Daisy, a nap tov�bbi r�sz�ben, csak szob�j�ban �lt, �s nem mozdult ki. Allen pedig b�tors�g�t pr�b�lta �sszeszedni, hogy a l�ny el� �lljon. Mit mondhatna neki ezek ut�n? �gysem hallgatn� meg. Nem hinn� el neki, hogy Flor csak hazudik. Melyik n� hinn� el, ha megjelenne egy m�sik n�, �s azt �ll�tja, hogy a f�rj�t�l gyermeket v�r? Semelyik. De az�rt musz�j megpr�b�lnia.

Lenyomta h�t a kilincset, �s bel�pett. Daisyt az asztal�n�l tal�lta, lemond� tart�ssal, �s �ppen �l�ben nyugtatott kezeit n�zte. Mikor meghallotta, hogy valaki bel�p, r�gt�n h�trafordult. Megl�tta Allent, de azon nyomban elkapta tekintet�t r�la, fel�llt, �s az ablakhoz l�pett.

- Mit akarsz? - k�rdezte �lesen, b�r k�nnyei r�gt�n szem�be t�dultak, amint megl�tta f�rje, m�lyen megb�ntott, f�jdalmas arckifejez�s�t.

- Daisy, meg kell hallgatnod…

- Mi�rt kellene?

- Te vagy az egyetlen n�, akin�l… hagytam magam, �s nem �lltam meg id� el�tt. Florn�l mindig el�vigy�zatos voltam, sohasem hib�ztam. �s ez a kapcsolat is addig tartott, am�g �szre nem vettem, hogy kezd javulni a viszonyunk. Esk�sz�m, hogy ut�na megszak�tottam vele, minden kapcsolatot.

- M�gis megt�rt�nt, Allen!

- De nem az eny�m! Ralphal is �sszefek�dt, � pedig el is akarja venni, teh�t, csak az �v� lehet!

Daisy megr�zta lehajtott fej�t, �s k�szk�dve pr�b�lta visszatartani k�nnyeit.

- Nem tudok… nem tudok neked hinni Allen… m�r nem…

- K�rlek, Daisy!

- Nem! Rengetegszer s�rtett�l m�r meg, de mindig eln�ztem, mert tudtam, hogy neked sokkal nehezebb ez a helyzet, mint nekem. Mindig adtam �j es�lyt, de ez… ez m�r t�l sok!

- Higgy nekem, k�rlek! Az �letemre esk�sz�m, hogy nem �n vagyok az apja! Mi okom lett volna arra, hogy gyereket csin�ljak Flornak, mikor itt volt�l te?

- Nem tudom… de mindenkinek jobb lenne, ha elv�ln�nk. Te elvenn�d Flort, �n pedig…

- Nem! - v�gott k�zbe Allen, �s Daisy m�g soha sem l�tta ilyen komornak. Arca teljesen megkem�nyedett, szemeiben elsz�nts�g t�kr�z�d�tt. - Nem engedlek el, Daisy.

Daisy az ablakon t�li erd�re pillantott. Nem akarta, hogy a f�rfi megl�ssa, mennyire f�j neki, ez az eg�sz. Az elej�n, mindent megtettek volna, hogy megszabaduljanak a m�sikt�l, most meg foggal, k�r�mmel harcolnak egym�s�rt. R�ad�sul… itt volt a baba is, amit… most m�r teljesen biztosra vett, hogy a sz�ve alatt hord. Hogy viseln� Allen, ha kider�lne, hogy � is gyermeket v�r?

Azt hitte, kett�szakad. Egyik fele �r�lten akart hinni a f�rfinek, hiszen a magyar�zat�ban, semmi kifog�st nem tal�lt, ha t�nyleg igazat mond. De a m�sik fele, mindig visszah�zta. Egyszer m�r �tverte! �s mikor bevallotta neki, hogy szereti, a f�rfi csak annyit mondott, tudom! B�r Daisy �rezte szeretkez�seik alkalm�val, hogy a f�rfi, n�m�n mondja el �rz�seit, ebben az�rt nem lehet biztos! Mi van, ha csak bek�pzelte mag�nak? Ut�lta ezt a k�rd�st. Mi van, ha?

Oldalra sand�tott, hogy megn�zhesse, a f�rfi itt van-e de Allen m�r nem volt sehol. Hirtelen, azt hitte, valami kett�t�rik benne. Felszakadt bel�le a s�r�s, �s lassan, lerogyott a f�ldre. „Mi�rt?”

Allen, a k�s�i �ra ellen�re, elment Ralphoz. Az ajtaja el�tt �llt, mik�zben, szakadt az es�. Teljesen �t�zott, �s az ajt�n d�r�mb�lt. V�g�l kiny�lt az ajt�, � pedig nem foglalkozva az etikettel, bement, majd sz�ra sem m�ltatva a h�zvezet�n�t, felszaladt a m�sodik emeletre. M�r rengetegszer j�rt itt, �gy tudta, hogy mi, merre, �s hol van. Kopog�s n�lk�l nyitott be, a folyos�r�l, a harmadik ajt�n.

