16. Fejezet Yusuke �s Hena POV

Yusuke:

Hena nyugodtan aludt mellettem, �s �n boldog voltam! M�r nem b�ntam, hogy nem �ltem meg azt a f�rfit, �s azt sem, hogy m�g �lek. Tudom, hogy meg akartam halni, ha elkaptam Keiko gyilkos�t, de a helyzet megv�ltozott. A nap lassan felj�tt �s bekukucsk�lt a f�gg�ny r�sein �t. Legut�bb, mikor �gy �bredt�nk, m�g nem sejtettem, mennyire szeretem. Tudtam, hogy nem az�rt vagyok vele, hogy kihaszn�ljam, de nem gondoltam, hogy ennyire oda vagyok �rte. Megmozdult, �s �n r�gt�n f�rk�szni kezdtem. Felemelte a fej�t, �lmosan pislogott r�m. Homlokon cs�koltam. Olyan aranyos volt. A s�r�l�sei az�rt elrontott�k az �sszk�pet. Megd�rzs�lte a szem�t �s felszisszent. Megsimogattam a fej�t. Jobb szeme alatt egy lila folt futott, a sz�ja k�t helyen felrepedt �s az egyik szem�ld�ke is sebes volt.

Az a bunk�!

Elfutott az ideg, de � hozz�m csusszanva megcs�kolt, �s �n megnyugodtam. Fel�lt.
– Hov�, hov�? – k�rdeztem.
– Most m�r musz�j lezuhanyoznom! – adta tudtomra. �n is fel�ltem.
– J�, addig �n csin�lok reggelit! – javasoltam, de el�g fur�n n�zett r�m.
– Majd �n, sietek! – Megcs�koltam.
– Rendben! – Nehezemre esett elengedni, m�g akkor is, ha tudtam, hogy csak a f�rd�szob�ba megy. V�g�l eleresztettem, �s visszad�ltem, mik�zben � kiment. Nem b�rtam sok�ig fek�dni. Mik�zben felt�p�szkodtam �s fel�lt�ztem, hallottam, a foly� v�z hangj�t. Bevetettem az �gyat, m�r amennyire t�lem telt. T�bl�boltam, t�tlenkedtem, �s nem �rtettem, hol marad m�r Hena. Azt�n v�gre ny�lt a f�rd� ajtaja, �s megjelent �. Az �n egyik p�l�m volt rajta, �s �pp a haj�t t�r�lgette. El�gedetten n�ztem v�gig rajta.
– Csinos vagy! – jegyeztem meg. � csak mosolygott �s megvonta a v�ll�t.
– Nem tal�ltam m�s! – szabadkozott. Felt�nt, hogy v�r�sek a szemei.
– Baj van? – k�rdeztem.
– Van valami, amit el kell mondanom! – kezdte a kezeit t�rdelve els�t�lt mellettem �s az ablakhoz ment. – T�rt�nt valami ott, am�g fogs�gban voltam! – magyar�zta neh�z sz�vvel.

Az a f�reg, meg�l�m, ha meger�szakolta!

Nem �rdekel, hogy m�r Koenma kezeiben van, �n megtal�lom �s meg�l�m!
– Figyelj, mindegy, hogy mi volt, mert �n…
– K�rlek, el�sz�r hallgass v�gig! – szak�tott f�lbe. – Nem sokkal azut�n, hogy elrabolt… egy szob�ban �bredtem, egy �gyon, � meg ott volt �s…
– Hena, nem kell besz�lned r�la! Tudom, hogy te nem akartad, ha az a k�jenc…
– Te most mir�l besz�lsz? – sz�lt megint k�zbe. Fel�m fordult, �s a szem�ben l�ttam, hogy t�nyleg nem �rti.
– H�t �n csak… azt hittem…
– Nem er�szakolt meg! – biztos�tott r�la, azt�n mintha elbizonytalanodott volna. – Legal�bbis am�g eszm�letemn�l voltam, nem! – jav�tott mag�n.
– �rtem! – b�lintottam. – Akkor mi�rt…
– Mert az �n hib�m! – s�hajtott fel.
– Mi? – k�rdeztem vissza.
– Keiko miattam halt meg! – ismerte el �s elfordult t�lem. H�tulr�l �leltem �t.
– Ne mondd ezt, senki m�s nem tehetett r�la, mint az az idi�ta! – magyar�ztam neki halkan, de egy pillanatra sem eresztettem, hogy �rezze, komolyan gondolom.
– Nem, nem, az �n hib�m! Az�rt t�rt�nt, mert �n bel�d szerettem – szipogta a s�r�ssal k�zdve. – Az�rt tette, hogy te velem l�gy, �s boldognak l�sson engem.
– Mi? – Jobb k�rd�s nem jutott eszembe. Ez a fick� beteg!
– Sajn�lom, �n nem tudtam, �n nem az�rt, �s �n nem… annyira sajn�lom, Yusuke! – hadarta Hena fel�m fordulva. Kezei k�z� fogtam a fej�t, �s a szem�be n�ztem.
– Nem a te hib�d! Nem is miattad t�rt�nt! A pasasnak elmentek otthonr�l, ez�rt �ld�k�lt �ssze-vissza.
– De, ha �n nem szeretek bel�d, Keiko soha nem… - Mutat� ujjamat az ajk�ra tettem elcsendes�tve ezzel.
– Te mondtad, hogy ezen felesleges spekul�lni! Nem sz�m�t mi volt! Te j�l vagy, �s itt vagy nekem! – mondtam, majd magamhoz vonva meg�leltem. Sok�ig s�rt m�g a karjaimban, m�g megnyugodott �s elhitte, hogy �n nem rovok fel neki semmit, �s neki sem kell. T�rt�nt, ami t�rt�nt! Nem tudunk rajta v�ltoztatni! Ha nem szeretek bele Keiko tal�n m�g ma is �lne, de nem �gy lett. Meghalt, nek�nk viszont a lehet� legjobbat kell kihoznunk bel�le!

