39. r�sz

  2012.01.26. 16:18

39. Fejezet

 

 

Elizabeth a tengerre meredve b�mult ki az ablakon, mik�zben szorosan mag�hoz �lelte a takar�t. B�r az �gynem� illata egy�ltal�n nem jav�tott a hi�ny�rzet�t, nem sokat tudott tenni ellene. H�rom teljes napja sz�n�t sem l�tta a f�rfinak. Ha nem l�tta volna a tengert �s nem tudn�, hogy hol van, azt hinn� az eg�szet �lmodta, �s �ppen egy Amerik�ba tart� haj�n fek�dne, amire a Harper csal�d k�ldte, mert nem voltak megel�gedve a munk�j�val. Ez m�r csak az�rt is volt k�ptelens�g, mivel… John Harper �nsz�nt�b�l soha nem engedte volna ki a karmai k�z�l. Soha!

Valerie n�ha ugyan ben�zett hozz�. Beth nem �rtette ezt a hirtelen p�lfordul�st, ami a l�nyon ment v�gbe. Szemei ragyogtak, a b�gyadt mosoly, ami mindig az arc�n volt, lekaparhatatlannak t�nt. Sejtette, hogy mindennek a h�ta m�g�tt Nathan �llt, de nem mert r�k�rdezni. Ut�lta is mag�t az �rz�s�rt, hogy irigy Valerie-re, ami�rt ilyen boldog.

Szinte felem�sztette a k�ts�gbees�s, ami bel�lr�l �gette. Hiszen ha Rhys ennyire haragszik r�, mondani fog egy�ltal�n b�rmit is az apj�nak az � v�delm�ben? Ki �ll majd egy�ltal�n mellette? Abb�l, ahogy az elm�lt napokban viselkedett vele, nem �gy l�tszik. Nem fogja b�ntani, ez eg�szen biztos. De v�deni sem fogja. Beth-nek pedig saj�t mag�ra kell majd t�maszkodnia, egy teljesen �j vil�gban, amit eddig soha nem ismert. Csak egy �jabb pr�ba ez is, nem? Egy pr�ba, amit ki kell �llnia, k�l�nben elveszik. V�g�lis… mindig azt k�v�nta b�r a maga ura lehetne. Na most azt�n megkapta! Erre szok�s mondani: Vigy�zz, mit k�v�nsz! Viszont, ha v�laszthatna az idegennel val� megbar�tkoz�s �s John Harper k�z�tt, egy�rtelm�, hogy melyiket v�lasztan�. �s v�lasztja is!

„Nem kellett volna a seg�ts�ged!”

Arc�t a p�rn�ba temette, szemeit szorosan behunyta. K�sk�nt has�tott v�gig rajta az eml�k, ak�rh�nyszor r�gondolt. M�ig sem tudta eld�nteni, hogy a s�rtett b�szkes�g, vagy csup�n a lelkiismeret furdal�s mondatta vele ezeket a szavakat. �s ak�rh�nyszor v�gigment ezen a gondolatmeneten, r� kellett d�bbennie, hogy a s�rtett b�szkes�g. Ha nem �gy lenne, nem ker�ln� �t, mintha valami fert�z�tt beteg lenne. �s ez f�jt ebben az eg�szben a legjobban! Hogy � �szint�n �s saj�t akarat�b�l odaadta mag�t neki, megmentette, m�gsem tudja t�ltenni mag�t azon, hogy megszegte az �g�ret�t. F�lelm�ben! Pedig biztos volt benne, hogy � maga sem cselekedett volna m�sk�pp. Neki is els� dolga lett volna a fed�lzetre szaladni! �s m�gsem �rtette meg.

