41. r�sz

  2012.01.31. 21:51

41. Fejezet

 

 

Az �b�l hars�ny sz�nei, szinte elvak�tott�k Beth-t. A Nap ragyog�an s�t�tt, a m�g felfedezetlen, vad, buja n�v�nyzet smaragd sz�nben t�nd�k�lt, a part homokja pedig szemk�pr�ztat�an feh�rlett. A v�zr�l nem is besz�lve. A halv�nyk�k sz�n, egy kis z�ld �rnyalattal, mesebeli hangulatot �bresztett egy olyan idegen sz�m�ra, mint Beth. Nem akarta elhinni, hogy ilyen gy�ny�r� hely is l�tezik.

Az �gen hatalmas, h�feh�r b�r�nyfelh�k �sztak, s n�ha sir�lyok rikolt�sa hallatszott, beleveszve a megnyugtat� morajl�sba, mely a tenger fel�l j�tt.

M�r messzir�l is l�tszott, hogy az emberek nagy r�sze ki�z�nl�tt a partokra, �s kiab�lva integettek a hazat�r�knek. Ahogy egyre k�zeledtek, a t�meg egyre hangosabb lett. Beth gyomra di�nyira sz�k�lt. Szemei furcs�n �gtek, b�r tudta, hogy ennek az el�bbi s�r�s volt az oka. Miut�n kiszaladt a kabinb�l, ott hagyva a f�rfit, egyenesen Valerie-hez szaladt. Ott els�rta mag�t, de m�r el�re l�tta, hogy �jszaka kiad�s zokog�sban lesz r�sze…

A ruha, amit Valerie seg�tett felvennie, halv�nyr�zsasz�n volt. A szoknya r�sze nem volt t�lzottan tereb�lyes, ahogy azt elv�rn� egy elit angliai, de nem is volt baj. Beth �r�lt, hogy nem kell k�l�n odafigyelnie m�g a ruh�ra is. Az ov�lis alak� nyakr�szt, apr�, fekete csipk�vel szeg�lyezt�k, ahogy a k�ny�k�ig �r� ujj sz�leit is. A ruha fels�r�sze sz�pen simult alakj�ra, semmi d�sz�t�s nem tark�totta, csup�n k�t, oldalr�l befut� cs�nos�t� varr�s, amit ki is emeltek egy-egy fekete szalaggal. Beth-nek tetszett, nem volt annyira kir�v�…

A cs�nak lassan meg�llt a homokban. Tim, �s egy m�sik f�rfi kiugrottak a cs�nakb�l, majd megragadva az orr�n�l, kih�zt�k a sz�razf�ldre. Valerie vid�man kacagott k�zben, majd mikor v�gleg meg�lltak, egy mozdulattal kil�pett bel�le. Beth k�vette a p�ld�j�t. Sz�v�t el�sz�r sz�r�s f�lelem, majd megk�nnyebb�l�s �nt�tte el a mosolyg�s arcok l�tt�n. Valerie, akit csak �rt mag�hoz �lelt �s cuppan�s puszikat nyomott az arcokra. Beth megillet�dve fordult el, hogy seg�tsen Nathannek kisz�llni.

- Mindig ezt csin�lja! – morogta oda Nathan, �sszevont szem�ld�kkel figyelve, ahogy Valerie-t szoros �lel�sben r�szes�ti egy igen fiatal f�rfi.

- Nem kell agg�dnod… t�l fiatal hozz�! – s�gta vissza mosolyogva Beth.

- Gondolod? – h�zta el a sz�j�t.

- Val! Val!

Beth �rdekl�dve figyelt fel, egy s�t�tsz�ke l�nyra, aki ugr�lva integetett a n�nek. A haja h�tk�z�pig �rt, finom hull�mokban takarva. Arc�n boldog mosoly �lt. Valerie, amikor �szrevette, szint�n felki�ltott.

- Jane!

Elizabeth gyomr�ban r�gt�n felfordult minden. Teh�t � lenne az. A kis Jane…

A l�ny �s Valerie meg�lelt�k egym�st. Beth agg�dva figyelte, hogy Rhys pont ebben a pillanatban �rt partot. Nem fogja tudni elviselni a l�tv�nyt, ha most odamegy a l�nyhoz �s mindenki szeme l�tt�ra megcs�kolja! A s�r�s hat�r�n �llva meredt a f�rfira, aki k�v�ns�ga ellen�re m�gis Jane fel� indult.

- Gyere, menj�nk k�zelebb! – mondta Nathan.

Beth, botladozva, de engedelmeskedett. Sz�ve egyre csak �ssz�bb facsarodott, ahogy k�zelebb �rt a l�nyhoz. Rhys r�n�zett, azt�n �jra visszaford�totta tekintet�t Jane-re.

