4. Fejezet

Az első találkozás

Másnap reggel mindenki korán kelt és nagyon meglepődtek,hogy seholse találják Kagomet és Inuyashat.Azonnal a keresésükre indultak,de sseholse találták őket.

- Jhaj hol lehetnek?Nagyon aggódom.

- Nyugodj meg Sango!Biztos egy kellemes éjszakát töltöttek együtt.

- Te mindig csak arra tudsz gondolni?-és egy akkorát csapott Mirokura,hogy elesett.

- Most miért ne?

- Inkább fogd be jó!

Alden csak nevetett rajtuk.Amikor váratlanul meglátta a közekledő párt,kézenfogva.

- Hát ti merre voltatok?Már nagyon aggódtunk!

- Mi csak sétáltunk.

- Aha látom-és a kezükre mutattak.

- Most mi van?Nem láttatok még ilyet??-kérdezte egyre idegesebben Inu.

- De csak nem veled.

Mindenki elnevette magát amikor hangos nevetésre és újjongásra lettek figyelmesek.

- Igen,igen,igen!Mégis összejöttek!!!Király!!Na várjunk csak!Hova lettek??

- Kmm...

- ÁÁÁ a frászt hoztátok rám!

- Ki vagy te?-rontott neki Inu.Nem is vette észre azt a hatalmas hasonlóságot közte,a fiú, és Kagome között.

- Héj nyugi Tata.Hopsz nem otthon vagyok.bocsi.

- Mit mondtál??-nekiugrott,de azonnal kitért előle.

Újra támadott,de ugyanúgy járt

- Mintha tudná mit akarok csinálni,de ti meg mit bámultok ennyire?-meglátta a többiek arcát.

- Te...te nem látod a hasonlóságot??

- Miről beszéltek?-jobban szemügyre vette a fiút és neki is leesett.- Ki a fene vagy?

- Muszáj válaszolnom??

- IGEN- hallatszott az egyértelmű válasz.

- Huhh...Szóval én Inumaru vagyok!A fiatok!

- Hogy mi??-Kagomet elkellett kapni,metr majdnem elájult.

- Anyu!Jól vagy?

- Igen,csak meglepett a dolog.

- És ki az apád?-kérdezte Alden.

- Egyértelmű nem te fajankó?

- Nyugi Inumaru!Nyugi.

- Én nyugodt vagyok.Még nem láttatok idegesnek.

- Szerintem jobb is!

- Akkor válaszolnál?

- Inuyasha te tudatlan.

Szegény Kagome hirtelen azt se tudta mit mondjon egyre csak vörösödött.Inuyasah se nézett ki jobban.Mindenki nagyon meglepődött és faggatták a fiút!Már régóta együtt voltak,de a kérdések nem fogytak ki.Amikor:

- Én elmegyek sétálok egyet.Fel kell dolgoznom az eseményeket.

- Anyu!-szólt utána.

- Hm?

- Vigyázz magadra!

- Jó oké.

Miután elment Inuyasahnak se kellett több.Ő is elindult.Nem nézte merre csak ment.Végül a szent fánál kötött ki,ahol Kagome is volt.

-,,Milyen gyönyörű!És a gyermekem anyja lesz.El se hiszem,azzal lehetek akit igazán szeretek."Szia!

- Szia!

- Zavarok?

- Nem maradj csak.

Leült a lány mellé.

- Hogy vagy?

- Jól és te?

- Jól.

- Furcsa nap.

- Az.

Ezután óráknak tűnő csend következett.Egyikük se tudta mit mondjon a másiknak.Ez érthető is elvégre kiderült,hogy lesz egy gyerekük.Ac sendet Kagome törte meg.

- Inuyasha?

- Igen?

- Ami ma történt elég érdekes,de...

- Az.

- Még nem fejeztem be.Kérlek halgass végig.Nem tudom mit hoz a jövő,de én szeretlek és akarom a babát.

- Most?

- Dehogy!Végülis nem mondta mikor fogan meg.És hogy mennyi idős leszek,de nem érdekel.A tudat hogy velem maradsz nagyon jól esik.

- Nekem is-magához húzta Kagomet és megcsókolta,de nem állt itt meg.Többet akart.Elkezdte végig csókolni a lány nyakát,aki nem ellenkezett.Hagyta hogy a fiú azt csináljon amit akar.Végül Alden felbukkanása szakította félbe a dolgokat.