A tekintete... Az a szemp�r... Szinte beleremegett az �szinte szomor�s�g �s k�ts�g vibr�l�s�t�l, mely szem�ben f�rd�tt. Fogalma sem volt, mi v�lthatta ki ezt n�la, de �nz� m�don nem volt sz�ve megt�rni a var�zst �s csak mozdulatlanul, n�m�n meredt a ragyog� �riszekre. Nem �rtette saj�t mag�t. Hogy tud a mag�ny �s szomor�s�g ilyen kellemesen �s rem�nnyel telve hatni csapong� lelk�re. Sz�gyellte mag�t �s hirtelen fordult el t�le. De abban a pillanatban, mikor a l�ny szemei m�r az alattuk elter�l� v�ros f�nyeire r�vedt, kir�zta a hideg. Olyan volt, mintha az �g a f�ldre sz�llt volna, vagy mintha � maga valahol messze a vil�gon t�lr�l tekint le ide. Elveszettnek hitte mag�t a csillagok k�z�tt, melyek egyar�nt ragyogtak f�l�tt�k �s csalf�n alattuk is. Leon, mintha meg�rezte volna a l�ny riadalm�t, �vatosan �rintette meg Sora karj�t, aki a gesztust�l szinte belevetette mag�t test�re karjaiba, elfeledve mindent, ami eddig t�rt�nt, s nem t�r�dve azzal sem, ami ezut�n fog. Csak arra v�gyott, hogy �rezze, nincs egyed�l.

Leon nagyot r�ndult a l�ny er�s �lel�s�t�l, karjait megind�totta v�dence fel�, hogy eltolja mag�t�l, de ahogy egyre k�zeledtek hozz�, �tny�ltak az apr� testen �s gyeng�den �lelte forr� test�hez, hogy ha egy kicsit is, de megnyugtassa �t �s �gy �nmag�t is.

- Sajn�lom... - ny�sz�rg�tt Sora a f�rfi karjaiban, arc�t mellkas�nak szor�tva, nem eresztve.
- Mit mondott neked? - faggatta tov�bb, mire a l�ny ragaszkod�sa elenyh�lt, arc�t megt�r�lte �s nyugodts�got b�rva mag�n tekintett fel a franci�ra.
- Semmi fontosat... - s�gta egy mosollyal arc�n, majd ell�pett mell�le �s v�rta a reakci�t.

Az alak�t�sa sikeresnek volt mondhat�, mert Leon minden terhe, minden fesz�lts�ge elsz�llt egyetlen pillanat alatt, �s megk�nnyebb�lt s�haj ereszkedett ki tork�n. H�t t�nyleg van valami, amir�l nem tudhat? Nem mintha olyan bar�tok lenn�nek, akiknek egym�s el�tt nincsenek titkaik, de egy kiss� m�gis f�jdalmasan �rintette ez a fajta k�nnyeds�g, ami eluralkodott a f�rfin.
A francia egy sz� n�lk�l fogta meg Sora kez�t �s h�zni kezdte vissza a kocsiba. A l�ny sz�ve hevesebben vert, mint eddig b�rmikor, ha meg�rintette �t a rideg test�re. Mert ez az �rint�s, ez a k�zfog�s sokkal finomabb, gyeng�debb, m�r-m�r melenget� volt a sz�m�ra. Pirulva kapta el a tekintet�t, mikor a f�rfira pillantva tekintet�k egym�s�ba veszett, de sem idej�k, sem kedv�k nem volt a magyar�zkod�shoz, ami persze �jabb k�nos besz�lget�shez vezethetne kettej�k k�z�tt.

A kocsiban hazafel� nem besz�lgettek egym�ssal, de a l�gk�r szabadabb volt. Sora az any�s�l�sen szorosan tartotta mag�n a kab�tot �s hossz� frufruja al�l olykor test�r�re pillantott, akinek m�r nem voltak kem�ny �s fagyos von�sai. Sokkal ink�bb jellemezhette nyugodtnak, eleg�nsnak. Egy �s�t�s k�zd�tte kereszt�l mag�t a l�ny test�n, mire Leon csak �szrev�tlen�l vonta fel egyik szem�ld�k�t �s lopott egy pillant�st v�dence fel�, aki lehunyt szemekkel, apr� mosollyal arc�n v�rta, hogy �tvegye maga f�l�tt az ir�ny�t�st k�pzelete, �lmai.


