Zavar� t�nyez�…

„Mihelyt tudj�tok, hogy mi a k�rd�s, �rteni fogj�tok a v�laszt is.” (Douglas Adams)

Amikor meg�rkeztek, Sasuke el�hal�szta kulcsait �s el�re engedte a l�nyt. A bej�rati ajt� egy kis el�szob�ba ny�lt, ahol letett�k cip�iket �s egy bolt�v alatt �ts�t�ltak a nappaliba, ahol a h�zigazda egyhelyben �llva „vezette k�rbe” vend�g�t. A nappali jobb oldal�n elhelyezett tol�ajt� biztos�totta az �tj�r�st a konyh�ba �s �tkez�be, m�g a lak�s bal oldal�n voltak kialak�tva a h�l�k �s a f�rd�. A szob�b�l, melyben �lltak, ny�lt m�g egy kisebb helyis�g a bolt�v mellett, mely a rakt�r illetve lomt�r funkci�j�t l�tta el. A fi� egy laza k�zmozdulattal r�mutatott t�rsa szob�j�ra, majd mag�ra hagyva �t, zuhanyozni indult.
„Nem lehet sok vend�ge… holnap k�r�ln�zek” – gondolta a b�jos sz�ps�g, s h�l�ja fel� vette �tj�t.
Villanyt kapcsolva k�rbehordozta tekintet�t a sz�pen berendezett szob�n. �zl�ses kialak�t�s, makul�tlan tisztas�g �s �rintetlens�g jellemezte a helyis�get, amit l�tsz�lag nemigen haszn�ltak. Az ajt� mellett egy francia�gy mindk�t oldalon �jjeliszekr�nnyel, el�tte egy hatalmas sz�nyeggel, szemben pedig t�gas kil�t�st biztos�t� ablakkal kapott helyet. A szoba balj�n egy m�retes szekr�ny magasodott, oldal�n feleakkora fi�kos t�rs�val, jobb oldalt egy �r�asztal tette t�k�letess� az �sszk�pet… mindez cseresznyef�b�l. Kieg�sz�t�sk�nt minden sarokban egy-egy der�kmagass�g� n�v�ny z�ldellt. Az �gy felett egy, a sz�nyeghez hasonl�an s�t�tk�k alapon piros-feh�r, legyez� szimb�lummal ell�tott sz�vet f�gg�tt, s a sz�kes�get m�r meg sem lepte, hogy az �gytakar� is e sz�nekben pomp�zik.
M�r egy ideje zavarta az Uchiha-n�v, de csak most j�tt r�, mi�rt… nagyapja el�szeretettel ismertette meg a konohai kl�nokkal �s azok mindennapjaival. Eml�kezett, hogy a f�rfi a legnagyobbak k�z� sorolta az Uchih�kat… de t�bbre sajnos nem.
„Most nagy hasznomra volna, ha akkor odafigyeltem volna. De a fene se tudta, hogy egyszer t�nyleg Konoh�ba j�v�k. Gyer�nk Tai koncentr�lj… csak eszembe jut valami!” – rem�nykedett, s lehunyta szemeit a m�g jobb �sszpontos�t�s �rdek�ben.
„Az Uchih�k Konoha leger�sebb kl�nja �s a Shinobi-vil�g legjobbjai k�z�l�k ker�ltek ki.”
- Ezt mondta… - nyitotta fel obszidi�n �riszeit, majd esz�be jutott m�g valami…
„Mindegy, hogy vit�zol vagy harcolsz, ha egy Uchiha az ellenfeled… vesztett�l. Ez a legt�bb ember sz�m�ra lek�zdhetetlen akad�ly… de ha kem�nyen edzel, neked lehet es�lyed. J�l jegyezd meg kisunok�m, mindig megkapj�k, amit akarnak… m�g ha er�vel is kell megszerezni�k!” - eml�kezett vissza a szeretett f�rfi b�lcs szavaira.
