Kaname és Sousuke az öltözőben egy padra ültek le. Sousuke lesütötte a tekintetét, próbálta összeszedni a gondolatait. Kaname némán meredt a fiúra, várta, hogy az megtörje a csendet. A zsoldos vett egy mély lélegzetet és ránézett a lányra. De Kaname gesztenyebarna szemébe nézni nem volt kis vállalkozás. A fiú szinte elveszett a csillogó tekintetben. 
-Hol is kezdhetném, Chidori kisasszony? Én… Sousuke elővette Tessa levelét és odaadta Kanaménak. A Suttogó –miközben olvasta a szerelmes sorokat- néha felnézett a katonára. De nem tudta kiolvasni Sousuke szeméből az érzéseit. Tessa vallomása cseppet sem lepte meg Chidorit és ezt el is mondta a zsoldosnak. 
-Kaname, te tudtad? –kérdezte Sousuke meglepetten. 
-Igen. Nem volt nehéz észrevenni. Meg aztán… Emlékszel, amikor a Behemóttal való küzdelem után Tessa megkért, hogy kapcsold ki az érzékelőidet? -Igen. 
-Na akkor mondta el, hogy mit érez irántad. 
-Értem. –mondta a fiú és eltette a levelet. Kaname habozva bár, de megkérdezte: 
-Te is szereted Tessát? –kérdezte a lány és aggodóan meredt Sousukéra. Sousuke már várta ezt a kérdést, ezért tudta, mit feleljen. 
-Igen, de csak, mint jó barátot. 
Kaname szívéről hatalmas kő esett le. Azóta várt már erre a mondatra, amióta csak megismerte Sousukét. Nem tudta elrejteni az örömét. 
-Ez ilyen jó hír, Chidori kisasszony? –kérdezte Sousuke. 
~Nem is tudod, mennyire.~ gondolta a lány. 
-Csak, mert nagyon boldognak látszik. Kaname nem tudta, mit feleljen zavarában. 
-Én? Boldog? Dehogy. Sőt… sajnálom szegény Tessát. Tényleg, a levél szerint egy vörös rózsával kell jelezned, ha viszontszereted őt. 
-Igen. Így van. De mivel nem szeretem, nem hoztam virágot. –felelte a srác. Chidori csak úgy itta Sousuke szavait. A fiú már másodjára mondta ki, hogy nem szereti Tessát. 
~Miért nem mondtad már el ezt korábban, Sousuke?~ gondolta magában. A fiatalok csak ekkor vették észre, hogy milyen közel kerültek egymáshoz. Kaname –vélhetőleg akaratlanul- közelebb húzódott Sousukéhoz, aki teljesen elvörösödött, mert megérezte a lány illatát. Kanaméra nézett. Érezte, ahogy a szíve egyre szaporábban kezd verni. 
~Mi ez? Mi történik velem? Kaname közelsége már megint teljesen összazavart.~ gondolta Sousuke. A Suttogó megérintette a katona kezét. Lassan húzta végig Sousuke puha kezén az ujjait. Ezután az arcát érintette meg. Ujjai lágyan haladtak végig a fiú arcán, majd az ajkaira tévedtek. A zsoldos nagyra nyílt szemmel nézett a lányra. Jóleső borzongás járta át a testét. Odahajolt Chidorihoz és némán megcsókolta őt. Ajkaik lassan összeforrtak. Kaname átölelte szerelmét, akit egész testében –főleg az ágyékánál- forróság töltött el. Sousuke már alig bírta tűrtőztetni magát, ezért finoman eltolta magától Kanamét. 
-Mi a baj? –kérdezte Kaname, mert nem értette a helyzetet. 
-Nem akarom elrontani ezt a pillanatot. Ha már most, az első alkalommal lefekszünk az egymással… -mondta Sousuke, de Kaname a szavába vágott. 
-Az egész elveszíti a varázsát. Értem, mire gondolsz. –fejezte be a zsoldost a lány. 
-Ugye nem baj? –kérdezte a srác. 
-Nem, egyáltalán nem. 
Kaname odabújt Sousukéhoz, aki szorosan megához ölelte a Suttogót. 
-Tudom, hogy később megbánnám, ha most nem mondanám el, mit érzek. –súgta Sousuke. 
-Miért? Mit érzel? 
-Szeretlek téged, Chidori. –mondta a katona. 
-Én is téged. Amióta csak ismerlek. 
Percek teltek el, míg végre elengedték egymást. Kaname felállt a padról és kiment az öltözőből. Sousuke utánament és megfogta kedvese kezét. A folyosón összetalálkoztak Tessával, aki ijedten lépett hátra. 
-Ti… ti ketten?! –kérdezte és szeme megtelt könnyel. Kaname odalépett a kapitányhoz, de az ellökte magától. 
-Chidori kisasszony, én megbíztam önben. Tudta, hogy szeretem Sagara urat. Miért tette ezt velem? –kérdezte Tessa zokogva. Ű-Azért, mert én is szeretem Sousukét. Sajnálom, Tessa… Meg kell értened minket! Ű-Szeretem Kanamét, kapitány. –tette hozzá a zsoldos. ű-Most… most mennem kell! –kiáltotta Teletha és elrohant. 
-Majd megnyugszik. –mondta Chidori. –Legalábbis remélem. 
-Én is. –mondta Sousuke és megcsókolta Kanamét. Kéz a kézben mentek vissza a buliba, ahol mindenki örült kettejüknek, kivéve Tessát. A kapitány a sarokban gubbasztott egy pohár Martinival a kezében. 
~El kell fogadnom. Hisz tudtam, hogy Kaname a riválisom, de mindvégig bíztam benne, hogy Sousuke engem választ majd. Istenem…~ gondolta és belekortyolt az italába. A szerelmesek ettől kezdve nyíltan vállalták érzelmeiket a Tuatha de Danaan fedélzetén és Kaname iskolájában egyaránt. Tessa idővel belenyugodott a dologba, bár a szíve mélyén még most is reméli, hogy Sousuke egyszer meggondolja magát.

(Vége)