 

A viharnak m�snapra semmi jele sem volt. A s�t�t�t� f�gg�ny�ket tegnap este nem h�zta az ablakok el�, �gy egy�tt kelt a Nappal. Sora ny�jt�zott egyet �s �s�tva �lt fel az �gy�ban. Szem�b�l igyekezett ki�zni �lmoss�g�t �s ujjaival haj�t pr�b�lta elviselhet�v� var�zsolni, kisebb-nagyobb sikerrel. Ahogy v�gign�zett mag�n, kiss� meglep�d�tt a helyzet�n. Addig persze minden rendben, hogy a saj�t szob�j�ban, saj�t �gy�ban aludt... De hogy ker�lt egy�ltal�n oda? Att�l a pillanatt�l – melynek gondolat�ra most is belepirul – hogy mag�hoz �leli �s a kocsival hazaindulnak, semmi m�sra nem eml�kszik. Ilyen m�lyen aludt volna? B�r ez nem is lenne meglep�, hiszen j� kezekben volt. Lassan botork�lt ki az �gy�b�l �s pillantott az �r�j�ra. Reggel hat... Nagyszer�. Kiss� morcosan andalgott le a l�pcs�n, melynek k�zep�n�l kiss� megcs�szott �s a fenek�re huppant. �gy �rezte mag�t, mint egy �tbulizott �jszaka ut�n. Ilyen m�mor�t� lenne a...?

Gondolatai sz�rnyal�s�ban a telefon �les vijjog�sa zavarta meg, de jelen helyzet�ben meg sem tudott mozdulni. Gyors l�pteket hallott a konyha fel�l �s hamarosan �tviharzott az el�szob�n Leon, egyenesen a nappaliba, ahol fogadta a h�v�st. Hogy mir�l besz�lt, vagy egy�ltal�n, hogy kivel, az nem der�lt ki a sz�m�ra. Nem volt j�l. Gondja azonban a visszat�r� Leon megjelen�s�vel el is t�nt.

- J� reggelt! - integetett neki a l�pcs�r�l, mosolyt er�ltetve mag�ra.
- J� reggelt! - �llt meg a l�ny el�tt, majd mutat�ujj�val egy pillanatot k�rt v�denc�t�l �s ism�t elt�nt a konyh�ban.

L�tszott rajta, hogy forgat valamit a fej�ben �s karik�s, kialvatlan szemeib�l, ny�zott arc�b�l �s kiss� bozontos haj�b�l �t�lve bizony m�r egy j� ideje ezen dolgozott... ha nem eg�sz �jjel. A francia hamarosan vissza�rkezett egy eg�sz vastag mappa t�rsas�g�ban �s c�lir�nyosan haladt Sora-hoz, majd meg�llt el�tte �s odany�jtotta neki.

- Ez meg... micsoda? - t�tov�zott egy pillanatra, de �tvette a pap�rokat.
- Egy test�r els� dolga, hogy megismerje a v�denc�t! - szegte oldalra a fej�t, hogy m�g v�letlen�l se n�zzen a l�nyra.

Sora hitetlenkedve kapkodta a fej�t a dosszi� �s Leon k�z�tt, majd b�tortalanul pillantott a lapok k�z�. Minden egyes oldal tele volt k�rd�sekkel... H�t �gy �rtette. A legapr�bb dolgokt�l a legjelent�sebbekig, minden k�rd�s el�fordult k�zt�k. �s b�r hivatalosnak t�nik, m�gis meghatotta ez a fajta kedvess�g �s t�r�d�s mogorva test�re r�sz�r�l. Mosolyogva, csillog� szemekkel pillantott test�r�re, aki b�r ker�lte a szemkontaktust, t�k�letesen l�that� volt rajta, hogy ez a gesztus t�l megy a hivatali k�teless�geken. �gy l�tta... �gy akarta l�tni, hogy Leon nem csak, mint test�r, de mint ember is �rdekl�dik fel�le.