- H�t, ez remek - komment�lta hangosan.
Eml�kein t�prengve l�pett a kit�rt ablakhoz, s a p�rk�nyra �lve onnan figyelte a Holdat. Szerette az �jszakai eget, olyan b�k�s �s titokzatos volt, amilyet nappal sosem l�tni. �m, b�k�j�t egy kopog�s zavarta meg. Az ajt� ugyan nyitva volt, de a fi� - ismerve a j� modort - nem l�pett be.
- Igen? - emelte Sasuk�ra �ben g�mbjeit.
- Hoztam t�r�lk�z�t - tette le az �gyra, amit vend�ge egy b�lint�ssal k�sz�nt meg, majd ism�t a l�nyra n�zett, b�r �gy t�nt nem nagyon tudja, mit mondhatna. - Szabad a f�rd�. - S gyorsan el is hagyta a szob�t.
- J� �jt! - suttogta maga el� a kunoichi, majd n�h�ny perccel k�s�bb elindult tusolni.
Azt m�r a h�l�szob�j�ban uralkod� rendb�l sejtette, hogy a lak�s minden r�sz�ben hasonl� tisztas�gra sz�m�that, �gy nemigen lep�d�tt meg a f�rd�be l�pve. Vak�t�an feh�r csempe �s fekete j�r�lap bor�totta a t�gas helyis�get. Az ajt�t�l jobbra kapott helyet a mosd�, felette egy hatalmas t�k�rrel, amellett egy der�kmagass�g� vir�g, feh�r szirmokkal; m�g az �tl�s sarokban egy k�tszem�lyes hom�lyos �vegajt�kkal ell�tott zuhanykabin.
„K�tszem�lyes? H�t, m�gis gyakran fogad vend�get…” - vigyorodott el a kunoichi.
A tusol� mellett egy t�r�lk�z�tart�, eg�sz alakos t�k�r �s fi�kos-szekr�ny is sorakozott. Baloldalon egy �jabb ajt� jelezte a toalettet. A t�gas f�rd� mag�ba foglalt egy hatalmas k�dat is, mely a szoba k�zep�n �llt, �ben sz�nben pomp�zva. Persze innen sem hi�nyozhattak az Uchiha-jellel ell�tott s�t�tk�k sz�nyegek, melyekb�l �t�t sz�molt �ssze a sz�kes�g. T�k�letes volt, szemet gy�ny�rk�dtet� l�tv�ny…
Legnagyobb meglepet�s�re a zuhanyf�lk�ben tal�lt egy j�zmin illat� tusf�rd�t, s rem�lte, hogy Sasuk�nak nem lesz probl�m�ja, ha ez alkalommal haszn�lja, de megfogadta…
„Holnap veszek m�sikat!” - d�nt�tte el hirtelen. Nem volt szok�sa k�rd�s n�lk�l elvenni m�sok holmijait, de m�r nem volt rajta ruha �s a fi� is lefek�dt. Nem szerette volna butas�gokkal zavarni… nem lenne j� r�gt�n els� este �sszeveszni… s�t, egy�ltal�n nem k�ne. V�g�l a sz�nyegre kil�pve megsz�r�tkozott �s visszat�rve szob�j�ba � is �lomra hajtotta fej�t.
