�s honnan tudjam, hogy az vagy-e akinek mondod magad? - k�rdezte incselkedve.
- Onnan ha megtudom, hogy feleslegesen zaklatott m�g azel�tt elv�gom a tork�t miel�tt m�g pisloghatna. Ok�? - Meg k�l�nben is… mi�rt k�ldte volna ide Martines ha nem tudta volna, hogy itt vagyok?
- J�l van… csak teszteltelek. Itt a lev�l - mondta, m�g felemelt egy bor�t�kot.
Egy k�z vill�mgyors sebess�ggel kikapta az �v�b�l majd a tulajdonosa �ts�t�lt a szoba egyik s�t�tk�s zug�ba, �s n�h�ny percig n�ma csend telepedett k�z�j�k. A f�rfi nem l�tott sokat a l�nyb�l, de abban biztos volt, hogy magas �s karcs� tov�bb� hossz�, majd der�kig �r� haja van. Egyszer csak halk k�romkod�s volt halhat�.
- Sz�val �gy �llunk… - kezdett bele majd a levelet visszatolta a bor�t�kba. - V�rjon meg odakint. P�r perc �s elk�sz�l�k.
- Rendben - mondta majd fel�llt s kiment az ajt�n, �s �gy becsapta szerencs�tlen fadarabot, hogy az majdnem tokost�l veszett. - „Hmm… semmi k�ts�g � az. M�g ha az arc�t nem is l�ttam rendesen, de a modor�r�l mindenf�lek�pp r� lehet ismerni. J�l mondta Sasuke.” - gondolta mag�ban, majd odas�t�lt a ker�t�shez, nekid�lt �s �gy v�rt.
P�r perc m�lva val�ban kiny�lt az ajt�. A sz�ke szeme el�sz�r d�bbenten kerekedett ki majd sz�j�t egy apr� vigyorra h�zta s le nem vette r�la tekintet�t. Az �llig felfegyverzett fiatal l�ny r�n�z�sre nem lehetett t�bb h�sz �vesn�l, de � tudta, hogy val�j�ban j�val t�bb enn�l.
- „Els� benyom�sra egy ideges�t�, egoista barom. Rem�lem nem lesz az utamban.” - gondolta a l�ny, m�g fels�hajtott a r� mered� bamba tekintet miatt majd odas�t�lt hozz�.
- „Sokkal jobban n�z ki, mint azokon a fekete-feh�r f�nyk�peken. �s a r�lam alkotott els� benyom�sa kifejezetten… tetszik.” - mosolyodott el a f�rfi, m�g v�gigm�rte a l�nyt tet�t�l talpig.
Fekete b�r csizm�t, laza t�rdig �r� szokny�t, �s hasonl� st�lus�ra varrt topszer� fels�t, rajta pedig egy h�romnegyedes ujj� szint�n fekete dzsekit viselt, ami j�val a dereka f�l�tt �rt. A szokny�j�ra k�v�l dob�k�sek voltak felszerelve, tov�bb� h�tr�bb k�t automata g�ppisztoly j� p�r t�rral. A sz�ke arr�l is meg volt gy�z�dve, hogy az alkarv�d�ket sem d�sznek viseli, �s hogy minden egyes ruhadarab alatt valamif�le fegyvert rejteget. T�sk�j�r�l nem is besz�lve…
- H��… ne meressze �gy a szem�t k�l�nben kikaparom, �rti? - A hideg futkos t�le a h�tamon - mondta er�s hangon a l�ny, aki kiss� felkapta a vizet.
- „Nem lesz egy s�tagalopp… de mindennek megvan a maga �ra…”
- Mehetn�nk v�gre?
- �hmm… persze. Ir�ny �szak.

J� p�r percig csendben s�t�ltak majd egyszer csak a f�rfi megsz�lalt.
- Egy�bk�nt nem akartalak megb�mulni… csak kiss� szokatlanul n�zel ki.
- Ezt meg hogy �rti? - Meg k�l�nben is mi�ta tegez�d�nk? - vonta fel sz�pen �velt szem�ld�k�t.
- H�t… nem mindennap tal�lkozik az ember egy r�zsasz�n haj� l�nnyal.
- Mi baja van a hajammal?
- Semmi. Csak kicsit szokatlan. T�k�letes ellent�tben �ll a fekete b�rszerk�val.
- „Nyugi… ne is figyelj r�. Ezt a p�r napot csak kib�rod vele, azut�n �gysem l�tod t�bbet a pof�j�t.” - nyugtatta mag�t Sakura. - Az�rt mag�r�l is lehetne sok mindent mondani, ha m�r mindenf�lek�ppen k�t�zk�dni akar.
