|
4. rész
2012.01.28. 11:31
Kaname könnyes szemekkel bámult a földön mozdulatlanul fekvő fiúra. Nem mert oda menni hozzá, nem volt felkészülve a látványra.
- Sagara! - ismételte a katona nevét, aki még mindig a jaguár alatt hevert és semmilyen életjelet nem mutatott. - Ne csináld ezt velem Sagara! - lépett egyet előre bátortalanul. - Jaj, ne! - suttogta, miközben futni kezdett. Megbotlott egy gyökérben és egyensúlyát vesztve esett hasra az aljnövényzetben. A megmaradt rövid távot kúszva tette meg. Nehézkesen arrébb tolta a kimúlt állatot és a fiú mellé guggolt. - Jaj Sousuke! Jaj Sousuke! Mihez kezdek nélküled? - simított végig az arcán.
A katona hirtelen kinyitotta a szemét.
- Megijedtél?
Chidori egy pillanatig csak nézte a kaján vigyort, aztán a meglepettség helyét felváltotta a méreg.
- Megőrültél Sagara?! - ordította. A szemeivel ölni tudott volna. - Te nem vagy normális! Ilyen baromsággal szórakozol? Te hülye, militarista idióta faszkalap!
Sousuke egy kissé megilletődve figyelte a lány dühkitörését.
- Ugyan Kaname... - kezdte mosolyogva, miközben megpróbált felülni, de a lány egy jól irányzott bal egyenessel visszaküldte a fűbe.
- Ne merészelj hozzám szólni, mert kikaparom a szemedet és én nem leszek olyan kíméletes, mint ez a dög itt mellettem.
Sousuke az arcát tapogatva ült fel.
- Lehet, hogy ő jobban járt.
- Nagyon szellemes vagy Sagara! - tárta szét a kezeit Chidori. - Az erdő tele van a poénokkal, amiket ontasz magadból, pedig azt sem tudjuk, hol vagyunk vagy kijutunk-e innen valaha. Esküszöm, hogy nem értelek! Inkább azon törnéd a fejedet, hogyan jussunk ki innen! Nem ilyen baromságokat kellene kiagyalnod, hanem egy tervet, ami kivezet minket ebből a pokolból!
Sousuke közelebb lépett a lányhoz.
- Ne haragudj, tényleg nem volt vicces - kezdte komolyan. - Bocsáss meg!
Kaname kezdett megnyugodni, de még mindig nehezen vette a levegőt.
- Hagyjuk a francba! - törölte meg vizes arcát. - Inkább menjünk! Induljunk már el!
Sagara bólintott és csatlakozott a dühös lányhoz.
Az őserdőben nem a jaguár volt az igazi veszély. Mivel a gépük tegnap délelőtt zuhant le és szinte az egész napot benne töltötték észre sem vették, hogy milyen őrjítő a hőség. A nap már magasan járt és erősen tűzött. A dzsungelben uralkodó nagy páratartalom és a szikrázó sárga égitest gyilkos párost alkotott.
Kaname megtörölte vízben úszó arcát. Teljesen átizzadt a felsője, a nadrágja és már a hasán is folyt a verejték. A haját hiába tűzte fel, nem ment vele semmire. Amikor az előtte utat törő katonát nézte, látta, hogy nála sem jobb a helyzet. Méregzöld inge szinte fekete volt, akárcsak a nadrágja.
Kaname nem bírta tovább.
- Sagara - kezdte lihegve. - Mi lenne, ha pihennénk?
A fiú hátrafordult és látta Kanamet lerogyni a fűbe.
- Rendben - rántotta meg a vállát. - Akkor üljünk le! - csatlakozott hozzá.
Kaname elnyújtózott a füvön és kezdett újra normálisan lélegezni.
- Szomjas vagyok.
Sousuke nem tudta nem észrevenni, hogy a lány milyen jól mutat még így is, amikor piszkosan és izzadtan feküdt a növényzetben. Ágyékában bizsergető érzés lobbant fel, ahogy végigfuttatta szemeit védence lábain, majd hasán, mellein és nyakán. Aztán tekintete találkozott a lányéval.