 

***

Az els� meglepet�sek…

„Lehet-e bar�ts�g f�rfi �s n� k�z�tt, �s ha igen, mi�rt nem?” (Karinthy Frigyes)

Konoh�ban nagy volt a ny�zsg�s… az emberek t�bbs�ge m�r jav�ban dolgozott, vagy a shinobik eset�ben edzett, k�ldet�sen volt. Lassan kilencet �t�tt az �ra, s a Nap is r�g az �gboltot d�sz�tette, amikor az Uchiha-lak�sban felny�lt egy �benfekete szemp�r. Ninja l�v�n ugyan kelt m�r kor�bban is, de igaz�b�l ez volt n�la a megszokott. Arr�l nem is besz�lve, hogy a Hokage szerint n�h�ny napig a gyakorl�p�lya k�zel�be sem mehet, �gy t�bb mint t�k�letes id�pont volt ez az �bred�sre. Miut�n kik�sz�l�dott az �gyb�l, vett egy friss�t� zuhanyt, fel�lt�z�tt, majd reggeli ut�n n�zett. Tudta, hogy csapatt�rsa m�r elment, hisz tegnap Kakashi figyelmeztette tan�tv�nyait, hogy el ne k�ssenek… amit a fiatalok csak egy hangos s�hajjal fogadtak, tudva, nem �k fognak k�sni… de b�lintottak. A tal�lkoz� k�t �r�ja volt. A sz�kes�g a konyh�ba ment, s k�zben szem�gyre vette a t�gas �s vil�gos nappalit, melyet tegnap a k�rbevezet�s - vagy ink�bb annak hi�nya - �s a s�t�t miatt nem volt alkalma.
A m�r j�l ismert, m�retes sz�nyeg a szoba k�zep�n helyezkedett el, lefedve a helyis�g nagy r�sz�t s ez�ttal az alapsz�nt a b�zs szolg�ltatta. Persze a legyez� szimb�lum most sem hi�nyozhatott r�la. A bej�ratnak h�ttal egy t�gas kanap� szolg�lt pihen�sre, el�tte egy apr� asztalk�val, s annak m�sik oldal�n l�v� fotelokkal. A zavartalan kil�t�st �s a szob�t bet�lt� f�nyt a hatalmas panor�ma ablakok tett�k lehet�v�. Az asztalka jobbj�n eg�szen a fal mellett �llt a t�v�, m�g bal oldalt a k�nyveket �s tekercseket szil�rdan tart� polc magasodott.
- T�k�letes ez a lak�s… t�k�letes �s makul�tlan. De otthonosnak nem �ppen mondan�m – �nt�tte szavakba hi�ny�rzet�t. - Tal�n csak hozz� kell szokni! - b�ztatta mag�t a tan�cstalan kunoichi.
A konyh�t k�rben szekr�nyek keretezt�k… mind cseresznyef�b�l, ahogy a lak�s m�s r�szeiben �ll� b�torok is abb�l k�sz�ltek. Mosogat�, mikro, h�t�… k�z�pen egy - ahhoz k�pest, hogy csak k�t sz�k tartozott hozz� - nagy asztal, a tetej�n egy…
- �zenet? - pillantott hitetlenkedve az otthagyott pap�rra, melyen gy�ny�r� k�z�r�ssal a k�vetkez� sz�veg �llt:
„Reggelit tal�lsz a h�t�ben, �s hagytam te�t a mikroban. Shizune tizenegy k�r�l megl�togat.
Sasuke”
A sz�kes�g megmosolyogta a helyzetet, nem hitte, hogy erre �bred. Tegnap komolyan azt �rezte, hogy itt fognak lakni, egy lak�sban, de semmi k�z�k nem lesz egym�shoz… csak az edz�p�ly�n �s a k�ldet�seken sz�lnak majd a m�sikhoz, de ott is a lehet� legkevesebbet. J� �rz�s t�lt�tte el, hogy tal�n m�gis m�sk�nt alakul a kapcsolatuk �s nem lesznek m�r sok�ig idegenek…
„Nagyi hagyott sokszor �zenetet, amikor a faluba ment v�s�rolni reggelente, �s nem szeretett volna olyan kor�n fel�breszteni…”
„Nagyapa pedig szent�l hitte, hogyha mindenhov� cetliket rak, k�nnyebben megtanulom azt is, ami egy�ltal�n nem �rdekel… t�vedett. Nem csak a tananyagot ut�ltam, hanem azt is, hogy folyton k�r�lvett.” - Mik�zben gondolataiba m�lyedt, m�g mindig az �zenetet szorongatva, el�rte a h�t�t.