- �n nem akarok.
- Nem?
- Mi�rt, mi bennem olyan szokatlan? - s�hajtott fel v�g�l.
- H�t most kezdjem el sorolni? - El�g fura fazon, mit ne mondjak. A ruh�ja pedig… farmer? - Ki hord ma m�r ilyesmit?
- Na �s?
- Plusz, mi a helyzet azokkal a jelekkel az arc�nak a bal oldal�n?
- Ne k�rdezz m�r ennyit! - M�g hogy t�ged zavar, ha megb�mulnak…
- De most komolyan k�rdezem. Mit szimboliz�lnak?
- Hogy ezek… iz�… csak �gy megtetszettek, �s megcsin�ltattam.
- Mi?
- Beugrottam az egyik tetov�l� szalonba, �s megcsin�ltattam magamnak.
- Tetov�l� szalonba?
- Most komolyan azt akarod, hogy magyar�zzam el mi az?
- El�sz�r is. Az k�rdeztem, hogy mit szimboliz�l �s nem azt, hogy hol csin�ltatta.
- T�m�t v�lthatn�nk?
- Zavarja?
- Eltal�ltad! - v�gta r� �bl�sebb hangon a f�rfi.
Ism�t hosszabb szinte m�r zavar� csend telepedett kett�j�k k�z�, ami j� p�r kilom�terig elk�s�rte �ket.
- �s… honnan j�tt? - B�r ha tetov�l� szalont emlegetett akkor gondolom csakis valami nagyv�rosb�l.
- New York. M�rmint, ami maradt bel�le…
- A rejt�ly m�r csak az, hogy mit keres a vil�gnak ezen az eldugott, Isten h�ta m�g�tti r�sz�n. Itt csak erd�k vannak �s hegyek. Semmi orsz�g�t, aut�k, sz�m�t�g�p… semmi modern cucc, ami ak�rkit is mozgatna.
Pr�b�lta faggatni, de a f�rfi mintha meg sem hallotta volna nem v�laszolt neki, s�t hozz� sem sz�lt hossz� �r�kig. Hamarosan be�rtek egy erd�be ahol mindenf�lek�ppen �t kellett kelni�k az �tjuk folyam�n. A l�ny megszomjazott �gy el�vette vizet tartalmaz� b�rb�l k�sz�lt kulacs�t s enyh�tett szomj�s�g�n.
- K�r inni?
- Nem iszom…
- Nem iszik?
- Nem vagyok szomjas! - v�laszolta inger�lten majd megr�zta fej�t s ment tov�bb el�re.
- M�g mindig ideges az el�bbi miatt? - k�rdezte, de a f�rfi nem v�laszolt semmit, csak mereven n�zett maga el�. - Akkor csak duzzogjon tov�bb.
- �n nem duzzogok! - v�gott vissza �rces hangon, majd hirtelen meg�llt.
- L�tom. Na figyeljen… nem akarom feleslegesen h�zni, de ha m�r �sszevagyunk z�rva j� p�r napig, legal�bb besz�lgethetn�nk, hogy gyorsabban teljen az id�.
- Besz�lgetni?
- Tudja, kommunik�ci� - mondta, m�g b�lintott majd �sszer�ncolta homlok�t mikor l�tta a f�rfi �rtetlen arckifejez�s�t. - Istenem, ugye nem kell elmagyar�znom, hogy mi az?
- Persze hogy nem!
- De ha az a baja, akkor nem k�rdezek mag�r�l.
- Rendben - v�gta r� a f�rfi, majd ism�t elindult el�re.
A s�r� erd�ben semmi m�st nem lehetett hallani csak a madarak csicserg�s�t s a f�k lombjainak rezg�s�t amit a sz�l keltett rajtuk.
- Egy�bk�nt valamit nem �rtek - kezdett bele a f�rfi, amin a l�ny enyh�n elmosolyodott.
- Mi az?
- Martines azt mondta, hogy a visk�ban nem lakik senki. A kert m�gis sz�pen m�veltnek t�nt, �s a lak�sban is tisztas�g volt.
- Ezt… a maga szerinti visk�t, m�g a csal�dom �sei �p�tett�k. Gener�ci�r�l gener�ci�ra hal�szok voltak �gy nem kellett moderniz�lni. De mikor egy hete visszaj�ttem, �s megl�ttam milyen rossz �llapotban van musz�j voltam tenni ellene.
- �rtem. Akkor ezek szerint Martines nem tudta, hogy visszaj�tt�l, �s nem is sz�lt r�lam. Sz�val ez volt az oka, hogy nem sz�m�tott�l a l�togat�somra. Azt a p�kerarcot… csak bl�ff�lt - mondta majd mosolyogva fejet cs�v�lt.
