A fiatal fiú miután végzett a szélboszorkánnyal visszaindult nevelõszülei házához, de egész úton azon gondolkodott amit Kagura mondott neki. Amint hazaért elment lefürödni, majd úgy döntött hogy másnap végére jár a nõ szavainak. Eközben "kis" csapatunknál javában zajlottak az események igaz a fiúk számára nem sok érdekesség történt. A  miko testébe zárt szellem szörnyen érezte magát, mióta megkezdõdtek a fájások egy perc nyugta nem volt. Az elejét könnyen átvészelte, hisz a fájások elõször 20-25 percenként jelentkeztek, de ahogy egyre elõrébb haladt az éjszaka a fájások egyre sûrûsödtek. Már kezdett fáradni, de érezte hogy messze még a vége. A szellem testébe zárt miko fel-alá mászkált tehetetlenségében, s közben magát szidta a helyzet miatt. Lassan hajnalodni kezdett, de a baba még mindig nem akart megszületni. A fájások 4-5 percesek voltak, s csak lassan akartak sûrûsödni. Sango minden második órában megvizsgálta Kagomét, de még nem volt rendesen kitágulva. Eközben a fiúk pihentek 1-2 órát, s utána újult erõvel figyeltek az ikrekre. A hajnal lassan reggelbe fordult, s Kagome még mindig vajúdott de lassan megkezdõdtek a toló fájások. Mire a nap elérte delelõ pontját hosszú vajúdás után világra jött egy ráncos kis csöppség, de legnagyobb döbbenetükre az elsõ csöppséget 5 perc múlva még egy követte aki kiköpött mása volt testvérének. Amint a lepény is távozott Kagomét egy rózsa szín míg Sesshoumarut egy kék fény burkolta be, s miután találkoztak a két fél visszakapta a testét míg a többiek döbbenten bámultak rájuk, de hamar túltették magukat rajta. Sango odaadta a két kicsit Kagoménak.

-Gratulálok két gyönyörû lányod van.-mondta Sango
-Mi lesz a nevük?-kérdezték kíváncsian a többiek
-Mejime és Lemien.-mondta mosolyogva
-Szép nevek, de most pihenj addig mi Larával rendbe tesszük a kicsiket.-mondta Sango

Kagome mosolyogva bólintott, majd kényelmesen elhelyezkedett és lehunyta a szemét. Sesshoumaru úgy érezte magát mint aki ezer éve nem aludt, ezért a miko mellé telepedett és õ is álomba merült. Sango és Lara úgy 1 óra múlva visszaértek a két kis lánnyal, majd a csapat fiú tagjai Sesshoumaru kivételével köréjük gyülekezett. A legbüszkébb talán Inu no Taishou és Inuyasha volt a két kis jövevényre, de Inuyasha ugyan olyan büszke volt Hidemire és Masaora is mint a két kislányra. Náluk már csak Sesshoumaru volt büszkébb Mejimére és Lemienre. Eközben a fiatal fiú-aki végzett Kagurával-már készülõdött az indulásra, de nevelõ anyja megállította.

-Hová mész Hiro?-kérdezte kicsit szigorúan
-Van egy kis elintézni valóm.-mondta hidegen, majd fénygömbé alakult és eltûnt az asszony szeme elõl

Már egy ideje haladt célja felé, s közben maga elé révedt. Hamarosan megérezte a bátyja szagát és nem messze a csapat táborától felvette emberi alakját, majd nyugodtan besétál hozzájuk. Inuyasha és Hiku vették legelõször észre az idegent, de a csapat többi tagja is hamarosan csatlakozott hozzájuk. Mindenki védekezõen állt meg Kagome és az ikrek elõtt, de az idegen nem õket akarta. Hiku elõrébb lépett és az idegen fiú elõtt megállt, miközben kezét katanáira helyezte.

-Mit akarsz itt kölyök?-kérdezte fenyegetõen
-Ni csak milyen nagy a szád bátyám.-válaszolta gúnyosan
-Nekem nincs öcsém.-morogta fenyegetõen
-Szánalmas vagy bátyám. Egy félvért tartasz apádnak ez kiábrándító.-mondta jéghidegen

Hiku egyre jobban morgott és megindult Hiro felé, aki felkészült a harcra és õ is elindult bátyja felé. A testvérek teljes erejükbõl egymásra támadtak, s mindketten kitûnõen bántak fegyverükkel. Hiro támadt elõször, amit Hiku könnyedén hárított kardjaival majd visszatámadt. A harc egyre komolyabbá vált köztük, s hamarosan Hiro a földön kötött ki egy karddal a torkánál. Ekkor elõre lépett Inu no Taishou és még mielõtt Hiku végezhetett volna az öccsével közbe lépett és leállította õket.