Megmeleg�tette a t�rsa �ltal hagyott reggelit �s te�t, majd hozz�l�tott annak elfogyaszt�s�hoz. K�s�bb elmosogatott, �s m�g volt ideje az egyik fotelban �cs�r�gve gy�ny�rk�dni a konohai forgatagban, miel�tt Shizune meg�rkezett volna. Miut�n beinvit�lta a fiatal medi-nint, �s sikeresen maguk m�g�tt tudt�k a kontroll-vizsg�latot is, �gy hat�rozott, k�r�ln�z a faluban, csakhogy akadt egy kis b�kken�… nem nagyon ismerte ki mag�t errefel� �s igaz�n nem szeretett volna elt�vedni.
- Shizune-san - kezdte t�tov�n, de tudta, ha itt kell maradnia bez�rva alig egy �ra alatt meg�r�l. - Nem tudod, merre tal�lhatn�m meg In�t?
- Szerintem a gyakorl�p�ly�n lesz, �s �gy tudom a h�ten nem is megy �j k�ldet�sre. Elk�s�rjelek? - k�rdezte kedvesen mosolyogva, s a l�ny hasonl� kifejez�ssel arc�n b�lintott.
…
Ek�zben a Kakashi-csapat kem�nyen edzett. Az Uchiha-fi� Narut�val, Sai Sakur�val harcolt, �s m�r j�csk�n ki voltak mer�lve, amikor a copy-nin �s Yamato v�g�l megk�ny�r�lt rajtuk, �s sz�netet rendelt el. M�g a fiatalok pihegtek, a sensei - maszkja alatt sejtelmesen mosolyogva - feltette a k�rd�st, mely reggel �ta f�rta az oldal�t.
- Hogy telt a tegnap est�d… Sasuke?
Rosszul tette. Nem kevesebb, mit h�rom gyilkos pillant�st zsebelhetett be tan�tv�nyait�l. A s�t�thaj� nem akart v�laszolni, �s a k�rd�s hat�s�ra nagyon d�h�s lett, ami �nmag�t is meglepte.
„Hisz csak egy egyszer� k�rd�s volt…” - gondolta lassan lenyugodva.
Az Uzumaki nem akarta hallani a v�laszt. S titkon rem�lte, hogy bar�tja nem az�rt d�h�s a jouninra, mert beletal�lt, hanem mert nincs mit mondania.
„Nem t�rt�nhetett semmi!” - gy�zk�dte mag�t hevesen a sz�ke.
A Haruno pedig csak szimpl�n kiny�rta volna a m�g mindig vigyorg� Kakashit. Nem volt �ny�re a helyzet, s�t, �j csapatt�rsn�je sem. Nem volt sz�ks�ge m�g a f�rfi g�nyos megjegyz�seire is.
„Direkt csin�lja!?” - meredt d�h�s tekintettel mester�re, aki �pp az Uchih�val n�zett farkasszemet, s a kunoichinek rossz �rz�se t�madt.
„Mi�rt nem mondja egyszer�en, hogy nem!? Ez �gy olyan mintha titkolni akarna valamit. Sasuke-kun…”
„A francba, teme… mondd m�r, hogy nem t�rt�nt semmi!” - �v�lt�tt�k Naruto gondolatai.
- Hn - mondta v�g�l a fekete haj�, s egy v�llr�nd�t�s k�s�ret�ben visszat�rt a gyakorl�shoz.
Yamato �s Sai elh�lve figyelt�k az esem�nyeket… �s a csapattagok arc�t. Kakashi meglepettnek t�nt, de gyanakv�an m�regette az egyre t�volod� fi�t… a hiperakt�v sz�ke gyilkos pillant�sokat k�ld�tt bar�tja fel� �s �gy n�zett ki, nemsok�ra neki is esik… a r�zsasz�nhaj� k�ts�gbeesve pislogott szerelm�t figyelve, de az � ut�lata a senseinek sz�lt. A k�t ANBU jobbnak l�tta biztos t�volb�l k�vetni az esem�nyeket.