Mekkora egy bolond volt! Nem hitt a f�rfinak, pedig az mindig pr�b�lta a tudt�ra adni, hogy egy nap majd megb�nja, hogy k�zeledett hozz�! �s most megt�rt�nt! Nem az�rt, amit tett vele ebben a kabinban… nem is az�rt, hogy megfenyegette az ut�n, hogy Rio-val besz�lgetett… Csak az�rt b�nta meg, mert m�g � �szinte �s adakoz� volt, a f�rfi minden egyes percben, mikor kettesben voltak, elz�rk�zott, semmit nem osztott meg vele… Nem b�zott benne… Mik�zben � maga az �let�t is a kezeibe adta volna.

Te j� �g! Hiszen mi�rt is adta volna ki mag�t neki, mikor ott van az a… Jane. Valerie sohasem besz�lt r�la neheztel� hangon, ak�rh�nyszor sz�ba ker�lt, s�t�tt a szavaib�l, hogy kedveli. Biztosan mindenkinek � a kis kedvenc. �s hogy els� pillanatt�l kezdve Rhys� volt. Az a n� biztosan nem egy haszn�lt �ru… mint �. Egy sz�val… mi�rt is akarn� a kal�z �t, az elhaszn�l�dottat, a ki�gettet, mikor a szigeten v�rja egy igazi kincs, ami csak az �v�, �s senki m�s�? Egyszer� a v�lasz, k�ts�g sem f�r hozz�.

De nem baj. Neki az is el�g, ha lesz egy hely, ahov� bek�lt�zhet, �s �lheti csendesen az �let�t. Ahol nem h�borgatj�k. Persze min�l messzebbre att�l a n�t�l �s a kapit�nyt�l. Akkor minden rendben lesz.

„Ne hazudj magadnak, Beth!”

Nagyot nyelve ell�kte mag�t�l a takar�t, hogy m�g csak az egyre halv�nyul� illatot se �rezze. Nagyon �gy l�tszik, hogy a sors szereti �sszet�rni a sz�v�t. Egyszer�bb lesz, ha nem ad r� okot, hogy megtegye. Elfelejti… ezt a f�rfit, akit�l rengeteg mindent kapott. �s megpr�b�l teljes �letet �lni, lehet�leg egyed�l. M�g ha nem is az eg�szet, de megtapasztalt valamennyit abb�l a csod�b�l, amit a f�rfi ny�jthat, �s valahol �rezte, hogy el�g lesz ez �lete v�g�ig. S�v�rogni fog ut�na, ez eg�szen biztos, tudta, hogy lesz olyan pillanat, mikor majd meg�r�l, hogy utolj�ra �t�lelhesse, de musz�j lesz visszafognia mag�t. Meg kell kem�ny�tenie mag�t!

Lassan a h�t�ra fordult, vigy�zva a bord�ira. Kez�t homlok�hoz emelte, �s egy nagy, keserves s�haj k�s�ret�ben a haj�ba t�rt. Nincs v�laszt�si lehet�s�ge.

F�l�t �r�mteli ki�lt�sok csapt�k meg. �rdekl�dve ford�totta fej�t az ajt� ir�ny�ba, de senki nem akart bej�nni, hogy k�z�lje vele a nagyszer� h�rt, ami ekkora felbolydul�st id�zett el� a fed�lzeten. Elk�pzelni sem tudta mi lehet az. Sok�ig m�rlegelte az �tlet�t, miszerint kimegy, hogy megtudja, mi lehet az, azt�n v�llat vonva fel�lt. A k�nt�s, amit Valerie hozott be, az �gy mell� �ll�tott sz�ken pihent. Az elef�ntcsont sz�n� selyem k�nt�s �rz�kien �lelte k�rbe karcs� alakj�t. Ak�rh�nyszor felvette, mindig olyan �rz�se t�madt, mintha egy l�thatatlan k�z simogatn�, ahol csak hozz��r az anyag. Az �gyra t�maszkodva �vatosan fel�llt. Mikor v�g�l siker�lt kiegyenesednie f�jdalom n�lk�l, �sszez�rta mag�n a k�nt�st �s megk�t�tte az �vet. Haja szabadon omlott csig�kban a h�t�ra, a legals� tincsek a cs�p�j�t verdest�k. Er�ltetetten nyugodt l�ptekkel az ajt�hoz s�t�lt, �s kiment a kabinb�l.

