- Hogy van?
- Alszik.
- Fel kéne kelteni.
- Még ne!
Sora lassan kinyitotta a szemeit a hangfoszlányokra. Meg tudta állapítani, hogy kik vannak az előtérben. Ő is köztük van…
Elmosolyodott.
- Hol gyakorlunk majd? - érdeklődött Yuri.
- Van itt nem messze egy jó kis edzőterem – válaszolt Layla – Mayel ma ott gyakoroltunk. Mindjárt indulunk!
- Jó, akkor fölkeltem.
- Nézd, itt a delfin! – hallotta, hogy a nő nevet.
Gyorsan becsukta a szemeit, kíváncsi volt Leon hogy ébreszti. A férfi az ágy elé guggolt és lágyan megcsókolta a felsőajkát. Sora kinyitotta a szemeit.
- Fölébredtél? – mosolygott rá a francia.
- Ühüm – a lány megdörzsölte a szemeit.
- Lassan indulni kéne vacsorázni.
- Mindjárt megyek!
Leon kiment a szobából vendégeikhez.
- Sora! Jó színed van! – Layla átölelte barátnőjét.
- Kösz. Egész nap napon voltunk. Ti hol voltatok?
- Én edzettem Mayel, Yuri pedig itthon lebzselt. Vízisízni mentünk volna.
- Nekem holnap kell mennem – jegyezte meg Leon.
- De hát…
- Bocsi, Kalos mondta.
- Kár. Mennyi az idő?
- Fél 7. Azért keltettelek.
A lány elmosolyodott. Layla hosszasan nézte 2 vendéglátóját.
- Megyünk öltözni. Kalos ma a partra visz minket.
- Oké, sziasztok!
Sora csukta be utánuk az ajtót.
- Leon!
- Mondjad – a férfi épp vizet töltött magának – Kérsz te is?
- Aha. Akkor utána séta?
- Ha akarsz – odanyújtotta neki a poharat.
- Én akarok. De ha nincs kedved, akkor nem kell.
- Ja! Hogy velem? – Leon átölelte a derekát és magához húzta.
- Nem is egyedül!
Ajkaik forró csókban egyesültek.
- Menj öltözni!
- Oké!
Sora bement a szobába és magára húzott egy hosszú farmert meg egy toppot. Öv gyanánt egy kendőt használt. Kopogtak.
- Bejöhetek?
- Igen!
Sora a férfi nyakába ugrott.
- Annyira gyerekes vagy! – nevetett Leon.
- Bocs!
- Nem gond…
Leon lassan megcsókolta, majd végezetül a nyakába csókolt.
- Leon…
- Hm?
- Most mi legyen?
- Mivel?
- Jaj! Szerinted? Velünk!
- Szerintem ez egy buta kérdés.
- Lehet, de nekem akkor is fontos.
- Nekem is, de ezt most még ne, kérlek. Jó?
- Jó – Sora elengedte, kilépett az ajtón – A kártyát kérlek rakd el!
Leon amikor beérte, megfogta a kezét, ám amikor a többiek látóhatáron belülre kerültek, megkérdezte: elengedjelek?
- Ahogy akarod – hebegte a lány és elpirult közben.
A férfi elengedte a kezét, majd a derekát karolta át. Sora szíve nagyot dobbant: felvállalja…
- Sziasztok!
- Sziasztok! Tudjátok hova megyünk?
- Nem – May vállat vont.
- Milyen napotok volt? – érdeklődött Anna.
- Jó – Leon megsimította a lány oldalát. – Nektek?
- Gyakorlós.
Fotó kattant, egyből odafordultak.
- Jaj, ne már! – nyögte ki Leon.
- Éhes vagyok! – nyafogta Sora. - Nem ebédeltem!
- Mi az, hogy nem? Dehogyisnem! Méghozzá… Akarod, hogy tudják mennyit eszel? Csodálom, hogy ilyen alakod van – csipkelődött Leon. Sora nevetve belecsípett.
- Olyan vagy! – ajkaik tényleg nagyon lassan közeledtek egymás felé…