- Egyetlen apr� k�rd�s v�ltotta ki mindezt? - k�rdezte d�bbenten a kapit�ny.
- �n l�ttam �t. Ez m�g csak a kezdet - magyar�zta a fiatalabb, s a mellette �ll� annyira meglep�d�tt, hogy v�laszra sem futotta.
„Milyen gyorsan felh�zta mag�t” - mosolygott tov�bb a copy-nin teljesen figyelmen k�v�l hagyva a nem �ppen gyeng�d pillant�sokat, melyek r� szegez�dnek.
„Vajon j� d�nt�s volt Sasuk�ra b�zni?” - Nem heccb�l �rdekl�d�tt. Figyelte a fiatal ninja minden rezd�l�s�t, de nem tal�lt v�laszt k�rd�s�re.
…
Az Asuma-csapat j�val kevesebb kedvvel, fesz�lts�ggel �s mozg�ssal edzett, mint t�rsaik… pontosabban �pp eb�dsz�netet tartottak. Ekkor �rkezett Tai �s Shizune, majd miut�n a medi-nin elb�cs�zott, el is t�nt.
- Szia! - k�sz�nt�tte Ino lelkesen bar�tn�j�t, mik�zben �t�lelte a l�nyt.
- �dv - mosolygott a fiatal sz�ps�g, s viszonozta a gesztust, a fi�k pedig egy-egy b�lint�ssal �dv�z�lt�k az �jonnan �rkezettet.
- � Chouji… m�g nem tal�lkoztatok. Mi vagyunk a m�sodik gener�ci�s Ino-Shika-Cho form�ci� - hadarta izgatottan a csapat egyetlen n�i tagja.
- �rvendek, Akimichi Chouji! - mutatkozott be k�t falat k�zt a pufi, s kezet ny�jtott… rem�lhet�leg �j bar�tj�nak.
- Szint�n. Tai vagyok - fogadta el a bar�ti jobbot.
- �n most lel�pek. Viszl�t, fi�k! - vetette m�g oda az elmen�ben l�v� Yamanaka-l�ny, s mag�val h�zta az obszidi�n tekintet� t�nem�nyt.
A csapat f�rfi tagjai csak pislogni tudtak d�bbenet�kben… m�st ugyanis nem nagyon tehettek.
- Kellemetlen - tette le n�vjegy�t unottan Shikamaru.
- Az - helyeselt az Akimichi-fi�.
- Ennyire j�ban vannak? - tal�lt v�gre hangj�ra a jounin.
- Ami�ta itt van, Ino mindennap megl�togatta �s vitt neki vir�got is. �r�kig besz�lgettek, ahogy hallottam - magyar�zta a Nara.
- Ezek szerint Ino ez�rt olyan nyugodt mostan�ban - gondolkodott hangosan a dagi.
- Azt hiszem, igazi bar�tra tal�lt benne… �s ford�tva - elm�lkedett h�trad�lve Shikamaru.
- Annak ellen�re, hogy Sasuk�n�l lakik? - vonta fel szem�ld�k�t Asuma.
- Mi?! Sasuk�n�l lakik? - d�bbent le Chouji, s m�g enni is elfelejtett.
- Halkabban… igen ott… de �gy t�nik, most az egyszer az Uchiha ebben nincs benne. T�nyleg kedveli a l�nyt - �s�tott �jabbat az �rny�kharcos.
- Rem�lj�k �gy is marad. Rajta… folytassuk! - z�rta le a t�m�t �s pr�b�lta mozg�sra b�rni tan�tv�nyait a sensei… kev�s sikerrel.
