- Boldog h�zass�gi �vfordul�t! - �lelte �t Sora a f�rj�t szenved�lyesen. El sem tudott k�pzelni szebb elfoglalts�got ann�l, hogy mag�ba sz�vja az ismer�s illatot. - Alig hiszem el, hogy m�r egy �ve Oswald asszony vagyok.
Leon mosolyogva simogatta im�dott feles�ge haj�t, mik�zben a kedves szavakat hallgatta. P�rizsi lak�suk h�l�szob�j�ban �lltak, egym�shoz simulva, boldogan. Miut�n �sszeh�zasodtak, Leon vissza akart k�lt�zni Franciaorsz�gba, Sora pedig nem ellenkezett. A sz�npad, ahol megismerkedtek, t�l "kicsi" volt k�t olyan szt�rnak, mint �k. Eur�p�ban sokkal t�bb lehet�s�get kaptak, melyeket ki is haszn�ltak.
- �nnepelj�nk! - l�pett h�tra egyet.
Leon sz�rke szemeiben felcsillant a v�gy. Sora Naeginora kezdetben bakfisk�nt gondolt, aki az �lmainak �lt. Butuska, olykor �gyetlen viselked�se az �r�letbe kergette �s n�ha roppant nagy ostobas�gok hagyt�k el a sz�j�t. Ideges�tette a kotnyeless�ge. �m azt mindig is elismerte, m�g ha nem is mutatta ki, hogy a sz�npadon �gy k�zd�tt, mint egy oroszl�n. B�mulatos ugr�sokra volt k�pes, a trap�zon hajmereszt� dolgokat m�velt �s mindezt olyan �t�l�ssel, hogy szinte szikr�zott k�r�l�tte a leveg�. De csak egy fiatal kis csitri volt, aki egy-egy j�l siker�lt ugr�snak �gy tudott �r�lni, mint egy iskol�s az �t�snek.
Azt�n hirtelen megv�ltozott a v�lem�nye. �lete tal�n legmeghat�roz�bb el�ad�sa k�zben valami furcsa �rz�s ker�tette hatalm�ba partnere l�tt�n. Valami megmagyar�zhatatlan. T�bb� m�r nem egy frusk�t l�tott, hanem egy �rz�ki l�nyt, aki megdobogtatta a sz�v�t. Azt a sz�vet, amely szinte m�r teljesen megsz�nt szeretni. H�ga hal�la ut�n mag�ba fordult, nem �rdekelt�k az �let apr�bb �r�mei.
A gyeng�d szerelem nemsok�ra els�pr� szenved�lly� n�tte ki mag�t. A balul v�gz�d� tal�lk�kat, az esetlen randev�kat vad egy�ttl�tek v�ltott�k fel, amelyek ritmus�hoz lassan Sora is hozz�szokott. Leont egyszerre ny�g�zte le a t�tovas�ga �s a bizony�t�si v�gya.
- Leon? - nevetett pajkosan Sora, mik�zben felhasalt a hatalmas francia�gyra �s tenyer�be �ltette az �ll�t. - �gy l�tom, hogy k�pzeletben m�shol j�rsz. Ennyire untatlak?
A f�rfi megr�zta a fej�t, mik�zben le�lt a l�ny mell� �s kedvesen d�rzs�lni kezdte a l�ny h�t�t.
- Csak elgondolkodtam.
Feles�ge fel�lt �s orr�val megcir�gatta szerelme orr�t. Ha valaki megk�rdezte volna t�le, hogy szavakba tudn�-e �nteni, mennyire szereti a f�rj�t, val�sz�n�leg nemmel v�laszolt volna. K�ptelen lenne elmondani, mit �rez ir�nta. Szereti, de nagyon. Az elej�n nem rajongott az �tlet�rt, hogy a francia artist�val dolgozzon egy�tt. Mag�nak val�, �ntelt �s b�szke volt, Sora pedig nem tudta, hogyan is viszonyuljon egy ilyen h�v�s jellemhez. Nem egyszer torkolta le a legapr�bb hib�k�rt is, g�nyos st�lusban �s mogorv�n. A h�ta k�zep�re k�v�nta a franci�k b�szkes�g�t.