- Ezt t�ltsd ki! Minden egyes k�rd�sre egy�rtelm� v�laszt k�rek! - hadarta, majd mikor v�letlen�l belepillantott a rem�nyt�l csillog�, fah�j szemp�rba, zavarodottan kapta el a tekintet�t �s indult vissza a konyh�ba.
- �rtettem! - pattant fel j�t�kosan a l�ny �s szalut�lt a francia fel�, aki csak akkor mosolyodott el, mikor m�r biztos volt benne, hogy mag�nak �rzi a gesztust.

A kis sz�n�szpal�nta visszaigyekezett a szob�j�ba, lehuppant az �gy�ra egy tollal �s izgatottan kezdte t�lt�getni a k�rd��vet. Az els� oldalon mag�r�l a szem�ly�r�l k�rdezgette. N�v, sz�let�si hely, - id�, csal�di helyzet, sz�l�k neve �s �gy tov�bb. A pontos eredm�nyek �rdek�ben, a l�ny fel-al� szaladg�lt a h�zban, Leon legnagyobb �r�m�re, aki �gy l�tta, a l�ny komolyan veszi a k�r�s�t. Persze mikor egym�s ut�n, szinte f�lpercenk�nt szaladt oda hozz�, hogy el�sz�r centit k�rjen a magass�g�hoz, azt�n m�rleget a s�ly�hoz, vagy enged�lyt ahhoz, hogy felh�vja az �desapj�t egy-egy adat�rt, kiss� lef�rasztotta.

Az az apr� gesztus, ami tegnap t�rt�nt k�zt�k, mindkettej�k eml�keiben �l�nken �l... de egyik�k sem �rzi terhesnek jelenl�t�t. Leon a nappaliban olvasgatott egy k�nyvet, ami t�m�j�ban – mi m�s is lehetne – krimi volt. Amikor hallotta, hogy Sora ism�t d�b�r�gve v�gtat le a l�pcs�n, s�hajtva csapta �ssze ujjai k�z�tt olvasm�ny�t �s v�rta a l�nyt. Most azonban meglep�d�tt. Nem szabadid�ruh�ban jelent meg el�tte, hanem egy csinos farmerban �s egy lila, ejtett v�ll� fels�ben, ami egyszer�s�g�ben volt elragad�. Szinte hadarva vil�gos�totta fel az ez�sthaj�t, hogy Mr Kenneth telefon�lt neki, hogy azonnal elkezdik a forgat�st, mert megtal�lt�k a megfelel� helyet.

- �s gondolom Robinson is ott lesz... - nyitotta ki �rdektelens�get mutatva ism�t a k�nyvet, de legbel�l forrt a d�ht�l.
- Robins... - jav�totta ki nevetve, cip�j�vel k�zdve. - De egy�bk�nt igen, ott lesz. M�giscsak a partnerem.
- Hmm... - t�rt el� bel�le �s csak rem�lni tudta, hogy Sora nem hallotta meg, de sajnos nem �gy t�rt�nt.
- Tal�n van valami probl�ma? - tette cs�p�re kezeit �s �gy billegett el�, mint egy d�va, akit Leon most j�l szem�gyre vett �s g�nyosan mosolyogva felelt neki.
- �ppens�ggel akad egy kicsi... �gy a l�bfejed t�j�k�n... - biccentett fel�, mire a l�ny is v�gign�zett mag�n �s sik�tva szaladt vissza a cip�s szekr�ny�hez.

A nagy rohan�sban ugyanis �dv�sk�nk k�t teljesen m�s cip�t h�zott fel, �s m�g fel sem t�nt neki. Az eg�sz h�z t�le zsongott, ahogy szitkait osztja �s Leon-t egy kis seg�ts�gre k�ri, de � m�g csak nem is v�laszolt a k�rd�sekre. A bej�rati ajt� hangosan ny�lt ki �s egy „Majd j�v�k!” k�s�ret�ben a h�z mentes volt Sora Naegino-t�l �s a vele j�r� zajokt�l.