 

***

Egy titok… egy magyar�zat… egy megr�z� t�ny…

„El kell engedned a m�ltad, hogy lehessen j�v�d.” (J�gkorszak II c�m� film)

K�t sz�ke kunoichi s�t�lgatott Konoha utc�in, miut�n a Yamanaka-l�ny otthon letusolt �s �t�lt�z�tt… bar�tn�je addig megismerkedett �desanyj�val �s k�r�ln�zett a vir�gboltban is.
- Menj�nk v�s�rolni! - der�lt fel Ino, ahogy ber�ngatta t�rs�t egy ruha�zletbe.
�r�kig v�logattak, pr�b�lgatt�k a kiv�lasztott darabokat, s „t�ncoltak” a t�k�r el�tt. Egyik �zletb�l a m�sikba j�rtak, �s nem unt�k meg. Vettek mindent, amire sz�ks�ge lehet egy fiatal n�nek ahhoz, hogy j�l n�zzen ki, �s v�s�roltak egy halom felesleges kacatot is… de ilyenek a l�nyok. A nap folyam�n j�rtak j� n�h�ny ruha�zletben, drog�ri�ban, - Tai k�r�s�re - egy �dess�gboltban, k�zben megeb�deltek egy hangulatos �tteremben, �s v�g�l egy kellemes cukr�szd�ban z�rt�k a napot… rengeteg csomaggal… egy kisebb vagyont elk�ltve, de sokat nevettek �s csacsogtak mindek�zben. Egym�ssal szemben �lve fogyasztott�k a fagylaltkelyheiket, amikor az obszidi�n tekintet� angyal megt�rte a csendet.
- Mit tudsz Uchiha Sasuk�r�l?
- Sasuke? - lep�d�tt meg a k�rdezett. - Hogy-hogy?
- M�r mindenr�l �s mindenkir�l rengeteget hallottam… �t kiv�ve.
- Kisz�rtad, mi? Csak nem m�ris beleest�l? - �lcel�d�tt a Yamanaka-l�ny.
- Mit �rdemes tudni r�la? - hagyta figyelmen k�v�l bar�tn�je el�bbi megjegyz�s�t.
- Nos, nyilv�n �szrevetted, hogy � a legjobb pasi a faluban, mindenki odavan �rte… f�leg Sakura - v�gott egy kisebb fintort a r�zsasz�nhaj�ra gondolva.
- Igen… ezt m�r �szrevettem. Te is �gy vagy ezzel? - vonta fel sz�pen �velt szem�ld�k�t Tai.
- Te nem!? - maradt t�tva Ino sz�ja, ahogy teljesen led�bbenve meredt a vele szemben �l�re.
- Hogy bele vagyok-e esve? Mi lenne, ha mes�ln�l r�la egy kicsit? - v�laszolt mosolyogva, �m, mintha zavarban lett volna, ami nem s�r�n fordult el� vele.
„Mi�rt nem tudtam azt mondani, hogy nem? Hisz nem is ismerem… nem lehetek szerelmes… nem… akkor meg mi�rt zavart �ssze a k�rd�s?” - r�zta meg enyh�n fej�t, hogy az effajta gondolatok messze elker�lj�k… ugyanakkor tiszt�ban volt vele, hogy nem lenne k�pes bar�tn�je szem�be n�zni �s azt mondani, semmit sem �rez az Uchiha ir�nt.
Lak�t�rs? Csapatt�rs? Bar�ts�g? Vonzalom? Szerelem? Csak azt tudta biztosan, hogy tiszteli a fi�t… �s hogy ez a k�rd�s nem hi�nyzott az �let�b�l.
- El�bb v�laszolj! - pimaszkodott a k�kszem�.
- N�la lakom - jelentette ki nemes egyszer�s�ggel, mire a medi-nin m�g leveg�t venni is elfelejtett.
- Te… �… hogy… mi… mit tudsz mondani? - tal�lta meg v�g�l hangj�t �s a mondat v�g�re a szavakat is, majd izgatottan n�zett farkasszemet az �rtetlen�l csillog� obszidi�n g�mb�kkel.