D�lut�n fel� j�rhatott az id�, h�v�s sz�l f�jt a fed�lzeten. A kal�zok most sokkal nagyobb er�bedob�ssal dolgoztak, mozg�sukban benne volt a vid�ms�g �s a t�relmetlens�g. Beth nem �rtette ezt a hirtelen v�ltoz�st. �sszezsugorodott gyomorral feltekintett a tatfed�lzetre, de Rhys szerencs�re nem volt ott. Nem biztos a reakci�j�ban, ha megl�tn� �t. �s ezt mindkett�j�kre egyform�n �rv�nyes volt. Tim �llt a korm�nyn�l, mikor megl�tta a l�nyt, vid�m mosoly ter�lt el barna arc�n, �s egyik kez�vel intett neki. Beth is elmosolyodott, majd visszaintett, mik�zben elindult fel�. A sz�l bele-belekapott k�nt�s�nek alj�ba, vadul r�ngatva azt, �s Beth megakad�lyozni sem tudta, nem hogy elkapni…

Mire fel�rt a l�pcs�n, zih�lt, �gy �rezte minden ereje elhagyta, alig �llt a l�b�n. A bordat�r�s nem kisp�ly�s!

- Jobban vagy m�r? – k�rdezte m�ly, �bl�s hangj�n. Beth nem tudta meg�llni, hogy ne mosolyodjon el �jra. Szerette hallgatni Timet. Mindig is volt valami nyugtat� t�nus a hangj�ban…

- Sokkal jobban… b�r m�g mindig �vatosabban kell mozognom. – v�laszolt halkan.

- Vigy�zz is magadra, nem tudn�m elviselni, ha a megment�nknek komolyabb baja esik!

Beth elpirult a b�kt�l, mik�zben mosolygott. – Ti is megmentettetek, sz�val kvittek vagyunk!

- Nem volt t�lzottan sz�p �leted, Angli�ban igaz?

Ez enyhe kifejez�s!

- H�t nem… de v�gre elj�hettem onnan, sz�val most m�r nincs gond.

Tim arc�ra �tszellem�lt kifejez�s �lt ki. – J�l is fogod �rezni magad a szigeten, ebben biztos vagyok! Eddig senki nem j�tt el onnan… egy n� kiv�tel�vel. Na nem mintha ott b�rki is rab lenne… olyan szabad vagy, mint a mad�r, kedves! �s azt teszel az �leteddel, amit csak akarsz!

- Mi t�rt�nt azzal a n�vel? – k�rdezte k�v�ncsian.

Tim megvonta a v�ll�t. – Igaz�b�l �n sem tudom a teljes t�rt�net�t. Jack rabolta ki a n� apj�nak a haj�j�t. Ha j�l tudom a l�nyt mag�val vitte… t�bb �vig szeret�k voltak, de azt�n… a n� elt�nt.

- Szerette… ?

- Mindketten hal�losan szerelmesek voltak a m�sikba. Ez�rt is rejt�ly, hogy mi�rt ment el a n�… Jack teljesen �sszet�rt. B�r ma m�r sokkal er�sebb, l�tni lehet rajta, hogy t�ls�gosan m�lyek a lelki sebek ahhoz, hogy teljesen fel�p�lj�n.

Beth n�m�n figyelte Tim profilj�t. Ezzel a t�rt�nettel teljesen m�s sz�gb�l vil�g�tj�k meg Calico Jacket, a h�rhedt �s kegyetlen kal�zt. M�r csak ebb�l a t�rt�netb�l kifoly�lag is lesz�rhet�, hogy a kal�zok is emberek… �rz�, sebezhet� emberek.