-Elég legyen!-hallatszott a dai-youkai dühös hangja

Hiku hátrébb lépett hogy Hiro felállhasson, de fegyvereit még mindig maga elõtt tartotta a biztonság kedvéért. Hiro feltápászkodott és Hikura morgott, miközben magához vette fegyverét. A testvérek újabb összecsapásának egy nem várt személy vetett véget, akit Sesshoumaru és Inuyasha morogva üdvözölt.

-Lám, lám. Csak nem családi összejövetelbe csöppentem?-kérdezte gúnyosan
-Naraku! Mit akarsz itt?-kérdezte morogva Inuyasha
-Inuyasha, rég találkoztunk. Az ékkõ szilánkokat akarom, de nem mutatsz be a barátaidnak?-kérdezte gúnyosan
-Rég láttalak, "apám"!-morogta Hiku és az utolsó szót szinte köpte
-Nahát, te is itt vagy "fiam"?-kérdezte gúnyosan
-Nem vagyok a fiad.-morogta Hiku és megindult nevelõ apja felé

Naraku nevetve nézett nevelt fiára, s még mielõtt támadhatott volna felhúzta jellegzetes védõ pajzsát. Hiro is kezdte elveszíteni türelmét, s bátyját félre lökve õ is Narakura támadt. Lassan megjelentek Naraku szellemei, de még épp idõben menekítette ki a tisztásról Sesshoumaru és Lara Kagomét és Sangot a gyerekekkel együtt. Eközben a tisztáson már javában dúlt a harc, s Hiku és Hiro kivételével mindenki a szellemeket ritkította. Naraku figyelmesen végignézett a csapaton és feltûnt neki hogy nincs ott Kagome, Sango és Sesshoumaru, ezért utánuk küldte Kannát és Hakudoshit néhány szellem kíséretében, míg õ a csapat többi tagjával foglalkozott. Inuyasha és társai már majdnem minden szellemmel végeztek, s most már figyelmüket Naraku felé fordíthatták aki még mindig Hiro és Hiku támadásait hárította. Hamarosan Inuyasha is csatlakozott a két testvérhez, de õk még mindig egymást félre lökve támadtak Narakura. Miután Inuyasha megunta a két testvér rivalizálását kezébe vette a dolgokat, s elindította legerõsebb csapását Naraku felé, de csak reménykedhetett hogy ismét hatásosak lesznek a gyémánt lándzsák. Mire a csapás telibe találta Narakut, addigra már a többiek is végeztek az utolsó szellemekkel és minden maradék energiájukat Narakura összpontosították. Mint az elõzõ pár alkalommal-mikor Inu bevetette a gyémánt lándzsa csapást-az most is áthaladt Naraku pajzsán és telibe találta a gonosz félszellemet, de még korántsem volt vége az összecsapásnak. Eközben messzebb kis csapatunktól Sesshoumaru és Lara épp biztonságba helyezné Kagoméékat, de ekkor megjelenik néhány szellem egy kis lány kiséretében, aki egy tükröt tartott a kezében. Kagome és Sango rémülten néztek egymásra, s a miko bár még gyenge volt, de már magához vette az ijját és nyilait, majd a kislány tükrére célozva kilõtte azt. Kanna hitetlenkedve nézett a felé száguldó nyílra, s még mielõtt kitérhetett volna elõle az eltalálta a tükrét ami darabokra tört. Kanna a tükör széttörése után pár percel holtan esett össze, s a vele lévõ szellemek a csapatra támadtak Hakudoshival az élen. Seshoumaru és Lara támadásba lendültek, s még Sango és Kagome is besegítettek nekik, míg Kirara vigyázott a négy kicsire. A kis társaság gyorsan végzett a szellemekkel és már csak Hakudoshi volt hátra aki Sesshoumaruval kezdett el párharcot vívni, de nem volt sok esélye a szellem ellen, hisz õ tapasztaltabb volt Naraku inkarnációjánál, s csatájába még a lányok is be-be segítettek. Hakudoshi is hamarosan életét vesztette, s Sesshoumaru visszaindult a volt táboruk felé ahol a csapat többi tagja még mindig Naraku ellen küzdött. Amint Inuyasha meglátta bátyját elmosolyodott és újból Narakura támadt, s nem sokkal késõbb Sesshoumaru is csatlakozott hozzá, de elõtte félre állították Hikut és Hirot. Miután a két testvért félre állították elkezdték ismét támadni Narakut, de csapásaikat megpróbálták összehangolni, ami néhány sikertelen kísérlet után sikerült is. Az Inuyasháék által Narakura küldött csapás telibe találta Narakut és porrá változtatta, miközben még utoljára a testvéreket átkozta. Miután Naraku végleg elltünk és a helyén csak az ékkõ maradt Sesshoumaru elindult a lányokhoz hogy vissza hozza õket és a kicsiket. Hamarosan mindannyian ismét együtt voltak és beszélgettek egészen addig, amíg Hiro meg nem jegyzett valamit, ami Hikunak nem tetszett.

