nyszer�ttet mag�b�l egy mosolyt.

- Aki b�rmilyen okot tud, hogy e h�zass�g ne j�hessen l�tre az, most sz�ljon, vagy hallgasson mind�r�kre!

A teremben s�ri cs�nd uralkodott, �s senki m�g csak meg sem mozdult.

A pap megfogta mindkett�j�k kez�t, majd egy hossz� selyemmel �tk�t�tte.

- Amit Isten egybe k�t�tt, azt ember sz�t ne v�lassza - B�lintott Mattnek, mire feltartotta a gy�r�ket. Allen kivette az egyiket, majd Daisyhez fordult. Szem�be n�zett, amire m�r sokadszorra r�ndult g�rcsbe a gyomra.

Ezzel a l�p�s�vel elrontja az eg�sz �let�t. Ez �gy nem lesz j�. De m�r eltervezte, hogy mit fog tenni, nem? De az sem j�, mert Mattnek meg�g�rte, hogy nem b�ntja. Ha most felh�zza a l�ny ujj�ra a gy�r�t, egy �letre el�tkozza mag�t, �s a szabads�ga egy pillanat alatt szertefoszlik.

Daisy �szrevette Allen k�ts�gbees�s�t. De meg�rtette, hiszen, a nagy szoknyavad�szb�l, ma egy f�rj lesz, aki m�r nem szaladg�lhat minden n� ut�n, aki megfordul a k�zel�ben. M�t�l csak vele osztja meg �gy�t, senki m�ssal.

� is kivette a gy�r�t, majd, m�r majdnem f�rje szem�be n�zett.

- A gy�r�vel pecs�telem h�s�gem - suttogta, hogy csak a f�rfi hallja. - Veled t�r�k, veled szenvedek, �s el nem mozdulok mell�led, holtomiglan… holtodiglan…- a gy�r�t felh�zta Allen kez�re, �s leveg�t sem v�ve v�rt. Allen arc�n hirtelen ezer meg ezer �rzelem futott �t, de ahogy felbukkantak, �gy el is t�ntek.

Allen m�g utolj�ra megforgatta ujjai k�z�tt az apr� �kszert, majd kez�be fogva a l�ny kez�t, megsz�lalt.

- Legyen ez a gy�r� h�s�gem z�loga… kitartok melletted, szenved�sben �s �r�mben egyar�nt… m�g a hal�l el nem v�laszt…

Daisy nem tudta elpislogni a k�nnyeit, �gy egy hirtelen j�tt mosoly k�zben, hagyta, hogy leperegjen az arc�ra egy csepp.

- Hivatalosan is kijelentem, hogy ett�l a szent perct�l fogva, Daisy �s Allen, boldog h�zasok! - A pap Allenhez fordult.

- Megcs�kolhatja a menyasszonyt.

Allen egyik karja Daisy derek�ra fon�dott, �s mag�hoz h�zta. Miel�tt m�g megcs�kolta volna, a szem�be n�zett, amiben �szinte �r�m csillogott.

 -Nem szabadulsz meg t�lem, egyk�nnyen.

- Rem�lem is - suttogta Allen sz�j�ba, miel�tt a f�rfi, birtokba vette volna az �v�t. R�vid cs�k volt ugyan, de Daisy sz�m�ra, sorsd�nt� fordulat.

Allen hallotta, hogy az anyja ir�ny�b�l, megk�nnyebb�lt s�haj sz�ll fel�. H�t igen. Most m�r mindenki szem�ben m�s ember lesz. M�r nem London h�res n�cs�b�sza, aki a l�nyos ap�k „r�me” volt. Ett�l a perct�l fogva, egy felel�ss�gteljes f�rj, Bloodford 10. Gr�fj�nak, megn�s�lt fia, aki m�t�l nem j�rhat ki, minden �jjel, nem egyed�l megy a b�lokra, hogy azt�n k�s� este egy, a b�lon felszedett, mag�t �rih�lgynek nevez� n� t�rsas�g�t �lvezze hajnalig az �gyban. Nem. M�t�l fogva, csak egyetlen egy n�vel t�lti az �jszak�t, �s egyetlen egy n�vel megy minden rendezv�nyre, ahonnan majd, ugyanazzal a n�vel is t�r haza. Feles�ge van.