M�g miel�tt Leon eltervezte volna csendes, nyugodt d�lut�nj�t, az � telefonja is megcs�rrent. Ny�gve ny�lt zseb�hez �s hal�szta el� a k�sz�l�ket, melynek fed�lapj�n egy r�gi ismer�s sz�ma villogott. Roch Mazelin, �den fekete hajat �s smaragdosan csillog� szemeket tudhat mag��nak, hivat�s�hoz m�rten pedig alkatilag egyezett Leon-nal. A fi� �tlagosnak sz�m�tott, de valami m�gis felt�nhetett valami a k�v�l�ll�knak... Egy fekete fejp�nt, amit sosem vesz le... H�t � Leon egy j� bar�tja, akivel egy�tt v�gezt�k el az akad�mi�t, �s most, hogy �jra munk�ba �llt, felkereste, hogy tal�lkozzanak �s mes�ljenek egym�snak azokr�l az id�kr�l, amiket k�l�n kellett t�lteni�k. J�l esett az ez�sthaj� sz�m�ra a megh�v�s �s egy pillanatra sem t�tov�zva fogadta el. Egy f�l �ra m�lva m�r teljesen elk�sz�lt �s egy �zenetet hagyott a telefon mellett Sora-nak, ha � hamarabb haza�rne.

Ritk�n �rezte mag�t ilyen gondtalannak, mint a mai napon, k�sz�nhet� mind ez v�denc�nek �s Roch-nak egyar�nt. A megbesz�lt hely a vill�j�t�l alig h�sz percre volt gyalog, �gy hamar oda�rhetett. Meglepet�s�re bar�tja m�r a pultn�l �lt, aki r�gen k�s�seir�l volt h�res. Egy k�nnyed mosollyal fogadta messzir�l �s egy f�rfias k�zfog�s �s �lel�s v�rta k�zelr�l.

- Leon! �regem! Te azt�n j�l elt�nt�l! �s m�g csak nem is sz�lt�l!
- Bocs, haver, de kellett a mag�ny. - �lt le bar�tja mell� �s k�rt mag�nak egy brandy-t.
- Jah. Hallottam r�la. Sajn�lom, hogy nem voltam itt.
- Eszedbe ne jusson! - legyintett fel�. - M�g szerencs�snek is �rezheted magad, mert b�rki, aki abban az id�szakban pr�b�lt a k�zelembe f�rk�zni, vagy megb�nta, vagy m�r nem is �l... - kortyolt ital�ba.
- Mi?
- Csak vicceltem! - veregette h�tba hal�ls�padt t�rs�t.
- Ez nem volt sz�p! �gy elb�nni velem, annyi id� ut�n! - borult sz�npadiasan a pultra �s nem l�tez� k�nnyeit t�r�lgette.
- Te semmit sem v�ltozt�l. - s�hajtott Leon �s �jabbat kortyolt ital�b�l.
- De te igen. - n�zett r� �szint�n. - A mindig prec�z �s „sohasem hib�zhatok” Leon felold�dni l�tszik. �s m�g miel�tt b�rmit is mondan�l, ez egy j� ir�nyban t�rt�n� v�ltoz�s.
- Nem gondolod, ha megint felengedek valaki fel� �s egyszer el kell mennie, az megint csak ugyanoda vezet?
- Nem menek�lhetsz el folyton a gondok el�l. Igaz�b�l, fogalmam sincs, mi r�ntott ki a s�t�ts�gb�l, de piszok h�l�s lehetsz �rte.
- Igaz�b�l egy ideges�t�, makacs, akaratos, pattog� Duracell elemmel m�k�d� amcsi az oka. - sorolta sziszegve, de sz�ja sark�ban mosollyal.
- Sz�val egy n� van a dologban. - �sszegezte k�nnyed�n cimbor�ja agg�lyait.
- H�t igen. � a v�dencem.
- Ez most komoly? - pislogott hitetlenkedve Roch.
- Igen. Egyik nap csak �gy bet�rt a h�zamba �s r�m er�szakolta mag�t, mindezt a mi dr�ga Jerry-nkkel az oldal�n.
- H�t m�g �l az �reg? - ujjongott kiss� hangosabban a kellet�n�l.
- H�t m�r sosem n�sz fel? - tapogatta homlok�t Leon.
- Nem h�t! Az nem nekem val�!
- �s te? - terelte a t�m�t. - Van most v�deni val�d? - nevetett az ez�sthaj�.
- �h... - legyintett. - Most k�nyszerpihen�n vagyok! - felelte, de az eddigi gondtalan f�rfi tekintete �s hangja egy pillanat alatt szomorodott el �s t�nt egyre t�volibbnak.
- Ha gondolod, beugorhatsz hozz�m valamikor! - v�ltott t�m�t �gyesen a k�nos csend be�llta el�tt. - A villa ajtaja mindig nyitva �ll el�tted!
- Szavadon foglak! - t�rt vissza Roch a m�r j�l ismert �nj�hez. - Tal�n m�r a h�tv�g�n megl�togatlak! M�r csak a kisl�ny miatt is! - emelgette szem�ld�k�t Leon fel� �s pohara marad�k tartalm�t is ki�r�tette, akit bajt�rsa is k�vetett.
- J�l esett, hogy �sszefutottunk egy kicsit. - vette mag�ra kab�tj�t Leon.
- Akkor a h�tv�g�n! - fogtak kezet �s a klub el�tt teljesen ellent�tes ir�nyba indultak dolgukra.

