XXIX. fejezet: Öröm a bánatban

Kagome elindult és kinyitotta. Majdnem hanyattesett amikor meglátta ki áll az ajtóban. Kikyo volt, mellette pedig Hiro.

• Nagyiiiiiiii!!! – kiáltotta Hiro és átölelte Kagome lábát.
• Mi történt Kagome? – lépett oda Inuyasha is de ő is meglepődött.
• Visszahoztam Hirot oda ahová tartozik… az anyja és az apja mellett a helye. Hallottam hogy végre megöltétek Narakut. Ennek nagyon örülök. – mondta Kikyo.
• Sajnos nem csak ő veszett oda… - nézett le Hirora Kagome. – Haro belezuhant egy szakadékba.

Most Kikyon volt a sápadás sora. Meg kellett támaszkodnia az ajtóban. A fia meghalt. Inuyasha felsegítette a szédelgő papnőt, Kagome pedig bevitte Hirot Minakohoz.

• Ébreszd fel az anyut. Biztosan örülni fog neked. – súgta a kisfiú fülébe.

Hironak nem kellett kétszer mondani, odabújt anyukájához, átölelte és egy puszit adott az arcára.

Minako azonnal kinyitotta a szemét. Amikor meglátta a kisfiát azonnal magához ölelte.

• Hiro! Kicsim! Végre itt vagy megint velem!
• Hiányoztál mami. – fúrta bele Hiro az arcát Minako nyakába.
• Hogy jött vissza? – nézett Minako az anyjára.
• Kikyo hozta vissza.
• Kikyo?
• Igen, én magam is meglepődtem.
• Meg kell neki köszönnöm.
• Biztos örül majd neki… elmondtam mi történt Haroval. Most egy picit ki van borulva.

Minako erre nem szólt semmit csak fogta a kisfiát és elindult kifelé. Inuyasha akkor nyomott egy pohár vizet a széken ülő papnő kezébe. Kikyo próbált megnyugodni. Minako odalépett hozzá.

• Köszönöm Kikyo.

Kikyo halványan rámosolygott.

• Igazán nincs mit. Hironak melletted van a helye, itt van a legjobb helyen.

Minako hálásan a papnőre mosolygott, ám ekkor hirtelen megszédült és elsötétül előtte a világ. Ájultan zuhant a padlóra.

• Minako! – rohant oda Inuyasha és elkapta lányát, majd lefektette a kanapéra.

Kagome aggódva nézett a lányára, aki pár perc múlva kinyitotta a szemét.

• M-mi történt?
• Elájultál.

Minakoba ekkor beléhasított egy érzés. Tudta mi ez, már egyszer átesett rajta, évekkel ezelőtt. Nem állta meg hogy halványan akár de el ne mosolyodjon.

• Min mosolyogsz?
• Azt hiszem tudom miért ájultam el…
• Miért? – kérdezte Kagome.

Minako ekkor felemelte kisfiát és az ölébe ültette.

• Hiro, mit szólnál ahhoz ha lenne egy kistestvéred?
  • Tessék?! – kiáltották Hiro helyett a felnőttek kórusban.