A v�rva v�rt el�ad�s azonban kiv�l�an siker�lt, annak ellen�re, hogy a k�z�s hangot m�g mindig nem tal�lt�k meg a sz�npadon k�v�l. Azon az est�n m�gis siker�lt. Leon Oswalddal v�ltott titkos cs�kja a f�gg�ny�k m�g�tt �j megvil�g�t�sba helyezte a rideg f�rfit �s az �rz�seit is ir�nta.
- Azt l�tom - f�zte ujjait a f�rje ujjai k�z�.
Leon nem tudott ellen�llni ifj� feles�g�nek �s egy k�nnyed mozdulattal hanyatt d�nt�tte. �gy csapott le a sz�j�ra, mint egy ki�hezett ragadoz� az �ldozat�ra. A szinte m�g ki sem bontakozott idillnek az �zenetr�gz�t� hangja vetett v�get.
- Be kell mennem a pr�b�ra - �lt fel a f�rfi m�lyet s�hajtva. - Nagyon el vagyunk maradva �s a rendez� nincs elragadtatva Chantal szalt�it�l. Ostoba az a l�ny, fogalmam sincs, Lacroix mi�rt ragaszkodik hozz�. Szerintem tehets�gtelen.
Sora nem rejtette v�ka al� a d�h�t. Ami�ta k�l�n sz�npadhoz szerz�dtek, az eff�le gondok egyre gyakrabban �t�tt�k fel fej�ket a kapcsolatukban.
- Ugye ezt most nem mondod komolyan - emelte meg fenyeget�en a mutat�ujj�t. - Ma van az els� �vfordul�nk! Meg�g�rted, hogy ezt a napot egy�tt t�ltj�k! A szavadat adtad Leon!
Leon fel�llt, mik�zben begombolta az ing�t. Igen, val�ban meg�g�rte, hogy sz�l a rendez�nek, de valahogy nem tal�lt megfelel� alkalmat. Az ut�bbi id�ben minden a feje tetej�re �llt a munkahely�n, nagy volt a nyom�s �s az elv�r�s. Elfelejtette, ahogy az �vfordul�t is. Ha Sora nem k�zli vele f�l �r�val kor�bban, neki biztosan nem jutott volna esz�be.
- Tudom, de...
- Elegem van a magyar�zkod�saidb�l! - pattant fel Sora m�rgesen. - Egyetlen nap Leon! Csak ennyit k�rtem t�led! Te is tudod, hogy eln�ztem, amikor kar�csonykor New Yorkban turn�zt�l, �n meg egyed�l �ltem a feld�sz�tett fa mellett �s v�rtam, hogy felh�vj! Nem tetted. Nem veszekedtem, nem szidtalak meg �rte. Ahogy az�rt sem, hogy am�g �n itthon t�lt�ttem a szilvesztert �s a szem�lyzettel koccintottam, addig te Vars�ban volt�l...
- Az a bajod, hogy �n sikeresebb vagyok a munk�mban?
- Te most is csak erre tudsz gondolni? - h�pogott a felh�borod�st�l. - Leon! Nem �rted, hogy mit pr�b�lok a tudtodra adni? Hi�nyzol! �let�nk meghat�roz� pillanataiban sohasem vagy mellettem.
Leon felvette a zak�j�t �s k�nnyed�n a v�ll�ra dobta.
- Te is ebben a vil�gban mozogsz, tudod, hogy mennyi lemond�ssal j�r.
- Nem Leon! �n elint�ztem, hogy itthon legyek az eml�tett id�pontokban, te m�g csak meg sem pr�b�ltad - csuklott el a hangja. - Olyan sz�pen elterveztem ezt a napot. Egy�tt t�ltj�k a d�lel�tt�t, azt�n elmegy�nk eb�delni a kedvenc �ttermedbe, ahov� piszok neh�z volt asztalt foglalnom. D�lut�n romantikus s�t�t tesz�nk a Szajna partj�n, este pedig egy kir�lyi vacsora ut�n egy�tt t�ltj�k az est�t is.
Leon n�mi hezit�l�s ut�n megfogta a kilincset, majd visszan�zett szomor� feles�g�re.
- D�lben az �tteremben.
- Ott leszel? - vidult fel egy kicsit a l�ny. - Sz�m�thatok r�d?
- Igen.

Leon nem ment el az �tterembe, m�g csak fel sem h�vta, hogy elmondja, ne �lj�n ott, mint egy idi�ta, hanem menjen nyugodtan haza. Egy falat sem ment le a tork�n, hi�ba hozta ki a pinc�r a fejedelmi fog�sokat, amelyeket direkt nekik k�sz�tettek. Fizetett �s t�vozott.