-TE JÓ ÉG!
-Mi az Hiro?
-Most veszem csak észre milyen csinoska ez a Lara. Remélem csakis az én asszonyom lesz – elindult feléje, de Hiku megállította-, Mi van tesó?
-MIT MONDTÁL? – vörösödött a feje a dühtõl.
-Hogy remélem az enyém lesz, miért csak nem féltékeny valaki?
-Ha tudni akarod… Igen féltékeny vagyok!

Lara csak nézte a két fiú közt lejátszódó jelentet, és amikor Hiku mondta, hogy féltékeny akkor teljesen elámult. Hiku lassan közeledett Lara felé, majd a szemébe nézett.

-Lara õszinte leszek! Én… én szer… szere… szeretlek.-nyögte nagy nehezen

Lara még mindig nem tudott szóhoz jutni, s amit Hiku az imént mondott neki még jobban elnémította a szellemlányt.  A  társaság többi tagja árgus szemekkel figyelte Lara válaszát, de eddig még nem történt semmi, ugyanis a lány teljesen megnémult. Miután megunták, hogy Lara nem mond semmit mindenki arrébb vonult, s így néhány kisebb csoportot alkottak. Inuyasha és Sirena Masao és Hidemi mellé mentek és örömmel foglalkoztak a két kicsivel, s remekül elbeszélgettek a szellem irtóval és a szerzetessel is. A két kis örökmozgó hamarosan ásítozni kezdett, s Hidemi Sango míg Masao Inuyasha ölébe telepedett és ott kényelmesen elhelyezkedtek, majd lassan elaludtak. Sirena mosolyogva nézett kedvesére, aki fia fejét simogatta és közben közelebb vonta magához a tigris szellemet. Eközben Sesshoumaru és Kagome is félrevonultak megbeszélni a dolgaikat, de közben remekül szórakoztak Shippou és Rin kísérletein akik Jakent akarták "feldíszíteni". A kis gnóm rémülten szaladt a két gyerek elõl körbe-körbe gazdája és a miko körül. Hiro kissé morcosan vonult félre és irígykedõ pillantásokat küldött bátyja felé, aki még mindig Larát figyelte. Miután mindenki elfordult Lara elrohant, s egy tóparton állt meg és elgondolkodott az elõbb megtudott dolgokon. Annyira elmerült a gondolataiban hogy észre se vette Hiku jelenlétét, aki óvatosan Lara mögé lopakodott, majd megcsókolta a meglepett lányt. A lány elõször meglepõdött, de viszonozta a csókot. Már egy jó ideje csókolóztak mikor odaértek a többiek. Mindenki csodálkozott a látottakon, de senki se lepõdött meg. A pár még mindig élvezte a csókot, amikor Hiro köhintett egyet és végre észre vették a köréjük gyülemlett kis csapatot.

-Öööö… Micsak…-kezdte a magyarázkodást Hiku.
-Ugyan bátyó, itt nincs mit megmagyarázni. Szereted és kész.

Lara aki teljesen belepirult a dolgokba jobban látta ha nem magyarázkodik, mivel sose lesz jó vége ha letagadják az igazságot. Végül õk is összejöttek és nagyon boldogok voltak. Ami Hirot illeti õ is megtalálta élete szerelmét egy tigrisdémon társaságába.