D�lk�r�l j�rhatott az id�, ez�rt nyak�ba vette a v�rost, be�lt egy �tterembe �s r��r�sen megeb�delt. Volt m�r dolga sz�n�szn�kkel, ilyenkor tal�n k�s� este esnek be a h�zba �s olyan f�radtak, hogy egy kozmikus t�mad�st is le lehetne vezetni mellett�k, akkor sem �bredn�nek fel. K�l�n�snek �rezte, hogy a v�ros kellemess�ge hogy mehetett ki a fej�b�l, �s hogy maradhatott �nmag�t saj�t b�rt�n�be z�rva h�rom teljes h�napig otthon. De ha a t�rt�ntekre gondol, valahogy meg�rt�bb lesz mag�val szemben. Eb�dj�t majdnem k�t �s f�l �ra alatt fogyasztotta, aminek koron�jak�nt most bort kortyolt az �vegfal melletti asztal�n�l. Az utols� korty ut�n fel�llt �s visszaindult h�z�ba, de �tja k�zben egy kis vir�g�rus b�d�b�l finom vir�gillat terjengett, ami sz�p eml�keket id�zett fel benne. S�hajtva tekintett fel a felh�kkel d�sz�tett �gboltra �s �rezte, tork�t �szrev�tlen�l sz�r�totta ki a keser�s�g �s visszafojtott k�nny. Az �rust�l vett egy sz�l feh�r r�zs�t, �s miel�tt hazament volna, tett egy nagyobb kit�r�t, megnyugtatva ezzel saj�t lelk�t.


 

Hihetetlen�l gyorsan elszaladt az id�. M�r s�t�tedett, mikor vissza�rt vill�j�ba, ahol Sora szob�j�b�l l�mpaf�ny sz�r�d�tt ki. Teh�t haza�rt, sz�gezte le mag�ban. �vatosan nyitotta fel �s z�rta be a bej�rati ajt�t, hogy esetlegesen �gy tegyen, mintha m�r r�gen itthon lenne. Levette cip�j�t, kab�tj�t �s a konyh�ba tartott, ahol egy kis meglepet�s v�rta. Letakart, meleg �tel fogadta, mellette egy cetlivel, amin Sora eln�z�st k�r, hogy n�lk�le vacsor�zott, �s arra k�ri, hogy hagyjon mindent az asztalon, majd holnap reggel elpakol. Apr� b�ntudat szorult a mellkas�ra �s elindult a l�ny szob�ja fel�. Bocs�natot persze nem fog k�rni, ahhoz az�rt t�ls�gosan is b�szke, de legal�bb bek�sz�n neki, hogy meg�rkezett. A l�ny szobaajtaja r�snyire nyitva maradt, ez�rt kopog�s ut�n �vatosan bel�kte az ajt�t, ami m�g�tt sz�vet melenget� l�tv�ny fogadta. Sora ugyanis �sszekuporodva fek�dt az �gy�n �s elaludt a k�rd��v t�lt�get�se k�zben.

�vatosan, macskal�ptekkel ment az �gy�hoz, nehogy neszt csapjon. A dosszi�t elvette az �gyr�l �s az asztalra tette. A lend�lett�l a fed�l al�l kics�szott a legfels� lap, amit igyekezett visszatenni a hely�re, de a szeme egy pillanatra megakadt az egyik v�laszon.

- Ez... Ez... Biztos csak v�letlen... Az nem lehet, hogy �...