- Mrs. Noir? - ny�jtotta fel� kez�t, egy furcsa mosoly k�s�ret�ben. Daisy sz�m�ra, m�g nagyon furcsa volt, ez a megsz�l�t�s. Soha nem k�pzelte, hogy, �, a kispolg�r, egyszer majd a nagy Noir csal�dba fog tartozni. Mindig �gy k�pzelte, hogy majd egy j�k�p� birtokos feles�gek�nt fogja le�lni �let�t, legyenek b�rmennyire is szeg�nyek, gyerekekkel k�r�lv�ve. A j�k�p� alany, teljes�lt, de �lmaiban sem merte gondolni, hogy egy gr�f fi�hoz megy hozz�! Mosolyogva �tengedte kez�t, �s mell� l�pett. A t�megt�l, sorban fogadt�k a j�k�v�ns�gokat.

Lucius felt�nt az egyik sarokban, aki �pp Henryvel besz�lgetett. Mikor pillant�sa tal�lkozott Allen�vel, egy k�zint�ssel elhallgattatta, legid�sebb unok�j�t, �s fel�j�k indult. A csoportok kett�v�ltak el�tte, utat engedve, a minden bizonnyal legid�sebb szem�lynek k�z�l�k. Mikor oda�rt hozz�juk, a m�ter t�vols�got megtartva, megvet�en szeml�lte a p�rt.

- Most te k�veted a b�ty�d p�ld�j�t? - sz�lalt meg. Reszel�s hangja bet�lt�tte a terem csendj�t, Daisyt pedig kir�zta a hideg.

- Nem �rtem mi�rt b�nt a tudat, hogy nem hozz�nk hasonl�t veszek el… - v�laszolt, direkt nem haszn�lva a v�mp�r sz�t, mivel nem szerette volna, ha befoly�sos emberek, gyanakodni kezdjenek. - �gy sem �n �r�kl�m k�zvetlen�l a gr�fi c�met.

- Akkor is megsz�gyen�ted a csal�dot - f�rmedt r�, de arc�n megint �rr� lett a jeges uralom, mikor �szrevette mag�t. - Sz�momra sz�gyen, hogy ilyen… - k�rben�zett, �s lehalk�totta hangj�t. - ember az egyik unok�m… sz�gyentelen k�jenc… Ha az ap�d hely�ben lenn�k…

- De nem vagy a hely�ben! - szak�totta f�lbe vill�ml� tekintettel. - ha csak az�rt j�tt�l, hogy �jra elmond a v�lem�nyed r�lam, k�sz�n�m, nem k�rek bel�le, mert m�r volt szerencs�m meghallgatni!

- Arc�tlan k�ly�k - sziszegte fogai k�z�tt. Hidegk�k szemeit Allenre villantotta. Magas homloka, �s r�ncos arca, sok id�r�l �rulkodott. Megjelen�se, magabiztos, �s felfuvalkod�. Hossz�, h�feh�r haj�t, h�tul �sszefogta, ami a derek�t verdeste. - Nem csod�lkozn�k azon, ha a m�sik bolond b�ty�d „kedves” menyasszony�t, te tetted volna el l�b al�l. Teszed a j�t, mik�zben egy becstelen nyamvadt kis…

- Nem Allen tette, Uram! - sz�lt k�zbe Daisy. - �s ne s�rtegesse a f�rjemet. Csak ugyanazt tudom mondani, mint �. Ha csak az�rt j�tt, hogy szidjon minket, akkor k�rem, t�vozzon - vetette magasba fej�t, �s b�tran az �regember szem�be n�zett.

- H�lgyem…- sz�l�totta meg cinikusan. - Vigy�zzon, milyen hangnemet enged meg mag�nak velem szemben!

- Itt egyed�l �n az, aki s�rtegeti m�sok b�szkes�g�t! �s ha a f�rjemet b�ntja, engem is b�nt!

- �n t�ls�gosan magasan hordja az orr�t, sz�rmaz�s�hoz k�pest. Ink�bb maradjon csendben, lapuljon az �rny�kban, �s �lvezze az �letet, a dr�ga unok�m mellett… am�g teheti - suttogta v�szesen, majd h�tat ford�tott nekik, �s elviharzott.

Allen addig n�zte �kapj�t, m�g az teljesen ki nem l�pett l�t�k�r�b�l. Hidegv�zk�nt �rte az el�bbi jelenet, mikoris Daisy ki�llt mellette, s�t, szembesz�llt Luciussal, az � �rdekeit k�pviselve. Egyre jobban nehez�re eset az a gondolat, hogy b�ntani akarja a l�nyt. R�ad�sul, Mattnek tett �g�rete, is e mellett sz�lt. Pr�b�lta megmakacsolni mag�t, hogy a l�ny, csak kolonc lesz a nyak�n, de ez a gondolat, egyre t�volabb �llt t�le. Ett�l f�ggetlen�l, m�g nem szerette �t, s�t… ez �llt t�le a leges legt�volabb, de most m�r nem b�nthatja, mert meg�g�rte.