- Az�rt hagyj bel�le nekem is, j�? – sz�lt oda Valerie-nek. Jane sz�lesen vigyorogva megfordult, majd egy sik�t�s k�s�ret�ben a f�rfi nyak�ba vetette mag�t. Rhys nevetve karolta �t a derek�t �s a lend�let miatt megfordult egyszer a tengelye k�r�l.

Beth �gy �rezte, hogy kalap�ccsal d�ng�lik a mellkas�t… als� ajk�t fogai k�z� harapta, �gy figyelte tov�bb n�m�n a kibontakoz� jelenetet… na m�r csak a cs�k hi�nyzik…

Rhys letette a l�nyt a f�ldre, majd k�t keze k�z� fogta arc�t. – �regedt�l, mondt�k m�r?

Jane kiny�jtotta a nyelv�t, �s h�tat ford�tott neki, mik�zben k�ny�k�vel hasfalon v�gta, Rhys pedig k�h�g� rohamot kapott.

- Sz�val �jra itt! – fonta keresztbe Valerie a karjait. – M�r nem is b�nom… Tudod Jane, a b�ty�d egy id� ut�n el�g idegt�p� �s elviselhetetlen tud lenni… igaz, Rhys? – pislogott fel a f�rfira egy b�b�jos mosoly k�s�ret�ben.

A kapit�ny csak morgott valamit az orra alatt.

Beth kezdte sejteni, milyen lehet, ha egy emberbe belecsap a vill�m…

A h�ga? De h�t… te j� �g!

V�g�lis… ha csak egy kicsit is szem�gyre veszi, felfedezhet�ek a hasonl�s�gok. Ac�lsz�rke szemp�r… ugyanaz a s�t�tsz�ke haj�rnyalat… m�g a von�saik is rendk�v�l hasonl�ak…

Teh�t… Jane �s Rhys… csak testv�rek!

� a francba, kit �rdekel ez? Alig t�z perce m�g amiatt s�rt, hogy a f�rfi a legutols� �nbecs�l�s�nek darabk�j�t is f�ldbe tiporta… mit �rdekli �t, hogy a h�ga vagy sem?

- �s benne kit �dv�z�lhetek?

Beth csak n�h�ny pillanat ut�n d�bbent r�, hogy egy n�pes t�rsas�g figyelem�nek k�zpontj�ban �ll. Zavartan elv�r�s�d�tt, mikor belen�zett a n� bar�ts�gosan csillog� sz�rke szemeibe… ak�rcsak a b�tyj��…

- A nevem…

- Elizabeth Noell. – szak�totta f�lbe Rhys. – Megmentette az �let�nket, ez�rt cser�be elhoztuk ide.

Elhoztuk! Nem elhozta, gondolta keser�en Beth.

- �.

Jane kedves mosolya k�v�ncsis�got is t�kr�z�tt, ahogy szeme ide-oda cik�zott b�tyja �s a l�ny k�z�tt. Csak ne vegyen semmit �szre, im�dkozott mag�ban Beth. B�r ahogy viszonozta Jane pillant�s�t, ugyan�gy �rezte mag�t, mint amikor Rhys vizslatta, olyan szemekkel, mintha b�rmit ki tudna olvasni a fej�b�l…

- Nos… - sz�lalt meg vontatottan, majd v�gleg elszak�totta pillant�s�t Beth-r�l. – Jack m�r v�r r�nk… - karolt bele a b�tyj�ba. Elindultak, Valerie pedig Elizabeth mell� l�pett, seg�teni Nathannek. B�tor�t�lag r�mosolygott a l�nyra. Beth a kast�ly nagys�g� er�d�tm�nyre n�zett, s nagy leveg�t vett. Ha m�r id�ig eljutott, nem futamodhat meg!

 

 

 

A „kast�ly”, ahogy az itt lak�k nevezt�k, egyfajta k�zpont volt a szigeten �l�knek. T�m�r, sz�rke k�b�l �p�lt, amit furcs�llt is, mivel el�g szokatlan jelens�g volt, ezen a szigeten. B�r ki tudja, miket rejt ez az es�erd� nagys�g�, felfedezetlen r�sz…