- Mi van Sagara? - kérdezte halkan, miközben felállt. - Megyünk nem?
Sousuke is feltápászkodott, de nem mozdult. Az egész a helyzet miatt van, meg a meleg miatt...A fenébe! Miért nem tud uralkodni magán? Miért nem a megmenekülésüket tervezgeti?
Chidori tekintete végigszaladt a fiú testén és megértette, miért nem indult el. Zavartan elkapta róla a tekintetét. Ő is ugyanarra gondolt, amire a katona. Egy ilyen alkalomra vágyott már Tokióban is, csak valahogy sohasem akart összejönni. És mi lenne, ha most kerítenének rá sort? Mi ebben a rossz? Lehet, hogy itt pusztulnak ebben az átkozott dzsungelben, akkor legalább használják ki jól az időt. Körmeit végigfuttatta saját nyakán, miközben megnedvesítette az ajkait.
Sagara értette a jelzést. Figyelmen kívül hagyta a tényt, hogy a lánynak barátja van. Átölelte a lány derekát és magabiztosan magához húzta. Nézte a barna szemeket, amelyekben a fáradtság és a félelem mellett most ott ragyogott a vágy, ami az utolsó kettőt is felülmúlta. Gyengéden megszorította a lány csípőjét, aki alsó ajkaiba mélyesztette fogait. Lassan megérintette szájával Kaname ajkait, de nem csókolta meg. A lányt ez a dolog még jobban feltüzelte és megszorította testőre nedves haját. A szíve vadul dobogott és örömmel nyugtázta, hogy a katona végre megcsókolja. Annyira vágyott már erre, hogy azt el sem tudta mondani. Teljesen felpörgött. Talán a dzsungel volt az oka, talán a magas páratartalom, ami miatt már mindketten vízben úsztak és még el sem kezdték a dolgot.
Olyannak érezte ezt az egészet, mint a Paradicsomot. És tényleg olyan, gondolta Kaname, miközben szorosabban bújt Sousukehoz és gyengéden simogatták egymást, hogy megismerjék a másik testét. Ketten vannak egy őserdőben, ahol a vadon ismeretlensége és az, hogy csak egymásra számíthatnak mindkettőjüket felcsigázta. Az őket körülvevő csendet csak egy-egy madár csicsergése törte meg. Az volt a legizgatóbb, hogy tudták, most senki nem fogja őket megzavarni.
Sagara megfogta a lány felsőjét és a fején keresztül lehúzta róla, aztán ismét megcsókolta. Kaname kilépett a bakancsból, de közben nem engedte el a fiú száját. A katona kigombolta a lány nadrágját és lassan lecsúsztatta róla, pár pillanat múlva követte a cipőt és a fűben landolt.
Kaname végigfuttatta nyelvét Sousuke ajkain, miközben az ingét gombolta ki és ráncigálta le róla a vizes ruhadarabot. A katona leengedte a lány hosszú, kék haját és élvezettel túrt bele az izzadt, kissé ragacsos zuhatagba. Kaname a testőr nadrágjának övével bajlódott, végül néhány másodperces csata után elérte, hogy a csat kinyíljon. Sikerélményként megharapta a fiú alsó ajkát, aki mosolyogva felszisszent. Kigombolta a katona nadrágját, aki lerúgta saját bakancsát, hogy könnyebben levehesse.
Chidori halkan felsóhajtott, amikor a fiú kezei lassan felcsúsztak a hátán. Szinte észrevétlenül kapcsolták ki fehér melltartóját, ami hamarosan ugyancsak lekerült róla. Kezei közé fogta a lány kemény, formás melleit, miközben Kaname nyakán húzta végig ajkait. A lány behunyta a szemét és halkan nevetni kezdett.
Sousuke egyik kezét lecsúsztatta a lány apró bugyijához, beakasztotta hüvelykujját a szélébe és megpróbálta lehúzni róla. Eredményesen. Lassan átkarolta a derekát és lenyomta a fűre. Kaname körmeivel végigszántott a fiú hátán, de csak óvatosan, hogy meg ne sértse a sebet, amit tegnap szerzett. Ezenkívül ügyelnie kellett a jaguár okozta sebekre, amelyeket körülbelül egy órával ezelőtt mosott ki.