- Ramen… - b�gta, egy �rz�kien m�ly, n�i hang. Mindketten odakapt�k a fej�ket.

- Flor - mondta ki Allen a n� nev�t, �s ez az egy sz�, fel�rt egy erotikus vallom�ssal. Flor neg�desen mosolygott, mik�zben gy�r�s ujjaival, a dr�gak�vekb�l kirakott nyakl�nc�t simogatta, �s n�ha let�rt melleinek domborulat�nak kezdet�re, amik el�g s�r�n vonzott�k oda Allen pillant�s�t. V�r�s ajkai enyh�n sz�tny�ltak, �s f�lig lehunyt szempill�i m�g�l n�zett a f�rfire.

- Kicsit csal�dott vagyok, Ramen… - sz�lalt meg v�g�l. - Nem hittem volna, hogy ilyen fiatalon elk�telezed magad, egyetlen n� mellett.

- Szerelemb�l h�zasodtunk…- sz�lt k�zbe Daisy, dacolva a k�jesked� n�vel. - mi�rt v�rtunk volna tov�bb?

- Szerelem! Ugyan, kedvesem! - nevetett fel g�nyol�dva. - Ne legyen ilyen naiv, �s elvakult! - m�g k�zelebb l�pett Allenhez, �s v�gig sim�tott karj�n. - Ramen soha nem h�zasodna szerelemb�l. Sz�m�ra m�r a kifejez�s is nevets�ges…

- Miss Backwish! �n t�l sokat fecseg, kedvesem… - sz�lt r� er�lyesen a f�rfi. - r�ad�sul megs�rti feles�gem �rz�seit.

- �, k�rem, bocs�ssanak meg, ha elragadtattam volna magam!

- Nem t�rt�nt semmi - mosolygott r� Allen.

- Ne agg�djon a h�zass�gunk miatt, Miss Flor - mosolygott r� Daisy is �rtatlan arcot v�gva. - Ink�bb azon r�g�djon, hogy tal�ljon mag�nak p�rt, miel�tt kifutna az id�b�l, �s v�nl�nys�gra k�nyszer�lj�n… mert ahhoz m�r nincs sok h�tra - h�zta maga ut�n Allent, mik�zben k�r�r�mmel n�zte a n� s�rt�d�tt arc�t.

Egy b� negyed �r�val k�s�bb, mindenkit az asztalhoz �ltettek, �s megvacsor�ztak. Daisy, Allennel szemben �lt, �s v�gig szemtan�ja lehetett, ahogy Flor fl�rt�l, �jdons�lt f�rj�vel. Szem�rmetlen�l hozz�d�rg�l�z�tt, �s sokszor suttogott a f�l�be. �szrev�tlen�l sim�tott v�gig a f�rfi k�zfej�n, amit az nem kapott el. Egy�tt nevettek, besz�lgettek, �s Daisy l�tta k�zt�k a fizikai v�gy�d�st egym�s ir�nt. De nem voltak egym�shoz ill�ek. Csak a testis�g �ltette a k�zt�k fenn�ll� v�gyat.

Daisy savany� sz�j�zzel n�zte a kettest, �s megmarkolta vill�j�t, amikor Flor, Allen oldal�nak d�lt. Allen pont magyar�zott valamit, ami miatt, �t kellett ny�lnia Flor t�ny�rja f�l�tt. A n� ezt kihaszn�lva, fels�test�t a f�rfi karjainak nyomta, �s arc�val a m�sik�hoz k�zel�tett egy kicsit. Daisynek nem kellett sok, hogy fogja mag�t, �s lesz�rja ezt a kis loty�t… nem kellett volna sokat f�radoznia… v�g�l is csak �thajol, �s…

- Minden rendben Daisy? - Daisy �szrevette, hogy ujjai, amelyek k�z�tt a vill�t szorongatta, teljesen elfeh�redtek. Lerakta az ev�eszk�zt, majd mosolyt er�ltetett arc�ra.

- Persze… minden rendben - v�laszolt Allennek. - ne agg�dj miattam, csak folytass�tok.

Allen m�g sok�ig f�rk�szte az arc�t, majd visszafordult Florhoz. Daisy belekortyolt a borba, amit el� raktak, majd m�gegyszer, �s m�gegyet. V�g�l azt vette �szre, hogy a poh�r fenek�t n�zi.

„Az alkohol nem old meg semmit!”