Hena:

Yusuke nagyon meg�rt� �s kedves volt. Egy id� ut�n t�nyleg elhittem, hogy nem �n tehettem Keiko hal�l�r�l. K�t nappal k�s�bb, mikor m�r nem volt mit felvennem, felvetettem neki, hogy tal�n a t�bbi ruh�mat is el k�ne hozni a m�sik h�zb�l, vagy visszamenni, de nem sz�vesen v�ltam volna meg a leg�nylak�st�l. � is azt javasolta cuccoljunk �t. �tcipelt�k a b�r�nd�ket, mert m�st nagyon nem kellett, hiszen a lak�s fel volt szerelve �s sz�pen elkezdt�nk kipakolni. Ahogy egy adag feh�rnem�t emeltem ki, valami leesett a f�ldre, � pedig lehajolt, hogy felvegye. Megn�zte, �s mint akibe vill�m csapott, �gy kapta r�m a tekintet�t. Hozz� s�t�ltam, hogy megn�zzem, mit is szorongat a kez�ben. El�g volt r� egy pillant�st vetni, �s r�j�ttem, a rep�l�jegyem az. Megemelte.
– E szerint nemsok�ra visszam�sz! – morogta elkedvetlenedve.
– Ezt m�r akkor megvettem, mikor indultam! – magyar�ztam neki. Felcsillantak a szemei.
– Teh�t nem m�sz? – �rdekl�d�tt.
– Mehetek, ha akarod! – vontam v�llat. Istenem, hogy szerettem volna, ha kimondja, hogy maradjak.
– Te akarsz menni? – H�t azt hiszem arra sok�ig v�rhattam volna. �gy d�nt�ttem, �szinte leszek, hiszen az kapcsolatunk alapja.
– Nem, Yusuke, nem szeretn�k, veled szeretn�k maradni, de ha neked m�s terveid voltak, akkor… - Kett� t�pte a jegyet.
– Nem m�sz sehov�! – Elmosolyodtam, �s meg�leltem. � pedig eldobva a kez�ben l�v� pap�rt szorosan �lelt. H�tr�lt, nem �rtettem, hov�, de azt�n beh�zta a f�gg�ny�ket. Kis hamis!
– Az �sszes ruh�nk az �gyon van! – mondtam hamisk�s mosoly k�s�ret�ben.
– Majd kipr�b�ljuk az asztalt! – v�laszolt a nyakamba cs�kolva. Felny�gve d�nt�ttem h�tra a fejem �s hagytam, hogy � vezessen. Oda�rve viszont morcosan �llap�totta meg, hogy az asztal is tele van. – �gyis meleg van! – rendezte le egy flegma v�llvon�ssal. Nem �rtettem, hov� akar kilyukadni, de ebben a pillanatban megfogta a cs�p�m �s megemelt. L�bam a dereka k�r� fontam � pedig vadul k�nyeztetve ajkaim elindult a f�rd�szoba fel�. F�ny gy�lt pici agyamban odabent letett a f�ldre, megszabad�tott a nadr�gomt�l, �n pedig �t a saj�tj�t�l, levettem r�la a p�l�t, de � nem vetk�ztetett tov�bb. Megnyitotta a csapot �s p�l�st�l rakott a zuhany al�. Meglepet�semben halkan felsikoltottam, azt�n pedig �lveztem azt, amit m�vel velem.

V�ge!