Gondolatok
By: Yilsrana

M�g mindig m�rhetetlen f�jdalom �nt el, ha visszagondolok az �tsz�z �vvel ezel�tti esem�nyekre. M�ig nem tudom, mi�rt maradtam �letben. Tal�n az �kk� miatt… Nem tudom. Mindenre pontosan eml�kszem. Meleg, ny�ri nap volt, mikor r�nk t�madt az ellens�g. V�ratlan t�mad�s volt. Megleptek minket. �s megt�rt�nt az, amit sosem hittem volna. Elbuktunk. L�ttam, ahogy sorra meg�li bar�taim… Pedig gy�zn�nk kellett volna, de t�rsaim sorra buktak el. S v�g�l a szerelmem.

Csak �lltam d�bbenten, �s hitetlenkedve. Nem… �t nem! De igaz volt, s nem tehettem ellene semmit. A szemem l�tt�ra v�gzett vele… Vele… aki az �letemet jelentette. Akkor m�r magam is s�r�lt voltam, s m�ig nem tudom, honnan vettem az er�t, amivel v�g�l is legy�ztem �t. Legy�ztem, de a t�bbieket m�r nem menthettem meg. Egyed�l maradtam. Egyed�l m�rhetetlen f�jdalmammal �s b�natommal.

Ott temettem el �ket, ahol a legt�bb id�met t�lt�m az�ta a nap �ta. Az �szaki palota udvar�n. A vil�g lassan megv�ltozott. Az emberek m�r nem f�lnek a szellemekt�l. Azt hiszem, ez a kor az, ahonnan � j�rt vissza. Sokat gondolkoztam rajta, hogy vajon meg tudn�m e v�ltoztatni a t�rt�nteket, ha megkeresn�m, �s elmondan�k neki mindent. Lehet, hogy akkor t�l�ln�k a csat�t a t�bbiek. De ki tudja, mi mindent v�ltoztatn�k m�g meg vele.

Annyiszor pr�b�ltam �ngyilkos lenni, de valami�rt sosem siker�lt. Az �kk� mindig meg�vta az �letem. Pedig m�r nem akarok �lni. Mindenn�l jobban k�v�nom, hogy �jra l�thassam �ket… S legf�k�ppen �t… Lassan kis�t�lok a palota udvar�ra, �s le�l�k az egyik fa t�v�be. Kezembe veszem az �kk�vet, s �sszez�rom rajta kezeimet. Lassan �reztem, ahogy elhagy az er�m. Tudom, hogy v�gre teljes�l, amire oly r�g�ta v�gyom. Utolj�ra v�gign�zek a palota udvar�n, azt�n lehunyom a szemeim. Utols� l�legzetemmel b�cs�zom a vil�gt�l, azt�n �jra vel�k vagyok. A bar�taimmal, �s a szerelmemmel. M�r v�rtak r�m. Boldogan �lelem meg azt, aki m�g �ltem, az �letem jelentette. �s �reztem, hogy � is �t�lel. V�get �rtek a szenved�seim. Az �kk� v�gre elengedett. �gy most �jra boldog lehetek. Ironikus, hogy pont a hal�lban.

M�snap kora reggel tal�ltak r� �szak �rn�j�nek holttest�re a szolg�k. Az eg�sz palota gy�szba borult, de a hercegn� hal�la nem lepte meg �ket. Hisz m�r 500 �ve szenvedett az �letben, tal�n… gondolt�k, a hal�lban boldog lehet. A palota kertj�be temett�k �t is szerelme �s bar�tai mell�. �szakon az�ta sincs �j �rn�, vagy Nagy�r. Az �szakiak megfogadt�k, hogy soha nem engedelmeskednek m�snak. M�lyen �rintette �ket szeretett �rn�j�k hal�la. S az�ta is, mikor felt�mad a sz�l �szakon n�k kacaja veri fel a csendet, csata hangjai hallatszanak, f�rfiak besz�de. �jra egyes�lt a kis csapat… … a hal�lban…

V�GE