A f�rfi, egy �veggel a kez�ben �lt az ablak el�tti fotelben, �s figyelte, ahogy az es� kopog a p�rk�nyon. Csak egy sz�tzil�lt ing volt rajta, �s egy nadr�g. Szemei alatt s�t�t �rkok voltak.

- Tudtam, hogy el fogsz j�nni – sz�lalt meg, rekedt hangon, de h�tra sem pillantott, tov�bbra is csak az ablakot n�zte.

- Ralph, meg kell hallgatnod!

- Id�m, mint a tenger! De a sz�modra nem! �t percet kapsz, �s kidobatlak innen - fordult v�gre h�tra. Allen vill�msebess�ggel szedte �ssze gondolatait, v�g�l belev�gott.

- Nem eny�m a gyerek, hanem a ti�d!

- Csak az�rt j�tt�l, hogy ezt mond? - ki�ltott r�. - Ha az eny�m lett volna, mi�rt ment hozz�d?

- Ralph, Flor f�lt�keny Daisyre. Meg is fenyegetett, hogy t�nkreteszi, ha nem teszem azt, amit mond, de nem hajtottam v�gre a meg�llapod�sunkat. Nem volt hozz� gyomrom!

- Mi�rt, mit kellett tenned?

-… K�t �jszaka. Ez volt az egyezs�gben. De m�r az els�n�l is rosszul voltam, de csak magamt�l, hogy �gy megcsalom, a feles�gem!

- Teh�t, nem tagadod, hogy hemperegt�l vele!

- Nem, nem tagadom, de a gyerek egyszer�en k�ptelens�g, hogy az eny�m, legyen!

- Mert?

- Nem szeretem �t annyira, hogy gyereket csin�ljak neki, fogd m�r fel!

- Mit tudsz te, a szeretetr�l, mond? Egy j�gcsap vagy �rzelmileg, tudd meg! A feles�gedet is id�vel, k�sz nyomor�kk� teszed lelkileg, mert nem tudsz �rezni! Mindenkin �tg�zolsz, �s csak a saj�t �rdekeidet tartod szem el�tt!

- Ralph, fejezd be! Nem tudod, mit besz�lsz! - vette halkabbra, b�r �rezte, hogy minden izma megfesz�l.

- � igen? Most m�r fogjam be! F�j az igazs�g, mondd ki! Elvetted t�lem az egyetlen n�t, aki�rt valaha �rdemes volt �lnem! Mit akarsz m�g?

- Flor egy ribanc volt, �s att�l, hogy �n voltam az els�, az nem azt jelenti, hogy az utols� is! F�l Londont az �gy�ba h�vta, csak hogy valami ranghoz jusson! T�ged is kiszemelt mag�nak, hemperegtetek egy j�t, majd teherbe esett. Mi�rt nem mondod m�r meg neki, hogy elveszed �s k�sz? Most bossz�t akar �llni rajtam �s Daisyn, mert nem �t vettem el, pedig egy szemernyi �rzelem sem volt a kapcsolatunkban. Csak a rangomra hajtott!

- Hagyd abba! - ord�tott Ralph. - Flor nem ilyen!

- De ilyen, �s ami�rt te bele vagy esve, mint a vak l�, nem l�tod a hib�it! J� lehet, hogy te teljesen m�s oldal�r�l ismerted meg, de nekem mindig csak a test�t k�n�lgatta, semmi t�bb!

- Takarodj innen!

Allen csendesebbre v�ltott. Pr�b�lta megnyugtatni mag�t, �s nagy leveg�t vett.

- Az aj�nlatom a k�vetkez�. Vagy elveszed, egy h�ten bel�l… vagy a s�rja el�tt kuporoghatsz! - mondta, �s kiviharzott a szob�b�l.

Allen k�s� �jszaka �rt haza, �s r�gt�n a szob�j�ba ment, ahol az �gyra vetette mag�t, �s megpr�b�lt elaludni.

Hajnali egyet �t�tt az �ra, de m�g mindig k�ptelen volt aludni. Karjai �resen hevertek maga mellett, �s k�nj�ban m�r a takar�t �lelgette, de �gy sem volt j�. Hi�nyzott Daisy.

…�jra az erd�ben volt. K�d sz�llt a f�ld f�l�tt p�r centire. Tenger z�g�st hallott egy ir�nyb�l, �gy k�vetni kezdte. Sok szalad�s ut�n, v�g�l ki�rt egy tiszt�sra, aminek a v�g�n, szikl�s p�rk�nyok voltak, az alatt pedig a v�gtelen tenger. Ahogy lassan k�zeledett a p�rk�ny fel�, ki lehetett venni egy n� alakj�t.