- Ez mikor t�rt�nt?

Tim az �gnek emelte a szemeit, majd mikor �jra el�re figyelt, v�laszolt.

- H�sz �ve.

Ennyi id� eltelt�vel is…

Most m�r igaz�n k�v�ncsi lett erre az emberre. Erre a f�rfira, aki kal�z volt, embereket gyilkolt, m�gis szinte belehalt abba, mikor a n�, akit szeretett, elhagyta.

Beth a korl�thoz s�t�lt �s a messzi t�volba meredt. A habok j�tszadozva nyaldost�k a haj� oldal�t, zaf�r �s smaragd sz�nben csillogva, mikor a Nap sugarai r�estek.

H�feh�r b�r�nyfelh�k �sztak az �gen, id�nk�nt eltakarva egy kicsit a ragyog� �gitestb�l. Elizabeth elgondolkodott azon, vajon milyen lehetett az a n�. �s hogy mi�rt hagyta ott azt a f�rfit, akit �ll�t�lag annyira szeretett!

- Mi volt el�bb az a hangzavar? – k�rdezte h�tra sem fordulva. Furcs�llta, hogy Tim nem v�laszolt. Csendben maradt. Lehet, hogy nem hallotta?

- Tim? – k�rdezte, mik�zben a f�rfi fel� fordult. Csak hogy m�r nem volt sehol. �ppens�ggel pont akkor ment le a l�pcs�n. A korm�nyn�l viszont a Kapit�ny �llt, aki egy ragadoz� szemeivel m�regette �t. Elizabeth tudta hogy igaz�b�l nem t�rt�nt meg, de �gy �rezte, hogy a gyomra t�bb m�tert zuhant, le eg�szen a haj�fen�kig… Szorosabban markolta meg a korl�tot, m�gha nem is n�zett oda, tiszt�ban volt vele, hogy �z�letei szinte h�feh�rek a szor�t�st�l. Nagy leveg�t v�ve kih�zta mag�t, �s egy picit megemelte a fej�t. A hat�st �rezte is a bord�iban. Most valahogy nem �rdekelte a f�jdalom. Kih�v�an viszonozta a f�rfi pillant�s�t. L�tta, ahogy megr�ndul a f�rfi arca, mikor az arccsontj�n l�v� sebre n�zett. Jesszus, m�r irt�zik is t�le!

Pr�b�lt � is olyan hidegen n�zni a m�sikra, mint amilyennek �rezte a sz�v�t. Rem�lte, hogy t�bb�-kev�sb� siker�lt.

- �r�k k�rd�se, �s el�rj�k a partot. – sz�lalt meg v�g�l a f�rfi kim�rten. Elizabeth b�lintott. Megtartva a n�gy m�ter t�vols�got kiker�lte a f�rfit, hogy a l�pcs�kh�z menjen. Egy l�pcs� fokot m�r meg is tett, mikor Rhys hangja meg�ll�totta. – A k�zelj�v�ben jobban tenn�, ha nem ilyen lenge �lt�zetben jelenne meg az embereim el�tt!

Mag�zza… m�g ett�l is m�lyebbre tudja taposni?

- Mintha annyira �rdekeln�, hogy mit teszek �s mit nem… - vetette oda g�nyosan.

Rhys arca megkem�nyedett. – Igaza van, nem az �n dolgom. De az, hogy eltereli a figyelm�ket, sajnos r�m is tartozik!

J�zusom, �s ezzel a f�rfival �lelkezett n�h�ny napja f�lmeztelen�l olyan szenved�lyesen?

- Akkor nevelje meg �ket! – morogta oda �s folytatta az �tj�t lefel�. – B�r nem mintha olyan sok panaszom lenne ellen�k! – emelte meg a hangj�t, hogy h�trasz�lhasson a f�rfinak a v�lla felett.

