Hena:
Kellemes ny�ri nap volt, pont olyan, mint amikor megt�rt�nt az a sz�rny�s�g. A f�k bontogatt�k szirmaikat, �s a cseresznyevir�gok szinte sz�nyeget alkottak az �ton, melynek k�t oldal�n �lltak f�ik. B�d�t� illatuk mosolyt csalt az arcomra, ahogy v�gighaladtam k�zt�k. Kezemben egy csokor d�lia. Ahogy a s�rk�h�z l�ptem, kir�zott a hideg, pedig k�r�lbel�l harminc fok volt. Ott �lltam a temet�ben, a s�rj�n�l, �s nem tudtam elhinni. A b�ntudat �gy egy �v t�vlat�ban is mart, de m�r belet�r�dtem, hogy nem miattam t�rt�nt, �s nem tehettem volna semmit.
– T�nyleg nem tudom, mit gondolsz, Keiko! – sz�l�tottam meg a m�rv�nyt. Annyira �rtelmetlen volt a hal�la, �s felesleges is. Tudom, �n �gy kaphattam meg, akit akartam. – Elmondtam m�r p�rszor, de t�nyleg szeretem Yusuk�t! N�ha arra gondolok, ha nem akartad volna, hogy beleszeressek, vagy �jra felbukkanjak az �letetekben, nem h�vt�l volna meg az esk�v�re. – K�rben�ztem, nincs-e valaki a k�zelben. Ha volt is, elt�nt. Ami nem csoda, hiszen �n elviekben egy s�rk�h�z besz�lek, sz�val lehet n�lam valami gond odafent. Ijeszt� is lehet ilyet l�tni a temet�ben. – Nem tudom, Keiko! Lehet, hogy Yusuk�t kellett pr�b�ra tennem? – �lltam �s v�rtam, mintha v�laszolhatott volna. – Ha �gy van, megbuktunk, mindketten! – fejeztem be monol�gom. Rem�lem, ismer�s nem j�rt erre, mert ha l�tott, holnap egy pszichol�gus meg egy rend�ri k�l�n�tm�ny �ll majd az ajt�nkban, arra v�rva, hogy elvihessenek. Elk�sz�ntem, �s �tra keltem. Befordulva a sarkon abba az utc�ba jutottam, ahol Keiko �s Yusuke k�z�s h�za �llt. Nem lepett meg, hogy valaki �ll a kapu el�tt. T�bbsz�r rajtakaptam m�r! El�sz�r meghirdett�k, mert azt mondta, nem tudna ott �lni, de azt�n az els� komoly vev� alkalm�val h�z�dzkodott, az ut�bbi k�t h�napban pedig egyre t�bbet �llt a kapuban. N�ha szerintem odabent is k�r�l n�zett. Azt hiszem, visszav�gyik.
– Szia! – k�sz�ntem r�.
– Hena! – kapta fel fej�t Yusuke. R�mosolyogtam, � pedig zavarba j�tt. – �n csak… - Kezdett magyar�zkodni feleslegesen. Megemeltem a kezem, � meg leszegte a fej�t.
– Yusuke! – sz�l�tottam meg, mikor � megint az �p�letet kezdte n�zni r�veteg tekintettel. Nem v�laszolt, tal�n nem is hallotta. Mell� l�pve v�gig sim�tottam karj�n. – Yusuke! – Ism�teltem magam, �s � v�gre r�m emelte tekintet�t.
– Menj�nk! – javasolta, �s �tfogva a v�llam �tnak indultunk. Haza! Sajnos az volt az �rz�sem, hogy � egyre kev�sb� tartja otthon�nak a leg�nylak�st. Visszah�zza a sz�ve, csak nem meri megmondani, pedig megtehetn�. �n �szinte vagyok vele, mindig, �s m�gis… tal�n nem ma k�ne ezt firtatnom! N�m�n ballagtunk haza. Kezdtem f�lni. Tal�n ez alatt az egy �v alatt r�d�bbent, hogy �n nem Keiko vagyok, �s m�r nem tart el�g j�nak. Tal�n megismerte a hib�imat is, �s m�r nem kellek neki. Ezek a gondolatok mindig gomb�cot n�vesztettek a torkomban, �s ha t�rt�netesen egyed�l voltam, gyakran szabadj�ra engedtem k�nnyeimet. Yusuke az ut�bbi id�ben megint sokat dolgozott a Koenma nev� ak�rkinek, aminek szerintem a fele sem volt igaz, tal�n csak nem b�rt mellettem maradni.

Lehet, most kezdi felfogni, hogy Keiko az�rt halt meg, mert �n beleszerettem?

– Yusuke, ha szeretn�l visszak�lt�zni, �n meg�rtem!
– Mi? Nem, dehogy, mib�l gondolod? – n�zett r�m nagy �s �rtatlan szemekkel. Ha nem ismertem volna olyan j�, tutira elhiszem.
– Naphosszat �csorogsz a kapuban, szerinted mit gondolok? – k�rdeztem.
– Nem igaz! – csattant fel �.
– Nem egyszer l�ttalak m�r! Felesleges tagadni! – Tudtam, hogy csak az�rt mondja, mert nem akar megb�ntani, de annyira felesleges hazudni!
– Na, j�! – modult r�m.

Most t�nyleg r�m d�h�s?