- Nem l�ttam sem f�lmeztelen�l, sem t�r�lk�z�ben, sem a n�lk�l… �s vizesen sem – k�z�lte t�rgyilagosan, mire t�rsa ajk�t egy csal�dott s�haj hagyta el. Majd alig n�h�ny percen bel�l lenyugodott.
- K�r… mit szeretn�l tudni?
- A n�v�rekt�l a k�rh�zban hallottam pletyk�kat. Nem igaz�n kedvelik. Mi�rt? Tudni akarom, milyen ember! - v�ltozott eg�szen komolyra hangja �s – b�r, ez nem l�tszott - de k�v�ncsian v�rta a v�laszt.
- Nos, az hogy mi�rt nem kedvelik, �s, hogy milyen ember, k�t k�l�n k�rd�s - kezdte elgondolkodva.
- Folytasd! - mondta Tai, miut�n nem �gy t�nt, hogy a m�sik sz�nd�kozik megsz�lalni. A Yamanaka-l�ny elk�pedt tekintettel emelte t�rs�ra pillant�s�t, �s �muldozva figyelte a szemben �l�t. – Mi az?
- Eddig fel sem t�nt, de hasonl�tasz r� - n�zte csod�lkozva a fiatal kunoichit.
- Mire gondolsz? - A l�ny nem �rtette mire c�loz ezzel a m�sik.
- A hanghordoz�sod… rideg �s t�rgyilagos… az arcod pedig nyugodt… �s a szemeidb�l sem lehet kiolvasni semmit… eddig nem vettem �szre, mert mosolyogt�l, nevett�l vagy szomor� volt�l… tele �rzelemmel… de most olyan vagy, mint �. Sasuke mindig ugyan�gy viselkedik, �rzelemmentes arc, rideg, fekete szemek, arrog�ns, k�z�mb�s �s nemt�r�d�m… folyton t�mondatokban besz�l �s az egyetlen �rzelem, amit valaha l�ttam rajta… az a d�h - magyar�zta a sz�ke medi-nin.
- M�gis mindenki odavan �rte. - Ugyan a sz�ke t�nem�ny nem tudta honnan j�tt a megjegyz�s, de a Yamanaka sejtelmes �s pimasz mosoly�t l�tva legsz�vesebben visszavonta volna.
- H�rom sz�. A… t�k�letes… pasi - �ll�totta hat�rozottan a k�kszem�. – Tudod… - kezdett bele t�tov�n, nem tudta, hogy elmondhatja-e vagy sem, de �gy �rezte bar�tn�j�nek joga van tiszt�n l�tni, s legal�bb egy-k�t dolgot tudni arr�l, akivel egy lak�sban �l. - Nyolc �ves volt, amikor meg�lt�k a csal�dj�t, az�ta egyetlen dolognak �lt… a bossz�nak. Akkor lett ilyen. Tizenh�rom �vesen elhagyta a falut �s Orochimaruhoz ment… - mondta el lassan, de r�szletekbe nem bocs�tkozott, �m Tai halk suttog�s�ra felkapta fej�t �s abbahagyta a t�rt�netet.
- Orochimaru…? - b�mult maga el� hitetlenkedve.
- Ismered? - k�rdezte �vatosan Ino, bar�tn�je v�ll�ra t�ve kez�t.
- � �lte meg a nagysz�leimet - hunyta le szemeit, ahogy elm�j�be bek�sztak annak a kegyetlen �jszak�nak borzalmas k�pei.
- Sajn�lom… befejezzem? - A medi-nin agg�dva figyelte a szomor� t�nem�nyt, aki felnyitotta �ben g�mbjeit s b�ztat�an r� mosolygott.
- Folytasd! - k�rte imm�r l�gyabban.