- Valahogy �gy t�rt�nhetett.
- �s hogy hogy elment�l?
- Miut�n a sz�leim meghaltak �gy �reztem semmi sem k�t m�r ide, ez�rt elindultam vil�got l�tni �s �j otthont keresni.
- Vannak rokonaid, vagy bar�taid?
- Nem. Nincs senkim - v�laszolta nagy sok�ra.
- Miben haltak meg a sz�leid? - k�rdezte a f�rfi, de a l�ny nem v�laszolt.
- Sajn�lom. Nem a…
- Any�m arc�t m�r r�gen elfelejtettem. Rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt elt�nt m�g mikor kisl�ny voltam. Az ap�mat pedig… d�monok �lt�k meg.
- D�monok?
- Igen… �j es�lyt kaptam az �lett�l, �s �gy d�nt�ttem arra haszn�lom, hogy minden er�mmel harcoljak ellen�k. Az a sorsom, hogy megbosszuljam a hal�lukat… hogy meg�ljem azt, aki miatt ilyenn� kellett v�lnom. M�g ha a k�ls�m nem is mutatja, legbel�l k�kem�ny vagyok. Semmi sem hat meg, nem s�rok, nem nevetek �s nem �rzek semmit… a sz�leim hal�la �ta.
- Milyen d�monokat szokt�l gyilkolni?
- Mi? - Ja. Biztos hallott m�r a d�mon�z�sr�l.
- Igen.
- Torz, undor�t�, sz�r�s… �gy minden. Megsz�llj�k az embereket, �s sz�rny� dolgokra k�nyszer�tik �ket. Ez a legrosszabb az eg�szben.
- Nem is tudtam, hogy m�g vannak ebb�l a fajt�b�l…
- Ebb�l a fajt�b�l? -vonta fel szem�ld�k�t a l�ny.
- Sz�val d�mon�z� vagy.
- Nem �ppen.
- H�t akkor?
- Ha valakit megsz�llt a gonosz azt gond n�lk�l ki�z�m, de m�ra m�r alig maradt bel�l�k. Mondjuk legink�bb mut�nsokra �s v�mp�rokra vad�sztam mostan�ban mert ut�bbi id�ben nagyon megszaporodtak.
- Sz�val fejvad�sz vagy?
- Igen. Legyenek azok mut�nsok, d�monok vagy �ton�ll�k… �n elint�zem.
A f�rfi ezen a kijelent�sen elmosolyodott.
- Most meg mi a fr�sz olyan vicces?
- Semmi… csak ki nem n�zn�m egy ilyen �rtatlan k�lsej� l�nyb�l, hogy ilyen vesz�lyes dolgokban utazik.
Ahogy haladtak el�re a fej�k f�l�tti magas f�k lombaji k�z�l m�r nem sz�r�d�tt �t t�bb f�ny, �s m�r a nap is lenyugodni k�sz�lt.
- Kezd esteledni. Jobb lesz ha let�borozunk.
- Micsoda? - Nem… sz� sem lehet r�la. Tov�bb megy�nk!
- Azt mondtam itt meg�llunk!
- Mi�ta lett maga a f�n�k, he?
- Abbahagyn�d a mag�z�st? - k�rdezte, de nem kapott v�laszt. - Egy�bk�nt az�ta ami�ta �n vagyok a k�s�r�d. Sokkal er�sebb vagyok n�lad, �s sokkal tapasztaltabb ak�rmilyen t�ren. Itt t�bort ver�nk �s k�sz! - f�rmedt r� er�s hangon, ami m�r szinte morg�snak t�nt.
- Nem!
- Ide hallgass! - kezdett bele a f�rfi, m�g �sszeszor�totta a fogait.
- Nem! Maga hallgasson ide! Nincs sz�ks�gem a kis d�szk�s�ret�re. Csak az�rt t�r�m meg magam mellett mert lev�lben k�teleznek arra, hogy mag�t ker�lgessem eg�szen Blackwoodig. Semmi m�s�rt. Arr�l meg egy�ltal�n nem volt sz�, hogy parancsokat osztogat vagy hasonl�k. A magam ura vagyok, �s ezen semmi sem fog v�ltoztatni, �rti? - Semmi!
A sz�ke �k�lbe szor�totta kezeit fej�t pedig a f�ldnek szegezte.
- Akkor had mondjak �n is valamit... Ne �t�lj meg senkit csak az alapj�n, hogy hogy n�z ki. Fogalmad sincs r�la milyen vagyok val�j�ban, �s arr�l hogy mekkora az a vesz�ly, amely a nyomodban j�r…