Egyed�l s�t�lt v�gig a Szajna ment�n, tal�lkozva nem egy ismer�ssel, akik csod�lkozva gratul�ltak neki a jeles �vfordul�t illet�en. Azt megeml�teni, hogy Leon mi�rt nincs vele, egyik�k sem merte �s Sora ezt nagyon j�l tudta. Ott lappangott benn�k a k�r�rvend� k�v�ncsis�g, ami m�r szinte az arcukra is ki�lt.
Megal�zva l�pett be a lak�sba, ahol Anatole, az id�s inas seg�tette le r�la a t�li kab�tot, ami frissen hullott h� bor�tott. Corinne, a szak�csn�, forr� citromos te�val v�rta, amit a l�ny a s�t�t nappaliban fogyasztott el, mag�nyosan, a hull� h�pelyheket figyelve. Hi�ba v�rta az ismer�s f�nysz�r�kat, azok �jf�l ut�n sem vil�g�tott�k meg a kocsifelj�r�t.
�jjel kett�kor �gy d�nt�tt, nem v�r tov�bb �s lefekszik. Ennek az �vfordul�nak m�r �gy is l�ttek. A f�rd�ben vizet locsolt az arc�ba, hogy elt�ntesse a s�r�s nyomait, h�l�ingbe �lt�z�tt �s beb�jt a francia�gyba, amely h�v�sen fogadta.
F�l h�romkor v�gre meghallotta f�rje aut�j�t, amint leparkol a h�z el�tt. Ajk�ba harapva pr�b�lt er�t gy�jteni az elk�vetkez�kre. Leon Oswald nem teszi zsebre, amit t�le kap. Az a kisebb probl�ma, hogy nem jelent meg eb�dre, a nagyobb az, hogy m�g a f�radts�got sem vette, hogy �rtes�tse, nem tud menni. Hallotta, ahogy ny�lt az ajt�. Sz�ve hevesebben dobogott, tork�t a d�h �s szomor�s�g gomb�ca fojtogatta.
- Ne haragudj! - cs�szott be az �gyba �s a paplan alatt mag�hoz �lelte a l�nyt. - Sajn�lom.
Sora oldalra fordult, mik�zben a k�nnyeivel k�szk�d�tt. Leonb�l �radt a p�rizsi t�l, az �jszakai fagy �s a nagy pelyhekben hull� h� hidege.
- Hagyj b�k�n! - sziszegte kem�nyen �s ell�kte a f�rfi kez�t, amely a l�bain kereste az utat a h�l�ing al�. - Ne ny�lj hozz�m!
D�h�s s�hajt hallott? M�g t�nyleg � van felh�borodva?
- Sora! - fogta meg feles�ge v�ll�t �s megpr�b�lta maga fel� ford�tani. - Tudom, hogy...
- Megmondtam, hogy ne ny�lj hozz�m! - �llt fel ord�tozva. - Net�n franci�ul mondjam, hogy meg�rtsd?
Leon felkapcsolta az �jjeli l�mp�t, melynek halv�ny f�ny�ben megcsod�lhatta gy�ny�r�, de m�rges szerelm�t.
- Ne kiab�lj! Felkelted a szem�lyzetet!
- Nem �rdekel! - tajt�kzott a l�ny. - Mint ahogy az sem, ha holnap egyb�l rohannak a m�di�hoz �s elpletyk�lj�k, hogy mekkora cirkuszt csin�ltam!
Leon kez�be temette az arc�t, majd h�tra sim�totta a haj�t.
- Figyelj! Ez a nap m�r elveszett. Legal�bb fejezz�k be m�lt�k�ppen az �vfordul�nkat! - simogatta meg a l�ny teste alatt �sszegy�r�d�tt leped�t.
Sora fogcsikorgatva markolta meg a p�rn�j�t �s teljes er�b�l a f�rfihez v�gta.
- Ezt �lelgesd! - ker�lte meg az �gyat. - A m�sik h�l�ban alszom.
Leon nevetve vakarta meg a homlok�t.
- Sora! - kelt fel lomh�n. - Ne but�skodj! - ny�lt a l�ny keze ut�n, de � gyorsan elh�zta.