Valerie elmond�sa szerint a nagy teremben tartott�k a fontosabb megbesz�l�seket, �s �nnepeket. Calico Jacken, �s m�g n�h�ny, sokkal �regebb kal�zon k�v�l, csak a szem�lyzetnek be�llt emberek �ltek az �p�letben. A t�bbiek f�b�l �p�lt h�zakban, amit �zl�s�k szerint alak�thattak, form�lhattak. A hallottak alapj�n megtudta, hogy t�bb �vsz�zaddal ezel�tt kezdtek bele az �p�t�s�be, �s mindig az adott kal�z folytatta a munk�latokat, aki �pp „hatalmon” volt. Mindenki adott bele egy kicsit, fejlesztett rajta. Ez meg is l�tszott a st�lusok kevered�s�n. A g�tikus egyszer�s�g, k�z�pkori, t�m�r falak, hossz�k�s, karcs� ablakok �s egy-k�t torony. A barokkra jellemz� vid�m, kacskaring�s d�sz�t�sek a falon… Nagyon �gy l�tszott viszont, hogy Calico uralma alatt �lte f�nykor�t.

Ahogy bel�ptek a t�lgyfa ajt�n, r�gt�n t�bb fokot cs�kkent a h�m�rs�klet. Beth d�bbenten n�zett k�r�l. A nagy terem – amit m�r Valerie is eml�tett – legal�bb akkora volt, mint a Cherboury-ban l�tott b�lterem… ha nem nagyobb. V�r�s sz�nyeget ter�tettek le, szinte kett�szelve a termet, hogy azt�n a l�pcs�h�z �rve, felfusson a l�pcs�fokokra, amik a k�zep�n, h�romfel� �gaztak el. A falakat k�rbe, hatalmas, felbecs�lhetetlen �rt�k� olajfestm�nyek bor�tott�k, mind egy-egy szem�lyt �br�zoltak. N�ket, f�rfiakat vegyesen. M�r csak maga az arany keret t�bbet �rt, mint az �, egy �vtizednyi fizet�se!

A bej�rattal szemben, a l�pcs� m�g�tt, egy hatalmas, t�bb kazett�b�l �ll� �vegablak �llt, mely sz�nes mozaikdarabk�kkal volt kirakva. Legend�s isteneket, a mondavil�gban �l� csodal�nyeket �br�zoltak…

A nagy termemben, h�rom-h�rom vastag k�oszlop �llt, mely a fels�szint folyos�j�t tartotta. A korl�t aranyozott kov�csoltvasb�l volt, mely tomp�n verte vissza a f�nyt.

Mikor feln�zett, a leveg� is benne akadt… a festm�ny, mely az eg�sz plafont beter�tette, olyan �leth� volt, hogy azt hitte az alakok abban a szempillant�sban, lel�pnek r�la. Tengeri csat�k, tengeri sz�rnyek, kal�zok, szir�nek… mesesz�p volt… Egy-k�t ember le is pillantott, mintha egyenesen � r� n�zn�nek, �s tudn�k ki �, honnan j�tt…

Jane egyenesen a l�pcs� fel� indult, maga ut�n h�zva Rhyst is.

Beth nem gy�z�tt csod�lkozni ekkora gazdags�g l�tt�n. Ny�lv�n biztosan k�zre j�tszott maga a t�ny, hogy kal�zok ny�zs�gtek a szigeten, �s szinte idehordt�k az �sszes elrabolt, lopott kincs�ket…

A fels�szint is ugyanolyan f�ny�z�en volt berendezve, mint a nagyterem.

Portr�k f�ggtek a falakon, a v�r�s sz�nyeg a l�buk alatt futott, �s mindenhol aranyba �tk�z�tt. A gyertyatart�k a falon, a k�pkeretek, az oszlopokon felfut� borosty�nlev�l…

A falakat n�hol sz�nes falisz�nyeg bor�totta. Csak tal�lgatni tudott, hogy a vastag faajt�k, �s sz�k ugyanakkor meredek l�pcs�sorok merre, hova vezetnek.

Jane, egy k�tsz�rny� ajt�hoz �rt, aminek az egyik sz�rnya m�r nyitva volt. Kopog�s n�lk�l s�t�lt be, a t�bbiek pedig k�vett�k. Beth maga el� engedett mindenkit.

T�rdei remegtek, tenyere izzadt, hajsz�lh�j�n el�jult…

Az ajt�val szemben, v�llmagass�g� kandall�ban ropogott a t�z. Mint oly sok minden, ez is fekete m�rv�nyb�l k�sz�lt. A padl�t, bord� perzsasz�nyeg bor�totta, melyen sz�gletes r�zsa, �s lev�l mot�vumok voltak. Jobb k�zre az eg�sz falat, ablakok bor�tott�k, el�tt�k f�tyolszer� f�gg�ny, �s m�lyz�ld, b�rsonys�t�t�t�, melyeket k�t oldalra kih�ztak, �s �arany f�gg�nyzsin�rral fogtak �ssze.