Rhys fogait �sszeszor�tva meredt a n� h�t�ra. Az�rt sem fogja megadni neki az el�gt�telt, hogy �v� legyen az utols� sz�! Itt � parancsol.

Az �let�t tette volna fel t�tnek, hogy a l�ny Rio fel� tart. �s l�ss csod�t, �gy lett. A fiatal f�rfi v�gyakoz� mosollyal tekintett le a n�re, aki kicsit pirulva fogadta ezt a leplezetlen pillant�st. Megv�rta, m�g Elizabeth befejezi a mondatot…

- Rio! Menj le, �s seg�ts Bobnak!

A f�rfi, ajkait penge v�konyra pr�selve hajtotta le a fej�t �s elindult az als�fed�lzetre. Rhys �nel�g�lten n�zte a n� arc�t. B�r nem mosolygott, az a kis „j�kedv” is kihalt bel�le, mikor l�tta, hogyan villan meg Beth m�r-m�r s�rt�en k�k szeme. Most m�r eg�szen biztosan gy�l�lte �t. De h�t nem ezt akarta el�rni?

Merev testtel n�zte, ahogy a l�ny megfordul �s a l�pcs�h�z s�t�l. A selyem k�nt�s izgat�an simult test�hez… nem az�rt volt d�h�s, ahogy a teste reag�lt a l�tv�nyra, hanem a tudatt�l, hogy mindenki m�s l�tja ezt a jelens�gszer� alakot!

Ez a n� nem b�rja felfogni, hogy egy f�rfiakkal teli haj�n van? Hogyha egy kicsit is elengedi mag�t, lehet hogy harminc, j�l megtermett �s ki�hezett kal�z veti r� mag�t? Teljesen elment az esze? �s neki?

Fogcsikorgatva b�lintott mag�ban. Igen, be kell vallja, hogy elment az esze! De m�r mikor! Nathanre kellett volna hallgatnia! Amikor a cs�nakban azt mondta, hogy vigy�k vissza! Meg kellett volna tennie! De mint mindig, most is csak az ostoba feje ut�n ment! Nem lett volna szabad, hogy az eddig oly el�rel�that�, �s gubancokkal teli �lete m�g jobban �sszekusz�l�djon. Ez is mind-mind a l�ny miatt! A feje tetej�re �llt az eg�sz bels� vil�ga. Am�g meg nem ismerte, mindenben teljesen biztos volt, �gy �rezte, meginghatatlan. De ehhez el�g volt csak egyszer megl�tnia, �s k�sz, v�ge. Nem volt szerelmes… ugyan m�r, az puh�nyoknak val�! Egyszer�en csak… kiz�kkentette a megszokott �let�b�l. Ez pedig nem j�… nagyon nem j�…

Egyszer�bb lesz mindkettej�k sz�m�ra, ha elker�li a l�nyt. Az sem baj, ha meggy�l�li… annyira. �gy a l�ny is �j �s boldog �letet kezdhet, r�ad�sul � sem esik abba a hib�ba, amibe Jack sajn�latos m�don beleesett… nem akar t�bb �vtizedeken kereszt�l szenvedni egy n� miatt!

M�r �gy is szenvedett a tudatt�l, hogy �gy kell l�tnia a l�nyt. Ezekkel a sebekkel, amiket mind miatta kapott! Nem tudta feldolgozni… megbocs�tani sohasem fog mag�nak. Ezt m�r el�re l�tta. Egy �nz� d�g lenne, ha ezek ut�n b�rmit is k�rne a l�nyt�l. Vagy ha elfogadn� azt, amit ny�jtana. Az � �lete a kal�zkod�s. A r�sze. Nem hagyhatja abba csak �gy… az nem is � lenne. A l�nynak viszont nyugodt, k�nyelmes �letre van sz�ks�ge, a rengeteg megpr�b�ltat�s ut�n. Ezt a kett�t pedig lehetetlens�g �sszeegyeztetni. B�rhogy is szeretn�.