- Ne k�zeledj hozz�m Leon! - hangja kim�rten �s hat�rozottan csengett. - Jelentek �n neked egy�ltal�n valamit? - ragadta meg a kilincset �s meg sem v�rva f�rje v�lasz�t, �trohant a szomsz�d szob�ba.
Leon csod�lkozva �llt �s b�multa a csukott ajt�t. F�radtan �s csal�dottan b�jt vissza a hely�re �s elgondolkodva szeml�lte feles�ge hely�t, amely �resen t�tongott. Hamarosan elnyomta az �lom. Mindketten nyugtalanul �bredtek m�snap reggel. Egyik�k sem sejtette, hogy az �jszakai vita volt az els� �llom�sa annak a v�ls�gnak, ami a h�zass�gukat fenyegette.

Reggelin�l megmaradt a fagyos hangulat. Leon az �js�got olvasgatta, mik�zben zs�rszeg�ny omlettj�re v�rt, amellyel Corinne b�bel�d�tt a modern konyh�ban. Sora keresztbe tett l�bakkal kortyolgatta frissen facsart narancslev�t �s n�ha morcos f�rj�re sand�tott. N�mi el�gt�tellel vizsg�lta a f�rfi szeme alatt h�z�d� karik�kat �s ny�zott arc�t. Legal�bb neki is pokoli �jszak�ja volt.
- Szeretn�l mondani valamit?
A l�ny �sszerezzent. Nem kellene meglep�dnie, a f�rje mindig meg�rzi, ha �t figyeli, ez amolyan hatodik �rz�k volt n�la. Val�j�ban � maga sem tudta, hogy akar-e mondani valamit. Pontosabban kiab�lni, ugyanis a d�he m�g mindig nem p�rolgott el.
- Nem - suttogta durc�san �s ink�bb a h�takar�val bor�tott kertre pillantott.
A f�rfi �sszehajtotta a lapot.
- Sora, az istenit!
Feles�ge nem ijedt meg a g�nyosan h�v�s hangt�l, pedig m�g sohasem hallotta �gy besz�lni. �gy l�tszik, a mindig higgadt Leon Oswald most val�ban ideges.
- M�g te vagy felh�borodva?
- Igen - fakadt ki Leon. - A rohadt �letbe Sora! Bocs�natot k�rtem! Mit akarsz, mit tegyek? T�rden cs�szva esdekeljek?
Sora a felh�borod�st�l sz�hoz sem jutott.
- Leon! - nyelt vissza n�h�ny szitkot. - Ha magadt�l nem j�ssz r�, hogy mi�rt estem neked az �jszaka, akkor nincs mir�l besz�lgetn�nk! Elmentem - �llt fel m�rgesen.
Leon elkapta a karj�t.
- Nem vagyok egy �lomf�rj, ezt elismerem - morogta. - De te sem vagy az az �lomfeles�g csillagom. M�g - szor�tott a fog�son. - Bele kell tanulnunk �s k�sz! Egy �v alatt ne v�rj csod�t!
Sora megr�zta a fej�t.
- El�ruln�d, hogyan? - k�rdezte esdekl�en. - Szinte sohasem t�lt�nk el egy�tt harminc percn�l t�bbet. N�ha azt sem tudjuk, hol van a m�sik. �n �lland�an k�ld�m az �zeneteket, hogy mi van velem, te meg arra sem veszed a f�radts�got, hogy v�laszolj! - nem akarta kimondani, de egyszer�en kics�szott a sz�j�n. - Leon, szeret�d van?
A f�rje arc�ra ki�l� d�bbenet megnyugtatta, ugyan akkor kiss� meg is ijesztette.
- Norm�lis vagy? - fakadt ki a f�rfi inger�lten.
Sora keze megremegett, azt�n felkapta a marad�k narancslevet �s Leon arc�ba �nt�tte.
- Laylan�l alszom! - kiab�lta vissza az ajt�b�l, mik�zben a f�rje k�romkodva t�r�lgette mag�t.

Szergej Moltikov nem az a fajta ember volt, aki elfogadta a nemleges v�laszt. Semmilyen t�ren. Orosz �zletemberk�nt hatalmas vagyont halmozott fel �s csak arra �ldozott p�nzt, amit fontosnak tartott. Sora Naeginot nemcsak fontosnak tartotta, hanem gy�ny�r�nek is. Elm�l�zott az alakj�n, a haj�n, amelyet most �sszefogva viselt �s a gy�r�n, amely a jobb gy�r�sujj�t cs�f�totta.