Kir�zta a hideg. Mag�ban k�ny�rg�tt, hogy ne Daisy legyen az. Odarohant hozz�, �s lelass�tott n�h�ny m�terre t�le, mert a l�ny, �letvesz�lyesen k�zel �llt a peremhez, �s nem akarta megijeszteni, nehogy r�m�let�ben megcs�sszon.

Nyelve egyet pillantott le a szikl�kra, amelyek �les t�rcsoportokk�nt �lltak ki a tenger v�z�b�l, �s amelyeket vadul csapkodtak a hull�mok. Nagyon nem tetszett neki, hogy a l�ny ott �llt. A t�volb�l, gyereks�r�s hangzott fel, �s �jra kir�zta a hideg. Rettenetesen k�s�rteties volt.

A n� megfordult, �s Allen majdnem sz�vbajt kapott, mikor �jra felismerte �t.

Daisy volt.

Allen r�gt�n ny�jtotta a kez�t, hogy elh�zza onnan, de a n� h�trahajtotta fej�t. A sz�l, ami felt�madt, vadul kapkodta haj�t, �s h�feh�r h�l�ingj�t. A l�ny h�ta m�g�tt, �jra megjelent az a v�r�s szemp�r, �s Allen, tudta mi fog k�vetkezni, m�gsem tudott megmozdulni a r�m�let miatt. V�g�l, Daisy teste, �r�knak t�n� lass�s�ggal d�lt a tenger fel�, v�g�l kics�szott l�ba al�l a talaj, �s a s�t�ts�gbe zuhant. Allen ord�tozva pr�b�lta megfogni a kez�t az utols� pillanatokban, de m�r t�l k�s� volt. A l�ny test�t elnyelt�k a habok, �s a v�gtelen s�t�ts�g…

Hangos reccsen�sre riadt fel, �s �szrevette, hogy a takar� huzat�nak fel�t tartja kez�ben, sz�tszakadva, darabokban. � maga zih�l, mint egy �z�tt vad, teste f�nylik a verejt�kt�l. K�ts�gbeesetten d�lt vissza a p�rn�kra, �s megpr�b�lta megnyugtatni mag�t, v�g�l nagy er�fesz�t�sek ut�n siker�lt csak visszatartania k�nnyeit. „A francba, mint egy gyerek! Ak�rmelyik f�rfi kir�h�gne, ha most l�tna…”

M�g �let�ben nem ijedt meg ennyire, mint most. A gyereks�r�s, Daisy, amint leveti mag�t, �s m�g a helysz�nt is felismerte. Nem messze volt a birtokukt�l.

Valami jelent�se biztosan van! Kell, hogy legyen! Nem lehet, hogy csak v�letlen m�ve az eg�sz, hogy �lland�an l�tja Daisy hal�l�t. Jeges r�m�let szor�totta �ssze sz�v�t. �s mi van, ha minden, amit �lmodik, a j�v�ben be fog k�vetkezni? Nem az nem lehet! Egyszer�en nem. Daisy nem lenne �ngyilkos! Sohasem tenne ilyet! M�gha, a f�jdalom, amit � okozott, elviselhetetlen lenne is sz�m�ra, akkor sem menek�lne a hal�lba… vagy m�gis? Mi van, ha � hajszolja oda? Mi van, ha miatta ink�bb meghal, mint hogy tov�bb szenvedjen?

Kiugrott az �gyb�l, majd felt�pte az �sszek�t� ajt�t. A megk�nnyebb�l�s hatalmas hull�mai csaptak �t feje f�l�tt, m�g t�rdei is elgyeng�ltek, keze pedig megremegett. A l�ny az �gyban volt. Alszik, �s biztons�gban van. Semmi baja sincs! �s nem is lesz! Err�l, � maga gondoskodik.

Halkan odal�pdelt az �gyhoz, majd lepillantott, a nyugodt, angyali arcra. Mi�rt ront el mindig mindent? Mi�rt kell mindig s�nyl�dnie, valami m�ltb�li hib�ja miatt? Mi�rt nem �lhet boldogs�gban, mint a t�bbi ember? Mert v�mp�r? Egy gyilkos, aki tal�n a saj�t feles�g�t hajszolja a hal�lba?

T�rdre ereszkedett, mik�zben v�gig csak feles�g�nek arc�t n�zte. Haja sz�tter�lt a p�rn�n, a takar� a cs�p�j�ig volt felh�zva, �s a h�l�ing sejtetni engedte, hogy mit is takar.