Sousuke ujjaival a lány mellét simogatta, nyelvével a megkeményedett mellbimbókat kényeztette. Kaname nagyokat sóhajtott és a fiú nyakát markolászta. Sagara élvezettel csókolta végig a lány testét, a nyakától a mellei közötti részen át, egészen a hasáig, ahol nyelvét körbe futtatta a köldöke körül. Kaname teste már így is vízben úszott, de most a melegség újabb, hatalmas hulláma tört rá. Főleg akkor, amikor a katona keze gyengéden széttárta a lány lábait és ujjaival Kaname belső combját kezdte simogatni. Az ujjakat aztán a nyelve váltotta fel. A lány hátra hajtotta a fejét és száját apró sikolyok hagyták el. Dave a fiú nyomába sem léphetett. Sousuke pontosan tudta mikor, hová kell nyúlni. Még hogy nem látott meztelen nőt! Talán túl sokat is. A gondolatra egy pillanatra kinyitotta a szemeit. Féltékeny lenne? Olyanokra, akiket nem is ismer?
Egy erőteljes kéjhullámot követően oldalra fordult és lihegve megfogta a fejét. Sousuke elégedetten mosolygott és megsimogatta a lány meztelen és nedves hátát. A lány visszafordította a fejét és az ugyancsak izgatott fiúra nézett. Nem tudta figyelmen kívül hagyni az iménti felismerést, hogy a fiú nyilván sokat gyakorolt e téren. De mindegyik nő azt az élvezetet nyújtotta neki, amit ő fog? Felült és a térdeplő katona elé helyezkedett. Kezeivel végigsimított izmoktól dagadó mellkasán, amit aztán a nyelvével is megismételt. Sousuke a lány hátát simogatta és élvezte a kényeztetést. Érdeklődve figyelte, ahogy Kaname apró csókokkal borítja be vágytól dagadó férfiasságát.
Kaname még nem csinált ilyesmit. Először csak nézte, aztán mégis úrrá lett rajta a kíváncsiság és a bizonyítási vágy. Hogy megmutassa, ő is van olyan jó, mint az előző barátnők, sőt, sokkal jobb. Harapta, simogatta és néha megszorította, miközben érezte, hogy Sagara teste remegni kezd. Mosolyogni kezdett és a száját használta a fiú végső kielégítéséhez. Lopva felnézett Sousukera, aki
őt figyelte és tekintete arról árulkodott, hogy hamarosan már egy másik világban lebeg majd. Gyorsított és Sagara lehunyta a szemét, aztán felhúzta magához a lányt a hajánál fogva és szenvedélyesen megcsókolta. Kanamet még jobban kiverte a víz, amikor forró nedvesség spriccelt szét a hasán. Kezeit a katona nyaka köré fonta és élvezettel csókolt vissza. Elhúzódva Sousuke szemeibe nézett.
Végre megtörténik az, amire már akkor vágyott, amikor először megcsókolta. Ugyanez a bizsergés töltötte ki a gyomrát, mint most.
Azt akarta, hogy emlékezetes és felejthetetlen legyen, hiszen lehet, hogy csak egyszer történik meg. Megfordult és négykézlábra ereszkedett, behunyta a szemeit és felemelte a fejét, amikor Sagara hátulról belé hatolt és lassú, ritmikus mozgásba kezdett. A lány csípőjét megragadva minden mozdulatnál magához húzta. Kaname az alkarjára ereszkedett, haja előre hullott. Sagara egyik kezével a lány hátát simogatta, miközben a másikkal magabiztosan szorította a csípőjét. Az őket körülvevő csendet csak egyre jobban fokozódó nyögéseik törték meg, majd mindkettejük kicsit hangosra sikeredett sikolya.