- Mag�nak b�n egyed�l �ld�g�lnie - l�pett oda hozz� fekete, Dior �lt�ny�ben. Arany sz�n� nyakkend�t�j�n megcsillant az �tterem halv�ny l�mpaf�nye. - Szabad?
Sora eb�delni szaladt ki a k�zeli vend�gl�be. Nem v�gyott a bar�tai t�rsas�g�ra, Leont sem h�vta fel, �gy �rezte, hogy gondolkodnia kell. Val�ban nem a feles�gek feles�ge, de az lesz. Ma este hazamegy, megv�rja a f�rj�t �s �tbesz�lik a dolgokat.
A halv�ny, alig �szrevehet� akcentusra felkapta a fej�t �s egy ijeszt�en k�k szemp�rba n�zett.
- Mit szabad? - k�rdezett vissza mosolyogva. - Eln�z�st, de elgondolkodtam - kapott a mellkas�hoz. Kicsit megijedt ett�l a f�rfit�l, aki hangtalanul j�tt az asztal�hoz.
Szergej kiss� oldalra d�nt�tte a fej�t, sz�ke, hossz�k�s haja j�t�kosan meglibbent az arca k�r�l.
- Nem �llt sz�nd�komban a fr�szt hozni mag�ra. Csak annyit k�rdeztem, hogy szabad-e le�ln�m.
Sora zavartan babr�lt a k�v�scs�sz�vel. T�tov�n sz�tt�rta a karjait, s�hajtott, azt�n nagy nehezen b�lintott.
- Foglalj helyet! - elnevette mag�t, amikor a f�rfi f�l�ton meg�llt a mozdulatban. - Jobban szeretek tegez�dni!
- Nekem t�k�letesen megfelel ez is, az is - k�rette mag�hoz a pinc�rt, aki k�szs�gesen �tviharzott a t�gas helyis�gen. - Pezsg�t, a legjobbat!
- Nem, �n nem iszom - ellenkezett a l�ny, �m Szergej meg sem hallotta a szel�d tiltakoz�st.
- Im�dom a pezsg�t - jelentette ki a f�rfi k�nnyed�n. - A pezsg� a gazdagok itala. Ezt nyilv�n te is tudod - villantotta fel cinkos mosoly�t, ami �jra csak f�lelmet �bresztett Soraban. �s ez�ttal �nmag�t�l ijedt meg. Milyen r�gen kapott Leont�l hasonl� gesztust!
Nem igaz�n �rtette �jdons�lt ismer�se nyakatekert st�lus�t. Gyorsan megissza ezt a kis k�v�t, azt�n illedelmesen elk�sz�n �s megy isten h�r�vel.
- Szergej Moltikov vagyok - ny�jtotta magabiztosan a kez�t. - �r�l�k, hogy szem�lyesen is megismerhetlek, Sora Naegino - k�zfog�sa egyszerre volt hat�rozott, m�gis gyeng�d. - Az egyik legnagyobb csod�l�d vagyok. B�mulatos, hogy mire vagy k�pes a sz�npadon.
Sora hirtelen t�l terhesnek tal�lta, hogy az orosz m�g mindig a kez�t fogja, ez�rt egy k�nnyed, m�gis hat�rtalan mozdulattal visszar�ntotta.
- Te vagy a Moltikov Sz�llodal�nc tulajdonosa? - terelte m�sra a sz�t. - Im�dom �ket. Ha egy Moltikov Hotelben sz�llok meg, k�nyelem �s elegancia fogad. A f�rjem is ezeket l�tes�ti el�nyben.
Nem �rt, ha ez a fick� tiszt�ban van azzal, hogy � nem levad�sz�sra v�r� tr�fea, hanem f�rjes asszony.
- Att�l m�g lehetsz csod�latos, hogy nem vagy szabad - fogta meg a rendelt pezsg�s �veget �s t�lt�tt a l�nynak, aki kezdte k�nyelmetlen�l �rezni mag�t. - Igyunk r�d! Egy szikr�z� csillagra!
Sora a sz�j�hoz emelte a krist�lyt �s kortyolt egyet. A hideg bubor�kok j�les�en �radtak sz�t �s bizsergett�k a nyelv�t, mik�zben a rideg, k�k szemp�r k�v�ncsian f�rk�szte minden mozdulat�t.