Kisim�tott arc�b�l �vatosan egy tincset. Belehalna, ha valami t�rt�nne a l�nnyal. Eg�sz id� alatt, egy idi�ta volt. Soha nem n�zett a felsz�n al�, �s csak kergette a konfliktusokat. Nem k�zeledett a l�nyhoz, csup�n a test�t akarta megkapni, azt gondolv�n, tal�n akkor v�glegesen gy�z a n� felett. Gyerekkora �ta egyed�l volt, nem t�r�d�tt vele senki, az �lvezeteknek �lt, azt�n megkapta maga mell� Daisyt, aki mit sem sejtve hozz� ment. Rajongott �rte, �s m�g k�pes lett volna odaadni mag�t, m�r az els� �jszaka, ha nem der�l ki minden. �s megint gy�z�tt volna. Legal�bbis ezt hitte. De bel�tta, hogy egy id� ut�n, elm�lt volna a diadalittas �r�m�rzete, �s megint ott lyukadtak volna ki, ahol elkezdt�k. Veszekszenek, gy�l�lk�dnek.

De nap mint nap l�thatta, ahogy szenved a l�ny, �s ahogy szenved maga is. Szemeivel, k�vette minden mozdulat�t, rezzen�seit, �s mindig az a lehet�s�g lebegett a szeme el�tt, mi lenne ha l�pne fel�?

Elemi er�vel csapott r� a felismer�s. Matt ugyanezeket mondta el, mikor Sarah meghalt. Matt szerette a l�nyt… �s most � is… szereti Daisyt. Beleszeretett feles�g�be, igaz k�s�ssel, de megt�rt�nt. Lehunyta szemeit, �s pr�b�lta ki�zni a gondolat�t, hogy � egy n�be szerelmes, de az, makacsul ragaszkodott elm�j�hez.

Nem akarta fel�breszteni a l�nyt, b�rmennyire is v�gyott arra, hogy bem�sszon mell�, �s a karjaiba z�rja. Fel�llt, �s ell�pett az �gy mell�l.

M�snap, Allen, m�r kor�n elment a v�rosba, hogy �zleti �gyeket int�zhessen, b�rmennyire nem volt hozz� kedve. Daisynek elment az �sszes �letkedve, de musz�j volt felkelnie. A gyomr�val, nem volt semmi baja, s�t rosszul sem volt, de �gy is csak turk�lt az �telben. Ak�rh�nyszor besz�lget�st pr�b�lt kezdem�nyezni Henryvel, vagy b�rmelyik rokon�val, kurta v�laszokat adtak, vagy meg sem sz�laltak. Henry, b�rmikor tal�lkozott a pillant�suk, undorral vegyes gy�l�lettel n�zett vissza r�, �s elford�totta fej�t. Mi�rt vetheti meg �t ennyire? Amikor rosszul lett, �s a f�ld�n t�rdelt, hajland�s�got sem mutatott, hogy egy kicsit is seg�tsen. Pedig semmi oka nem volt r�, hogy ennyire ut�lja. Nem tett ellene semmit. Vagy m�gis? Lehet, hogy f�lre�rtelmezte valamelyik szav�t. De akkor sem �nsz�nt�b�l tette! V�g�l megunva az undort, ami a f�rfib�l �radt, fel�llt az asztal mell�l, majd sz� szerint kimenek�lt az �tkez�b�l.

C�ltalanul l�pett ki a szabadba, �s az ist�ll� fel� vette az ir�nyt. Tobey, az ist�ll�fi�, �ppen egy mogyor� barna, arab teliv�rt futatott meg. Mikor megl�tta, hogy Daisy tart fel�, meg�llt, majd megemelte kopottas sapk�j�t.

- Miben �llhatok szolg�lat�ra mylady? - k�rdezte udvariasan.

Daisy elmosolyodott.

- Most nem lovagolni szeretn�k. Mond, Tobey. Lehet itt v�vni valahol?

A fi� szemei kikerekedtek, �s csod�lkozva n�zte �rn�j�t. Egy n�, v�vni akar? Ez biztosan csak f�lre�rt�s.

- Lord Allen nem tart�zkodik itthon, Lady. Lord Matthew pedig, ha j�l tudom, m�g nem kelt fel, �gyhogy, senki sincs ott.

- Nem, azt hiszem, f�lre�rtett�l. �n szeretn�k egy kicsit… kikapcsol�d�s k�pen.

- A Lady tud v�vni? - k�rdezte teljes megd�bben�ssel. Daisy felnevetett az arckifejez�s�n. Ny�lv�n, nem sok olyan n� ismer�se lehet, aki ilyesmivel �ti el az idej�t.

- Igen, Tobey, tudok… sz�val… megmutatn�d, hogy merre van?

Tobey kik�t�tte a lovat, majd elvezetette Daisyt, a kast�ly h�ta m�g�, ahol egy nagyobb t�r �llt. Egy kisebb kunyh�ban, p�nc�lok, k�l�nb�z� b�rdok, kardok, �s egy�b v�v� eszk�z�k l�gtak a falon.