Sagara ledőlt a hason fekve lihegő Kaname mellé és nagyokat sóhajtott, miközben oldalra fordult és a lányt figyelte. Kaname is ránézett és mosolyogva simította ki verejtékben fürdő arcába ragadt tincseit.
- Úristen - szólalt meg nevetve. - Ez fantasztikus volt - feküdt a fiúra, aki magához ölelte a derekánál fogva. Izzadt testeik összeértek és percekig csak nézték egymást. Nem akarták megtörni a pillanat varázsát.
- Tudtam - suttogta a fiú arcába. - Tudtam, hogy ez felejthetetlen lesz - nyomott puszit a mellkasára, ahol a jaguár okozta sebek voltak.
Sousuke elmosolyodott.
- Szóval nem bántad meg?
A kérdés hallatán Chidoriban megszólalt a lelkiismeret. Jó, Dave miatt megbánta, ezt aláírja. Ezt leszámítva azonban semmit és ha nem lenne barátja, újra megtenné.
- Nem - válaszolta és gyorsan felnevetett.
Sousuke tökéletesen értette a reakciót.
- Azt hiszem már túl sokat pihentünk.
- Nem ráérünk? - ült fel a lány sóhajtva. - Ezt úgy mondtad, mintha sietnél valahová - bújt vissza a felsőjébe.
- Az igazat megvallva, igen - csatolta be az övét Sousuke. - Ki ebből az erdőből.
Chidori megállt a bakancsa bekötésében. Hogy lehetett ennyire ostoba? Mi van, ha Sousukenak is van valakije? Bár a katona nem beszélt ilyesmiről, az ellenkezőjét sem állította. Haragudott magára és ha tehette volna, megakadályozza, de nem csinálhatott semmit.
A zöld szemű szörny érthetetlen módon újra felütötte a fejét.
- Ennyire zavar a társaságom?
A katona döbbenten nézett a fűzővel bíbelődő lányra és lemondóan sóhajtott. Miért kell neki egy hisztis és gőgös lánnyal foglalkoznia? Mivel érdemelte ki ezt a munkát? Chidori soha az életben nem fog megváltozni.
- Nézze Uram! Ez a két osztag fog kutatni az erdő két végén - mutatta a térképen bejelölt területeket egy katonai terepruhába öltözött férfi a képviselőnek. A férfi figyelmesen tanulmányozta a rajzokat, melyeken piros és kék vonalak futkároztak.
- Mennyi idő kell ehhez az akcióhoz? - kérdezte higgadtan. - A számlát természetesen én állom.
A vezető megrázta a fejét.
- Ne tápláljon hiú reményeket Uram! Szinte biztosra veszem, hogy holtan találjuk meg őket. Nem hazudok magának, de ez szinte száz százalék - bökött a tollal az erdő felé. - Ez a hely maga a pokol. Jobban jártak, ha még a becsapódásnál meghaltak.
Kaname apja felemelte a fejét.
- Csak tegye a dolgát ezredes úr! - mondta színtelen hangon a csalódott apa. - Sousuke Sagara a maga embere és úgy ajánlotta, mint egy fiatal, ambíciókkal teli katonát, aki piszok jó. Én elhittem, hogy jó és hiszem, hogy ha életben vannak, akkor vigyáz a lányomra.
Dave morgására mindketten a fiúra néztek.
- Mi bajod van? - kérdezte a képviselő érdeklődve.
- Mondja csak ezredes úr! Ez a barom tudja, hogy hol a helye? Mert Chidori az én barátnőm és nem szeretném úgy visszakapni, hogy egy katonával múlatta az időt a dzsungel mélyén.
Az ezredes felhúzta a szemöldökét a nyílt beszéd hallatán.
- Sousuke a hadseregnek él. Elég magának való figura, célja, hogy minél tovább szolgálhasson. Nem hinném, hogy egy egyszerű közkatona, aki nem szívleli a mai politikai helyzetet, viszonyba bonyolódna egy magas pozícióban lévő személy lányával.
- Ha ez megnyugtat fiam - vette át a szót ingerülten a képviselő. - Én nem egy katonának szánom a lányomat. Azt hittem, ezzel tisztában vagy.