- H�t, j� - adta meg mag�t, �s egy pillanatra elgondolkodott, hol is hagyta abba, majd fej�t felemelve neki kezdett. - H�rom �vig volt vele �s nagyon er�s lett. Naruto ez id� alatt megsz�llottan kereste �s megesk�d�tt, hogy visszahozza. Annak a k�gy�nak az�rt kellett Sasuke, hogy elvehesse a test�t �s saj�tjak�nt haszn�lhassa… amikor Sasuke �gy gondolta, el�g er�s lett �s m�r nincs mit tanulnia a sannint�l… meg�lte. Megalap�totta a Hebit, ennek seg�ts�g�vel megtal�lta a testv�r�t, aki a kl�n pusztul�s��rt felel�s, de �gy tudom v�g�l m�gsem �lte meg. Kicsivel t�bb, mint hat h�napja t�rt vissza. Tsunade-sama nem engedte kiv�geztetni, mint missing-nint �s Narut�nak h�la, b�rt�nbe se kellett mennie. Egy ideig figyelt�k, de mostanra ez is megsz�nt - fejezte be Ino.
- �rtem… k�sz�n�m, hogy elmondtad! - mosolygott a sz�kes�g.
- V�g�l is vele laksz… de… - l�that�an nem tudta hogyan mondja, ez�rt Tai befejezte helyette.
- � lett volna az egyetlen, akinek joga van elmondani… �s ha akarja majd meg is teszi… nem sz�lok neki. �g�rem - kacsintott b�ztat�an, s kicsivel k�s�bb m�r �llt is fel. - Menn�nk k�ne… kezd s�t�tedni.
A Yamanaka b�lintott, fizettek �s elhagyt�k a cukr�szd�t.
- Figyelj, holnap nincs kedved velem eb�delni? El�tte s�t�lhatn�nk egyet a foly�n�l, ut�na pedig megmutatom a gyakorl�p�ly�kat. Mit sz�lsz? - k�rdezte izgatottan a k�kszem�.
- Remek �tlet. F�l t�z?
- Ok�. �tmegyek, v�rj meg otthon! - Majd meg�lelt�k egym�st �s ki-ki a maga �tj�n haza indult.
„Otthon” - mosolyodott el az obszidi�n tekintet� sz�ps�g, ahogy esz�be jutott bar�tn�je utols� szava, majd eg�sz m�s ir�nyba terel�dtek gondolatai.
„Orochimaru… olyan r�gen t�rt�nt, m�gsem tudom elfelejteni… �s most… egy lak�sban �lek a tan�tv�ny�val. Sasuke ugyan nem vett r�szt a t�mad�sban, de… akkor m�r vele volt!” – �ben szemeiben k�nny csillant, s az �g fel� emelte gy�ny�r� arc�t.
F�lt… �s nem is tagadta. Egy�tt �l Uchiha Sasuk�val, aki a nagysz�lei gyilkos�nak keze alatt edzett �s lett olyan er�s, amilyennek most ismerik… a fi�, aki ugyan meg�lte mester�t, m�gis… el�rulta a faluj�t, hogy csatlakozzon egy vesz�lyes missing-ninhez… Orochimaruhoz.
A fiatal sz�kes�g megr�zta fej�t, nem gondolhat ilyesmire, hisz a holl� nem volt ott, nem gy�l�lheti az�rt, amir�l tal�n nem is tudott… m�gsem akar�dzott hazamennie.
„Sensei… nem tartozom ide. A konohaiak rendesek, de… melletted volna a helyem… az egyetlen ember mellett, akiben vakon �s felt�tel n�lk�l b�zom. Most pedig itt vagyok egyed�l… egy lak�sban…” – Azonban megtorpant eszmefuttat�s�ban.
„Tal�n nem k�ne el�t�lnem, am�g nem ismerem a teljes t�rt�net�t…” – fintorgott, s f�lve ugyan, de elindult az Uchiha-lak�s fel�.
Azonban saj�t maga el�tt nem tagadhatta, hogy megkedvelte a fi�t, s annak ellen�re, amit ma megtudott r�la, ez az �rz�s nem v�ltozott… egyel�re.