A m�sik oldalon k�nyvespolcok, fel eg�szen a t�bb m�ter magas plafonig… Beth m�r ott tartott, hogy t�tott sz�jjal n�zi a k�teteket… vastag gerinc�ket, az aranyozott bet�ket… Egy kerekes l�tra �llt a sarokban, a polcok el�tt asztal, amit tizenk�t faragott t�ml�j� sz�k vett k�rbe.

A kandall� el�tt egy f�rfi �llt, h�ta m�g�tt �sszekulcsolt kezekkel. A t�zet n�zte, de amint bel�pett az ajt�n, fel�j�k fordult. Az �tvenes �vei elej�n j�rhatott, szemein�l �s sz�ja k�r�l elm�ly�ltek a r�ncok. V�llig �r�, fekete, kicsit hull�mos haj�t �sszefogta h�tul, amibe itt-ott �sz tincsek vegy�ltek. �s ugyanilyen �rnyalat� k�rszak�lla.

Els� r�n�z�sre egymagas lehetett Rhysra. Sz�les v�llai voltak, kidolgozott fels�teste, melyet egy t�rt feh�r ing, �s s�t�tsz�rke zak� al� rejtett. M�gis, legink�bb a szemei fogt�k meg, melyek ravaszul csillogtak. Mindenkire olyan �that�an figyelt, mintha egyetlen pillant�s�val el tudn� �rni, hogy kiny�ljon egy kis kapu. Egy kis kapu, mely m�g�tt a tudat lakik, �s a gondolatok. K�zelebb s�t�lt a kis csoport fel�. Tart�sa �s j�r�sa egy uralkod�t id�ztek. Ha nem ilyen kedves kifejez�s �lne az arc�n, f�lelmetes lenne.

A f�rfi szeme meg�llapodott Rhyson. Naps�t�tte arc�n sz�les, sz�vb�l j�v� mosoly ter�lt el.

- �r�l�k, hogy �ps�gben visszat�rt�l! – mondta, majd kit�rva karjait �t�lelte Rhyst. Hangja m�ly volt, kellemes t�nus�. Andal�t� hat�sa volt… Beth-t ez �gy �rte, mintha ha a hely�re kattant volna valami… mintha…

- Egyed�l nem ment volna. – v�laszolt Rhys �s arr�bb h�z�dott. Arc�n neki is az a fajta mosoly �lt, amit r�gen nem l�tott, fontos szem�ly tal�lkoz�s�n�l vesz fel az ember. Persze mindezt �ntudatlanul, szinte „reflexszer�en”.

- Igen, hallottam, hogy Cherboury-n�l elfogtak… nem mondom, j�l r�ijesztett�l mindenkire!

- De hiszen szeret a figyelem k�z�ppontj�ban �llni! – sz�lt k�zbe Jane gonoszul vigyorogva.

Rhys �t�lelte a h�ga nyak�t, �s mag�hoz h�zta. – Persze rengeteget seg�tett nek�nk Miss Noell… ha � nincs, m�r r�g bit�f�n l�gn�nk…

- Miss… Noell? – ism�telte meg a nevet Jack, furcs�n rekedtes hangon.

Rhys b�lintott, majd kez�t ny�jtotta Beth fel�.

Beth a f�rfi kez�be helyezte remeg� ujjait �s el�r�bb l�pett. Most m�r t�nyleg nagyon rosszul volt. Minden egyes porcik�ja remegett… Nem tudta mire sz�m�tson. Rhys �tadta kez�t Jack�be. Vill�mcsap�s… ahhoz foghat� �rz�s has�tott a gyomr�ba…

Sz�ve hatalmasat dobbant, m�r-m�r a f�jdalommal volt hat�ros, mikor belen�zett a kal�z szemeibe. T�bbsz�r is pislognia kellett, hiszen… mintha csak… t�k�rbe n�zett volna. Ugyanaz a v�g�s� szem… ugyanaz az �gsz�nk�k…

Jack v�rakoz�, k�v�ncsi mosolya lassan lehervadt az arc�r�l. Szor�t�sa, amellyel kez�t tartotta meger�s�d�tt. Minden sz�n kifutott arc�b�l, ijeszt�en s�padt lett. K�ts�gbeesetten p�szt�zta a l�ny arc�t, ajkai megremegtek, mintha mondani akarna valamit, de nem tudja megform�lni a szavakat.

K�k szemeivel �gy n�zett le r�, mintha csak k�s�rtetet l�tna… Azt�n megsz�lalt. Hangja meggy�t�rt, nagy k�nokt�l terhes volt… Beth m�gis beleremegett a l�gys�g�ba, ahogy kiejtette a nevet.

- Katherine?