Dave hevesen bólogatott, majd megkérte az ezredest, hogy folytassa a terv ismertetését.
Sousuke térdig állt a folyóban és a vízben úszkáló halakat figyelte. Koncentrálnia kellett, hiszen az ebédjükről volt szó.
Kaname a parton ült és nézte a fiú ügyetlenkedését. Mikor szeretett bele? És miért éppen egy tudatlan bunkóba? Az apja nem repesne az örömtől, ha hazaérve bejelentené, hogy szerelmes lett a testőrébe. Pedig így van.
- Nem is tudsz halat fogni! - nevetett, amikor a katona megcsúszott és elesett.
Sagara felállt és csuromvizesen kisétált a partra, szitkokat árasztva a kicsiny folyó lakóira és azok feljebbvalóira.
- Akkor csináld te! - huppant le mellé és csodálkozva nézett a banánra, amit a lány nyújtott felé. - Ez meg?
Chidori sejtelmesen mosolygott.
- Hasznossá tettem magam, amíg te a vízben harcoltál - mutatott a közeli fákra, amelyek roskadoztak a gyümölcsök súlya alatt.
Sousuke nevetni kezdett.
- Ügyes - ismerte el mosolyogva és nagyot harapott a banánba.
Kaname a fiú mellkasára hajtotta a fejét. Kimondhatatlanul fáradt és tanácstalan volt. Az egy dolog, hogy ő szeretne valamit a fiútól a szexen kívül, de vajon ő is így gondolkodik? Nincs mese, ki kell derítenie.
- Sagara! Tudom, hogy azt mondtam, csak egyszeri alkalom legyen ez a délutáni, de...
- ...de? - kérdezte komoran.
- ...de annyira jó volt, olyan tökéletes, olyan isteni. Érted? Dave hozzád képest kezdő.
- Mit akarsz ezzel mondani Chidori?
Mindezt olyan hangon mondta, mintha haragudott volna rá. Kanamenak nagyon nem tetszett ez az új fejlemény.
- Csak azt, hogy miért ne találkozgathatnánk, ha visszaérünk Tokióba?
- Na álljon meg a menet kisasszony! Ennek az egésznek "komoly kapcsolatot akarok" szaga van. Chidori...
Kaname nagyot nyelt. Kezei közé vette a fiú arcát és megcsókolta.
- Ha kijutunk innen Sagara csak veled akarok lenni. Tudom, hogy a szeretkezés előtt azt mondtam, Dave ne tudja meg, de ha újra látom, megmondom neki, hogy lefeküdtem veled. Hogy te jársz a fejemben, amióta megcsókoltál és hálás vagyok annak a zaklatónak, hogy mellém kerültél.
Sousuke megkövülten bámult rá.
- Tudod Kaname és katona vagyok. És ha mennem kell, akkor megyek. Nem hiszem, hogy melletted tudnék maradni... úgy - mondta halkan.
Kaname szégyenkezve elhúzódott. Pedig ő valami ilyesmire vágyott. Na, most aztán szépen megalázta magát.
- Én... én... sem vágyom ilyen... kapcsolatra, hiszen nekem ott van... Dave... igen és ha visszamegyünk, akkor elmondom neki, de csak azért, mert így... tisztességes - dadogta mosolyt erőltetve az arcára, pedig sírni szeretett volna.
Sagara bólintott.
- Helyes - válaszolta idegesen. - Helyes. Igen, így jó.
- Mentőakciót szerveznek, hogy megtalálják - hadarta a hang a telefon másik végén - Most mihez kezdünk?
A sötét szobában üldögélő alak nevetni kezdett.
- Ne izgulj! Minden a terv szerint halad - tette le a félig elszívott cigarettát a hamutárca szélére - És végszükség esetére még mindig ott van a B terv. Ha megérkeznek Amerikába, akkor is szemmel tartjuk. Csak figyelj tovább! - bontotta a vonalat.
Felvett egy dartsnyilat az asztalról és a szemben lévő falra kiragasztott képre dobta.
- Kaname! Be fogod végezni, akár így, akár úgy!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