– N�ha �csorgok ott, mi abban a gond? S�t, k�pzeld, n�ha be is megyek! Az a h�z az eny�m, �s azt csin�lok vele, amit akarok! – v�gta az arcomba d�h�sen. Elfutott a m�reg, de nem v�gtam vissza. Elfordultam t�le �s egyed�l folytattam utam, � pedig ott marad a j�rd�n. �llt �s gondolom n�zett ut�nam, legal�bbis rem�ltem. R�viddel k�s�bb azt�n siet�s l�ptek zaja hangzott fel m�g�lem, �s hamarosan � s�t�lt mellettem. Nem karolt �t, mint az im�nt. Zseb�be m�lyesztett kezekkel k�s�rt tov�bb. Az egyik pillanatr�l a m�sikra eleredt az es�. N�lunk term�szetesen nem volt eserny�, mi�rt is lett volna? � nem sz�lt, h�t �n sem er�ltettem a dolgot. Egyre ink�bb az volt az �rz�sem, hogy felesleges vagyok! Nincs sz�ks�ge r�m, �s csak az�rt t�r meg, mert m�r megszokott. D�h�tett ez a gondolat, m�g akkor is, ha nem biztos, hogy igaz. V�g�l mire el�rt�k a t�mb�t, m�r sz�t tudtam volna robbanni, � meg csak n�m�n s�t�lt mellettem.
– Van kulcsod? – k�rdeztem t�le az ajt�nk el�tt meg�llva. � a zsebeit kezdte kutatni. – Ne strap�ld magad, n�lam van! – Motyogtam, mik�zben el�vettem a saj�tom, �s kinyitottam az ajt�t. El�reengedett, �n pedig bes�t�ltam k�sz�n�s n�lk�l. Csak hogy �rezze, haragszom r�. Levetettem a cip�met, letettem a t�sk�m, �s a szob�ban kerestem magamnak sz�raz ruh�t, amit felmarkolva elt�ntem a f�rd�ben r�vid zuhanyt vettem, �s �t�lt�ztem. Azt�n m�g �n te�t f�ztem magamnak, � elt�nt. Ideges�tett, m�g akkor is, ha haragudott r�m, hogy nem mondta hov� megy. D�nt�ttem.

�letem legrosszabb d�nt�se volt.

Le�ltem a g�p el�, �s alb�rletet kezdtem keresni. Volt el�g sok apartman, n�h�nyat kijegyzeteltem egy lapra, telefonsz�mmal, c�mmel meg mindennel �s a t�sk�mba tettem a lapot. Holnap munka ut�n telefon�lgatok egyet. Igen, dolgoztam. Egy rendezv�nyszervez� irod�n�l. Nem volt t�l magas fizet�sem, de meg�lt�nk bel�le eddig, sz�pen, ketten, �s �lveztem, amit csin�ltam. Most viszont t�rhettem a fejem, hogy egyed�l vajon menni fog-e. Volt egy kis f�lretett p�nzem, arra gondoltam, abb�l tal�n kifizethetem majd az el�leget, vagy foglal�t, vagy mit. Olvasni kezdtem, de nem k�t�tt le. T�v�t n�ztem, de nem vonta el a figyelmem arr�l, hogy Yusuke megint sz� n�lk�l t�nt el. Ha nem ellenem ir�nyult ez az eg�sz, akkor nagyon rosszul csin�lta a dolgait. Az ut�bbi id�ben semmit sem mondott el, �s besz�lni sem besz�lt velem. Mintha m�r csak a szexre kellettem volna. Esteledett, de neki m�g nyoma sem volt, �s �n lassan, de biztosan agg�dni kezdtem. Azt�n m�s gondolataim t�madtak. F�lt�keny lettem. M�r nem eml�keztem r�, hogy �s mikor t�rt�nt, de elt�volodott t�lem, �s hi�nyzott. Eleinte csendesen szerett�k egym�st, mint Keiko hal�la ut�n, de boldogok voltunk a b�ntudat ellen�re, azt�n m�g boldogabbak, de v�g�l � elkezdett a h�zhoz j�rni, �s kimaradozni. Azt hiszem, Keiko hi�nyzott neki, �s �n m�r nem tudtam eleget ny�jtani neki. Pocs�k �rz�s volt, �s lassan a null�ra s�llyedt az �nbizalmam. Nem �rtettem, hogy mi�rt nem foglalkozik m�r velem. Elhanyagolnak �reztem magam.

�nsajn�lat!

N�ha mindenki beleeshet ebbe a hib�ba, h�t nekem is siker�lt. Besz�lnem kellett volna vele, de valah�nyszor felhoztam a h�z vagy Keiko t�m�t, � vagy kiab�lt, vagy az �gyban k�t�tt�nk ki, a k�t v�glet. Hi�nyzott, hogy megbesz�lj�k, hogy tudja, mit �rzek, �s ford�tva. T�z �ra k�r�l azt�n m�r biztos voltam benne, hogy valaki m�sn�l van, �s a Koenma nev� ak�rki, akir�l besz�lt csak �lca, �s �j bar�tn�je van. Ett�l persze megint d�h�s lettem. Mi�rt nincs benne annyi gerincess�g, hogy kidobjon, ha m�r nem kellek? Tal�n azt hiszi, nem teheti, mert miatta maradtam. Nem sz�m�t! Holnap keresek egy alb�rletet, �s elk�lt�z�m! Tal�n akkor helyrej�n! Tal�n nem… Tal�n m�r nem is �rdekel… tal�n m�r nem szeret… s�rva fakadtam… �lomba s�rtam magam!